Ölelgessétek a kisfiaitokat, különben idegen férfiak fogják

Most zajlik a 27. Tusványos, a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Szabadegyetem. Csütörtökön érkeztünk, tele a hely kedves emberekkel, megszeppent medvékkel és másnapos fideszes politikusokkal. Már délelőtt tíztől mennek a különböző beszélgetések, előadások a sátrakban, például Paizs József, segesvári lelkipásztoré „Szexuális zavarok, avagy mitől van 50 árnyalata a szürkének" címmel körülbelül 50 fő előtt az egyik kisebb sátorban.

Az első előadás, amit meghallgattam a Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelyében,  azonnal mélyvíz volt.

Már az elején lehetett tudni, hogy lesznek szikár megállapítások, mivel Paizs − akinek mindig is az volt a vágya, hogy fiatalok lelki egészségével foglalkozhasson − azzal vezette fel azt, hogy jó, hogy az egyháznak vannak jogászai, mert néhány mondata miatt biztos a törvényszék elő fog kerülni.

Paizs egy rövid felvezető után bele is vágott a közepébe:

Senki nem születik homoszexuálisnak. Tetszik, nem tetszik, ez van és kész!

− mondta. Szerinte hiába szeretnék a gay pride-ok elhitetni velünk, hogy vannak genetikai okai is, ő csak egy példát szokott felhozni ilyenkor: hogy lehetséges, hogy az egypetéjű ikrek közül az egyik meleg lesz, a másik meg nem. Szóval nagyon kért mindenkit, hogy ne vegyék be ezt a maszlagot.

Szerintem betegség. Viszont van egy jó hírem: mint minden betegség, ez is gyógyítható, kezelhető

− mondta Paizs. A közönség soraiból érkező HŐŐŐŐŐ-re pedig megerősítette: „tudom, hogy nem hiszitek, de így van". A hőző társaság egyébként egy huszonéves csapat volt, akiknél a legnagyobb poén az Éljenek a buzik! volt.

A lelkipásztor azt is mondta, hogy annak a terapeutának, akitől ő tanult, Németországban azért vonták vissza a diplomáját, mert kigyógyított ilyen embereket a betegségükből. „Németországban itt tart jelenleg a társadalom. Hogy nem engedik hogy a homoszexuálisokat betegként kezeljük, gyógyítsuk" − dohogott, majd azt mondta, két székkel megmutatja, hogyan alakul ki a homoszexualitás.

A székektől függetlenül Paizs kifejtette, hogy a gyermekek 3-5 éves korukban küzdenek az ödipális konfliktussal, ilyenkor a fiúcskák elkezdik utánozni apjukat, és tetszelegnek anyjuknak, illetve a lányoknál fordítva. Fontos időszak a nemi identitás kialakulásában. Ha azonban ebben az időszakban nincs ott a fiúknál egy apa, egy apakép, vagy ha az apa egy agresszor, akitől a gyerek nem kap szeretet, akkor nagy eséllyel kialakul a homoszexualitás. Ennek megfelelően azt tanácsolta az apáknak:

Ölelgessétek 3-5 éves fiaitokat, mert ha nem, akkor egy idegen férfi fogja ölelgetni őket.

Ennyi. Kész. Ha nem volt apaszeretet-csomag, jön a homoszexualitás. De semmi gond, ez egy betegség, könnyen a végére lehet járni a dolognak, és ki lehet belőle gyógyítani bárkit.

Paizs szerint egyébként azért magas a partnercsere aránya a homoszexuálisoknál, mivel ezt az apai szeretetet nem lehet pótolni. Sőt, ezért magas az öngyilkossági ráta is a melegeknél. Egy lány feltette ugyan az adekvát kérdést, hogy − már amennyiben tényleg kimutatható ez a magasabb arány − nem lehet-e, hogy ez azért van, mert a társadalom nem fogadja el őket, esetleg folyamatos megaláztatás éri őket, saját családjukkal sem sikerül elfogadtatni. Kategorikus nem volt a válasz, sőt, Paizs szerint a társadalom felől érkező kritika még büszkébbé teszi őket.

Paizs tudni véli, hogy a homoszexuálisok öngyilkossága teljesen más, mint a nem homoszexuálisoké. Míg a nem homoszexuálisoknál az öngyilkosság arról szól, hogy nem akarnak élni, addig a homoszexuálisok úgy csinálják, hogy feltűnő legyen, ők azt szeretnék, hogy az itt maradtak szenvedjenek, büntetni akarják környezetüket.

Néhány aggódó fiatal próbált Paizsból kiszedni egy homoszexuális - nem homoszexuális arányt a társadalomban, de konkrét számok helyett csak aggodalmat kaptunk: 

Van egy vészjósló elméletem: egyre több lesz.

Azért az előadás legvégén megnyugtatott mindenkit: nem minden elhanyagolt gyerekből lesz homoszexuális. Sőt, a boldog homoszexuálisokra még Isten áldását is kérte.

Paizs szerint egyébként a régi idők fiú- és leányiskolái nagyon jó rendszer volt, ahonnan olyan emberek jöttek ki, amire építhetett egy társadalom, de most, ha bemegy tanítani az általános iskolába, sokszor a naplóból kell megnéznie, hogy valaki fiú-e vagy lány, mondta.

Paizs előadásából az derült ki nekünk, hogy ő nem egy homofób, aki üvöltve szokott buzizni, vagy ha két férfit csókolózni lát, akkor elundorodik tőlük. Inkább odafordul a fújolókhoz, hogy ezt ne csináljátok, mert hát szegény meleg fiúknak szörnyű gyerekkoruk volt és szánni kell szegényeket, majd hozzájuk is odamegy, és kedvesen elmondja nekik, hogy sziasztok, ti betegek vagytok, de ne aggódjatok, meg tudtok gyógyulni! És nehéz lenne azt mondani, hogy ez annyival jobb hozzáállás.