Pár nap és Lázár megkaphatja a szuperhatalmat

D NOE20150921041
2016.07.18. 08:21
Tavaly ősszel komolyan felmerült, hogy Lázár lemond a miniszterségről, de végül kiegyeztek Orbánnal. A hódmezővásárhelyi politikus maradt a kormányban, viszont azóta több fontos területet is elvett tőle a kormányfő: Lázár először a magyar médiapiacon vesztette el meghatározó befolyását, a takarék-ügy kirobbanása után pedig a Posta és a takarékbankok integrációjának felügyelete sem az övé már. A miniszter százmilliárdok elosztásától esett el, és a minisztériumának hatásköre tovább szűkülhet, ha a műemlékvédelem és a lassan haladó Sorsok Háza-projekt is kikerül a kezéből. Néhány nap múlva mégis olyan kormányzati feladatot kaphat Orbántól, ami az eddigieknél is szélesebb, általános politikai hatalmat jelentene a számára. Olyan politikai befolyást, ami Orbánon kívül 2010 óta még senkinek sem volt. Cikkünkben bemutatjuk Lázár növekedésének krónikáját.

Rájár a rúd mostanában a Fidesz és a kormány két fiatal, ambiciózus politikusára. Rogán Antal azért küzd, hogy nehogy ráégjen Juhász Péter állítása, miszerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője még belvárosi polgármesterként bűnözőkkel üzletelt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig hetek óta a Posta és a takarékintegráció körüli ügyekről magyarázkodik a Kormányinfókon.

Ahogy Rogán esetében szokatlan, hogy egy fideszes miniszternek azt kell nyilvánosan bizonygatnia, hogy nem fogadott el 10 millió forint kenőpénzt egy maffiavezértől, úgy Lázár helyzete sem kevésbé újszerű:

2010 óta nem volt még olyan, hogy egy kormánytagnak rendszeresen arról kelljen magyarázkodnia, hogy milyen feljelentések, nyomozások vannak egy közvetlenül általa felügyelt területen.

A két politikus helyzete abból a szempontból is nagyon hasonló, hogy mindketten azt mondják: teljesen tiszták, nem történt semmi törvénytelen körülöttük.

A különbség, hogy míg Rogán kormányzati feladatai látszólag változatlanok, a miniszterelnök néhány napja elvette Lázártól a gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű takarékintegráció felügyeletét, és a miniszter mellől hirtelen eltűnt két fontos államtitkára is. Mindezt könnyen lehet úgy is értelmezni, hogy a ciklus közepén Lázár kapott egy gyomrost, intést a kormányfőtől, aki nem nézte jó szemmel a fiatal és dinamikus minisztere túlterjeszkedését. 

Lázár nagyon tetszett Orbánnak

Orbán a 2010-es kormányváltás után - némi meglepetést okozva - az országos politikában tapasztalatlan, 35 éves Lázárt szemelte ki a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének. Nagyon komoly feladat volt ez, hiszen a kormányzás első éveiben rohamtempóban dübörgött a kormánypárti törvénygyár, amihez Lázár azzal járult hozzá, hogy fegyelmet tartott a rekordméretű frakcióban, és megszervezte a munkát. 

A miniszterelnök nagyon elégedetten nézte Lázár ténykedését és kimagasló munkabírását, ezért a ciklus félidejében kinevezte a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak. Lázár 2012-ben akkora hatalmat kapott Orbántól, ami egy államtitkárnak sem volt a kabinetben. Övé lett a

  • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) felügyelete
  • az uniós fejlesztési pénzek szétosztásának felügyelete
  • és a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal felügyelete is

A politikus befolyása a harmadik Orbán-kormány megalakulásakor még ehhez képest is megsokszorozódott. Orbán a Miniszterelnökséget vezető miniszterré emelte, és egy csapásra rengeteg fajsúlyos területet került Lázár kontrollja alá:

  • vidékfejlesztés
  • műemlékvédelem és kiemelt kulturális beruházások
  • építésügy
  • településfejlesztés
  • nemzetpolitika
  • kormányhivatalok, járási hivatalok
  • Magyar Fejlesztési Bank, Posta- és takarékintegráció
  • nyelv- és nemzetstratégiai kutatások

2014 őszétől bekerült a miniszteri porfóliójába a(z)

  • állami közműholding megszervezése
  • Nemzeti Kommunikációs Hivatal
  • Paks II. projektcég
  • államosított MKB Bank
  • Millenáris Park bővítésének felügyelete

