Így lesz balhé abból, hogy Orbán ad 56 milliót egy falunak

Elegáns szürke térkő, ameddig a szem ellát, az egyhangúságot csak a gyalogosok helyét kijelölő bordó darabok törik meg, ahogy húsz centinként sorjáznak az úton. A főváros budai agglomerációjában, Remeteszőlős főutcáján, pontosabban egyetlen hosszabb utcáján, a Patak sétányon vagyunk. Jobbra-balra régi, kisebb házak és új építésű, elegáns, nagy ingatlanok váltják egymást.

.

Az, hogy a sétány most ilyen legyen, ne pedig poros-murvás földút, 115 millió forintjába került a Nagykovácsiról 2002-ben leváló, és azóta önálló önkormányzatnak. Ennek 30 százalékát fizették a lakók. Aki egyben oda tudta adni a pénzt, attól 245 ezer forintot, a részletben fizetőktől 295 ezret szedtek be.

Ha csak ennyi történt volna, mindenki elégedett lenne. Egy váratlan fordulat miatt azonban a 800 lelkes faluban vannak, akik úgy érzik, hogy átverte őket az önkormányzat.

A beruházással sokáig semmi problémája nem volt senkinek. A sétány kiépítésére az önkormányzat pályázott, az akkor még 143 milliósra becsült beruházásra százmilliót kaptak EU-s forrásból, a maradék önrészt nekik kellett összeszedniük. Mivel ennyi pénze nem volt a kis falunak, hitelt vettek fel, majd 2011 nyarán beszedték rá a pénzt a lakóktól, hogy törleszteni tudjanak. Ezt mindenkivel előre egyeztették, nem volt meglepetés senkinek.

A térkövezés 2011 novemberében lezárult, a sétányt átadták, az építkezés végül olcsóbb is lett, mint tervezték, így ennyivel kevesebb támogatást kaptak. Ez után jött a fordulat, ami bár jól hangzik, valójában megkeserítette sokak hozzáállását a dologhoz: 2012 októberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok adósságait.

Remeteszőlősön ezzel a település összesen 56 milliós hitele nullázódott. Egyrészt a Patak sétány említett 34 milliós hitele, másrészt egy másik útfelújítás, a Sirály-Rigó-Királyka utcai burkolás és vízelvezetés 22 milliós kölcsöne. Arra nem nyert pályázatot a község, ott saját erőből, plusz hitelből csinálták meg 36 millióért az utat, amire 47 lakótól szedtek be egyenként félmilliót. 

Az állam által elengedett - hivatalosan: konszolidált - hitelekre, azok törlesztésére beszedett pénzt viszont nem kapják vissza a lakók.

Beszéltünk helyiekkel, de nem akartak névvel szerepelni. Azt mondták, próbálták megtudni az önkormányzattól, hogy hova lett a pénzük, illetve igyekeztek elérni, hogy ha nem is adják vissza, legalább épüljön belőle valami, de nem jártak sikerrel. "Nincs óvodánk, nincs iskolánk, lehetne fejleszteni belőle" - mondta egy remeteszőlősi.

Az ügyet az egyik lakó kezdeményezésére a helyi Párbeszéd Magyarországért is felkarolta, közérdekű adatigényléssel próbálták meg kideríteni a részleteket, de - mint Hegyesi Beáta, PM-es politikus az Indexnek mondta - épp a leglényegesebb adatokat nem küldték el nekik, amiből kiderülne, hogy hova lett a pénz.

Szathmáry Gergely független polgármester viszont nyilatkozott, amikor megkerestük. Azt mondta, tud arról, hogy néhány lakó elégedetlen a történtekkel, és valahol meg is érti őket.

"Azt kérem ugyanakkor mindenkitől, hogy ne csak egyetlen kiragadott részlet alapján ítélje meg a dolgokat, hanem nézze az egész képet. A pénzzel a közösségi forgótőkéhez járultak hozzá a lakók, nincs közvetlen pénzügyi kapcsolat a két dolog között. Fontos, hogy amire adták a pénzt, azt mi teljesítettük, a két említett út megújult, ugyanakkor a további útberuházásokhoz is kell az önerő" - magyarázza a polgármester.

Szathmáry azt mondja, azóta további utcákat burkoltak le, az Ördögárok patak fölötti hidakat is felújították. "Remeteszőlős összetartó közösség, együttműködve tudunk fejleszteni úgy, hogy nem rokkanunk bele" - magyarázza, hangsúlyozva, hogy jogásztól is kértek szakvéleményt, hogy rendben van-e így a történet, és igen volt a válasz. Azt is mondta, hogy Remeteszőlősön nagyon erős az önkéntes együttműködés, minden beruházás így zajlik, ezek is így történtek.

A polgármester két további dologra is felhívja a figyelmet, "hogy teljes legyen a kép". Egyrészt az adósságkonszolidációval, és az azzal együtt járó finanszírozásváltozással egyáltalán nem járt jól a település. "Az elengedett hitelekre évi hatmilliós volt a törlesztőnk, a finanszírozás átalakításával viszont ezzel egyidejűleg évi 22 milliót veszített a település" - mondja.

A másik ügy egy technikai dolog: a sétányra felvett hitelhez részletfizetéssel hozzájáruló lakók egy lakástakarékba fizettek, amihez 50 hónap után, jóval az útépítés után, idén januárban jutott hozzá az önkormányzat, vagyis ha szigorúan értelmezzük, a pénz eleve nem mehetett a Patak sétányra - érvel a polgármester.