Kiderült, miért nem találnak bírót a bűnszervezettel vádolt ügyvéd peréhez

Elismerte a Debrecen Televízió egyik műsorában Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke, hogy helytállóaz Index azon értesülése, miszerint nem találnak bírót, aki tárgyalhatná annak a nyíregyházi ügyvédnek a büntetőperét, akit bűnszervezet létrehozásával vádolnak. A különös ügyről nemrég számoltunk be.

A Dehir.hu beszámolója szerint Balla a műsorban a következőket mondta: "Igen, van egy folyamatban lévő ügy, ahol tekintettel arra, hogy ügyvéd kolléga szerepel vádlottként, ezért a Nyíregyház Törvényszék a munkakapcsolatra tekintettel kérte az ő kizárását. A Debreceni Ítélőtábla ki is zárta, s kérte a Debreceni Törvényszéket az eljárás lefolytatására. A Debreceni Törvényszék hozzákezdett az eljárás előkészítéséhez. Ekkor azonban az egyik terhelt pótmagánvádas eljárást kezdeményezett néhány bíró ellen".  A Debreceni Törvényszék bírói ezután kérték a kizárásukat, ezért került az ügy Miskolcra. Mint Balla Lajos elmondta, ha egy bíróság vagy egy bíró nem vállal egy ügyet, erre nem lehet kényszeríteni. Balla abban bízik, Borsodban akad majd egy bíró, aki elvállalja az ügyet.

A Dehir.hu megkérdezte a Debreceni Ítélőtáblát, miről szólt a pótmagánvád. Azt a tájékoztatást kapták, hogy a vádlott nyíregyházi ügyvéd a szerinte jogellenes fogvatartása miatt feljelentette a kijelölés kapcsán eljáró debreceni bírákat. Az ügyészség megszüntette a feljelentéssel kapcsolatos eljárást, mert mindenki szabályszerűen járt el.

Az ügyvéd ezek után pótmagánvádlóként lépett fel és ugyanezen jogcímen pótmagánvádas eljárást kezdeményezett. Mivel azonban az érintett bírák nem dönthetnek a pótmagánvád befogadásáról, hiszen érintettek, ezért az Ítélőtábla az iratokat a Kúriára terjesztette fel a bíróság kijelölése érdekében. Azokban az ügyekben ugyanakkor, ahol nem terjesztett elő a vádlott ügyvéd pótmagánvádat, az Ítélőtábla az eljárás lefolytatásra a Miskolci Törvényszéket jelölte ki.

A vádirat szerint a helyi ügyvéd pár évvel korábban létrehozott egy bűnszervezetet, ami prostitúcióval, illegális cigarettaforgalmazással, valamint gazdasági társaságok színlelt értékesítésével és vagyonuk eltüntetésével foglalkozott. 

Az ügyvéd a magyar cégtulajdonosoktól esetenként félmillió forintot kért azért, hogy a cégüket olyan ukrán embereknek játssza át, akik nem akarják működtetni, ténylegesen nem fizetnek érte, sőt ők kapnak pár ezer forintot a szükséges okiratok aláírásáért. Olyan is előfordult, hogy az ügyvéd megtévesztette a magyarul nem értő ukránokat, akik azt hitték, hogy magyarországi munkavállalással kapcsolatos iratokat írnak alá. 

Az ügyvéd egyik társának az volt a feladata, hogy felkutassa az eladni szándékozott cégeket és az új ukrán tulajdonosokat, míg másik társa a lakásán biztosított székhelyet az így külföldi tulajdonba került társaságoknak. Ezzel a módszerrel 49 magyar cég került ukrán tulajdonosok nevére.

A cégek közül hatnak jelentős - esetenként több tízmillió forintos - vagyona volt, ezt azonban a korábbi magyar tulajdonosok az ügyvéd és társai segítségével maguknak tartották meg. Ezekből az összegekből főként az adótartozásokat kellett volna kifizetni.