Ezeken kívül hozzá tartozik még:

  • kormányülések napirendjének összeállítása
  • Holocaust Emlékközpont
  • VERITAS Történelemkutató Intézet
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Némethné is Orbánnak jelentett

Lázártól eddig két területet vett el a miniszterelnök. Először a 2015 őszén a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), ami Rogán Antal Kabinetirodájához került. Nagyon fontos pozíció ez, ugyanis aki az NKOH-t felügyeli, az gyakorlatilag a magyar média egyik legbefolyásosabb szereplője. Ez a hivatal évi 25 milliárd forint állami hirdetés elköltését koordinálja, ami a teljes, nagyjából 190 milliárdos hazai reklámpiacon hatalmas anyagi koncentrációnak számít

Az MFB, Posta- és takarékintegrációt valamint az állami közműholdingot a napokban vette ki Lázár kezéből a miniszterelnök azzal, hogy Németh Lászlóné nyugdíjazása után Bártfai-Mager Anderát nevezte ki kormánybiztosnak. Míg Némethné államtitkár volt és Lázár alá tartozott, addig Bártfai-Mager kormánybiztos lett, és közvetlenül Orbánnak fog beszámolni.

Bár komoly érvágásnak tűnhet, egy kormányközeli forrásunk szerint a változás inkább technikai jellegű, Némethné távozása nem jelenti egyértelműen Lázár gyengülését. Úgy tudjuk, hogy Némethnét maga a miniszterelnök választotta ki a feladatra (korábban ő nevezte ki miniszternek is), és bár szervezetileg Lázár volt a főnöke, Némethné valójában Orbánnak számolt be a munkájáról. 

A napokban az is felröppent a sajtóban, hogy a Sorsok Háza projekt is kikerülhet Lázár portfóliójából, de forrásaink szerint "jelenleg ez nincs napirenden". 

Orbán teljesítette Lázár kívánságát

Összevetve más minisztériumok szervezeti felépítésével, Lázár jelenleg is a legtöbb területért felelős miniszter a kormányban. A többiek és Lázár közti különbség akkor igazán szembetűnő, ha a szervezeti ábrákon megnézzük, hogy mi tartozik jelenleg a Miniszterelnökséghez, és mi a Lázár házon belüli riválisának tartott Rogán-minisztériumhoz

Pedig nem volt olyan rég, kevesebb mint egy éve, hogy napokig valós lehetőségként lebegett a sajtóban, hogy Lázár lemond kormányzati pozíciójáról, ha Orbán beemeli a Miniszterelnökségre Rogánt. Forrásaink szerint azokban a tavaly szeptemberi napokban komoly feszültség és bizonytalanság volt Lázár emberei között, senki sem tudta megmondani, hogy mi lesz a hatalmi játszma kimenetele. Végül Lázár a helyén maradt, és széles mosollyal nyilatkozott azután, hogy kiegyeztek Orbánnal.

De a mosoly nem volt felhőtlen, mert a kormányfő ekkor vette el Lázártól az állami reklámköltések felügyeletét. Igaz, ha a miniszter egy korábbi nyilatkozatából indulunk ki, talán még örült annak, hogy megszabadították egy feladattól: 

"Erőmet, képességeimet meghaladó feladatokat bízott rám a miniszterelnök és nagyon várom már, hogy leadhassak a portfóliómból. Energiapolitikai szakértő például nem vagyok, kereskedelmi, üzleti kérdésekkel kapcsolatban nem akarok válaszolni" - mondta tavaly februárban Szél Bernadettnek a parlamentben, miután az LMP társelnöke a paksi bővítéssel kapcsolatban kérdezte.

A miniszterelnök egy olyan ember és olyan vezető, aki ha valaki megold egy problémát, kettőt ad helyette.

- nyilatkozta ezután a miniszter az Indexnek, és hozzátette: három éve mondja Orbánnak, hogy túl sok a feladata.

Lázárnak meg kellett aláznia a bizalmasát

A Lázár szerint túl széles lázári portfólió karcsúsodhat L. Simon László államtitkár menesztésével, ugyanis egyelőre nyitott kérdés, hogy marad-e a Miniszterelnökség hatáskörében a műemlékvédelem. Egy biztos: erről egyedül Orbán fog dönteni. 

L. Simon kirúgása mindenkit meglepett, amikor Lázár bejelentette a legutóbbi Kormányinfón. Legjobban maga L. Simon lepődött meg, aki állítása szerint a sajtóból tudta meg, hogy többé nem államtitkár. Úgy tudjuk, a menesztést nem Lázár kezdeményezte, hanem a miniszterelnök, a Kormányinfót a miniszter is azzal kezdte, hogy Orbán dolgozószobájából jön.

Az első értelmezések arról szóltak, hogy a történetben L. Simon másodlagos szereplő, a helyzet Lázárnak igazán kellemetlen, hiszen nem tudta megvédeni az egyik fontos emberét, ráadásul arra "kényszerítette" a miniszterelnök, hogy megalázó módon, a hírt ne személyesen közölje régi bizalmasával, hanem élő adásban jelentse be, miután kijött a miniszterelnök dolgozószobájából.

Lázár erre nem tért ki, ő mindössze azzal indokolta L. Simon kirúgását, hogy a beosztottja nem végezte el a rá bízott feladatokat. 

L. Simon nem értette meg az üzenetet

Bár kétségtelen, hogy L. Simon menesztése és annak körülményei kellemetlen helyzetbe hozták Lázárt, kormányzati forrásaink szerint az üzenet elsősorban nem a miniszternek szólt, hanem a renitens államtitkároknak, helyettes államtitkároknak.

Rendszeren belül az az üzenet, hogy mindenki hagyja abba az üzletelést. Mindenki tudja, hogy L. Simonnak vannak ügyei, de nem ő az egyetlen, ilyen szempontból problémás államtitkár. Orbán most vele statuált példát a többieknek

- mondta az Indexnek egy Lázár környezetében dolgozó forrás.

Ez összecseng azzal, hogy Lázár tavaly augusztusban közleményben szólította fel L. Simont, hogy hagyjon fel minden üzleti tevékenységével, és úgy tudjuk, a kabinet ülésein többször jelezte virágnyelven is: "a hivatalra figyeljünk, és ne másra".

Jövő héten dől el Lázár sorsa

Hiába vettek el százmilliárdok elosztását felügyelő területeket Lázártól, a politikus gyengüléséről szóló narratívát erősen ellenpontozza, hogy a kormány hamarosan felálló két fontos munkacsoportjából valószínűleg ő fogja vezetni az egyiket. A sajtóban is megjelent és forrásaink megerősítették, hogy valószínűleg Lázáré lesz a politikai stratégiáért felelős kabinet, a gazdaságit pedig Varga Mihályra bízza a miniszterelnök.

A kabinetek pontos struktúrájáról egyelőre nincs végleges döntés, de információink szerint az biztos, hogy nem minisztériumok fognak alájuk tartozni, hanem témák szerint oldanak majd meg feladatokat. A politikai-gazdasági kabinetek felállításának oka, hogy

a miniszterelnök szeretne távolabb kerülni a napi ügyektől, és hatékonyabb munkát vár el a kormányától.

A kabinetek kormányhatározatokat hoznak majd, amelyeket Orbánnak már csak alá kell írnia vagy esetleg visszaküldenie megvitatásra a munkacsoportokba. Ez azért tekinthető szuperhatalomnak Lázár és Varga kezében, mert az ország működése szempontjából rengeteg olyan operatív döntést hozhatnak majd meg, amelyeket korábban a miniszterelnök vagy/és a kormány kompetenciájába tartoztak. A végső szó így is Orbáné lesz, de nagyon nem mindegy, hogy egy-egy témában a miniszterek és államtitkárok a kormányfővel egyezkednek, vagy a két új kormányzati kabinet vezetőjével. 

"Jelenleg 70-80 napirendi pont van egy kormányülésen, és a fajsúlyos kérdések mellett Orbánnak kell döntenie arról is, hogy egy X falu szélén épülő pár kilométeres szakaszon hány sávos legyen majd az út. Ez nem normális, ráadásul időt és energiát vesz el az általános politikai kérdésektől" - mondta egy kormányzati munkára rálátó forrásunk.

Információink szerint a kabinetek vezetőit a július 20-i kormányülésen véglegesíti a miniszterelnök, aki maga fogja nyilvánosan bejelenteni a változásokat. "Ha Lázár kapna ilyen felkérést, elvállalná, de azt a hibát biztosan nem követné el, hogy maga jelenti be a saját kinevezését, mint tette azt egyszer az egyik minisztertársa" - mondta lapunknak Lázár egyik közeli munkatársa.