Senkinek nem kellenek a csobánkai maradékgyerekek

A 3100 lakosú Csobánkán mindössze egy iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola működik már évtizedek óta, az intézmény legutolsó fénykora azonban még az ott dolgozó tanárok szerint is minimum 15 éve volt. Az idei tanév végén 43 gyereknek osztottak bizonyítványt, és hogy ez a szám milyen alacsony, az akkor látszik igazán, ha mellé tesszük, hogy Csobánkán 300-nál is több tanköteles korú gyerek lakik.

A csobánkai iskola tanulói létszáma még az 1980-as évek második felében kezdett apadni, ez a folyamat pedig csak felgyorsult a kilencvenes években a szabad iskolaválasztás bevezetésével. A tehetősebb szülők ugyanis átvitték a gyerekeiket más települések – jelen esetben például Pomáz vagy Budapest – jobb iskoláiba.

Ez a csobánkai iskola számára azt jelentette, hogy ott egyre inkább csak hátrányos helyzetű, szociális problémákkal küzdő roma családokból származó diákok maradtak. Csobánkáról azonban egy idő után már a jobb helyzetben lévő roma szülők is Pomázra vagy más környékbeli településre menekítették a gyerekeiket, így az iskolában mostanra tényleg csak olyan tanulók maradtak, akiknek a szülei sehogy sem tudták megoldani, hogy gyerekeiket naponta másik településre utaztassák.

Becsukja a kapuit

Mostantól azonban kénytelenek lesznek, ugyanis a csobánkai Petőfi Sándor Általános Iskola a jövő tanévben már nem nyit ki, helyette pedig 2017 szeptemberéig biztos nem nyílik másik a településen.

Az iskolabezárás több szempontból üdvözlendő döntés is lehetne, hiszen a csobánkai iskola túl alacsony gyereklétszámmal, a szentendrei tankerületi és az országos átlagnál is jóval rosszabb kompetencia teszteredményekkel és igen szegényes infrastruktúrával működött már hosszú évek óta: a kívülről tavaly szépen felújított épület falai belül penészednek, a tantermek felszereltsége hiányos, télen gondok vannak az épület fűtésével. Mivel szinte kizárólag hátrányos helyzetű roma diákok tanultak benne, a más intézmények által nyújtottnál sokkal rosszabb színvonalon, joggal nevezhető szegregált iskolának is.

Az iskola felszámolásával és a tanulók jobb iskolákba kerülésével az eddigi hátrányuk elméletileg megszűnne, és ahogy a falu polgármestere, Winkler Sándor Józsefné fogalmazott, “több gyerek nem esne áldozatul” a szegregált, rossz minőségű oktatásnak.

Magukra hagyva

A gyakorlatban viszont 37, nyolcadiknál alacsonyabb osztályt végző gyerek kerülhet kilátástalan helyzetbe a Petőfi Sándor Általános Iskola bezárása miatt, a gyerekek szülei pedig úgy érzik, a település önkormányzata és az iskola fenntartója magukra hagyta őket az iskolaváltás problémáival. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, a legközelebbi település iskolái nem akarják fogadni a csobánkai iskola tanulóit. De még ha fel is veszi a gyerekeket valamelyik intézmény, a bejárás plusz terheit sok család nem tudja egyedül viselni.

“Ezt az iskolát már hosszú évek óta folyamatosan be akarják zárni, de eddig még mindig kinyitott”

Ez volt az első reakciója Erikának, akinek az ötből négy gyereke járt a csobánkai iskolába, a legkisebb, egy tíz éves kisfiú pedig most is ott tanul. Erikának ráadásul az egyik megélhetési forrását is jelenti az intézmény, ugyanis itt takarít – épp a munkaidejében találkoztunk vele. Erika nem akarja elhinni, hogy a csobánkai iskola most tényleg bezár. “Ha tudták, hogy bezár, akkor miért vették fel áprilisban az első osztályosokat?” – kérdezte. Erika egyik gyereke ugyanis most megy első osztályba, és három másik elsőssel együtt őt is gond nélkül beíratták a szülei a Petőfibe. Akkor még ugyanis – legalábbis a szülők körében – híre sem volt az iskolabezárásnak.

A szülők és a gyerekek csak május végén tudták meg, hogy ősszel nem kezdődik új tanév a csobánkai iskolában, és most Erikához hasonlóan a többi szülő is teljesen tanácstalan, hogy mi történik majd a gyerekeikkel. Az iskola tanári kara ugyan egy szülői értekezleten tájékoztatta őket az iskola bezárásáról, de arról nem beszéltek, hogy ha ez megtörténik, akkor a gyerekek iskolai elhelyezését, utaztatását és kíséretét ki és hogyan fogja megoldani.

Pomáznak kéne

A szülők néhány hete közösen egy levelet írtak az iskolát fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) Szentendrei Tankerületének igazgatójának, Csepreginé Volosinovszki Máriának, amelyben azt kérték, hogy közölje velük a további terveket, gyermekeik elhelyezését pedig szervezzék meg.

A csobánkai iskola bezárásával a Klik feladata lenne, hogy kijelölje azt a települést, ahol fogadni kell az iskola nélkül maradt tanulókat, azaz, hogy körzetileg melyik településhez tartozzon Csobánka. Közelsége és a már most ott tanuló csobánkaiak magas száma miatt Pomáz lenne a kézenfekvő. Pomázon három általános iskola működik: a Pomázi Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Sashegyi Sándor Általános Iskola és a Mátyás Király Általános Iskola, amelyek befogadhatnák a Csobánkáról átkerülő tanulókat.

A pomáziak azonban példátlan ellenállással reagáltak a szomszéd település iskolabezárásának hírére. 2500 ember írta alá azt az aláírásgyűjtő ívet, amely a csobánkai iskola bezárása elleni tiltakozásra szólítja fel a pomáziakat, a város polgármesterének kezdeményezésére pedig a képviselő-testület 9 tagja levélben fordult Balogh Zoltán Emberi Erőforrás miniszterhez, hogy ne Pomázt jelölje ki kötelező körzetnek.

Nem kérik a hátrányos helyzetű gyerekeket

A plakát szövegéből úgy tűnik, mintha a kampány kezdeményezői a csobánkai iskolát szeretnék megmenteni a bezárástól, nem pedig a pomázi iskolákat a csobánkai gyerekektől. “Mert Csobánka településnek is szüksége van helyben az iskolájára” – hangzik az alább látható plakát egyik mondata.

A május 30-án a városban tartott nyilvános szülői fórumról készült beszámoló, valamint az önkormányzat honlapján publikált Balogh Zoltánnak címzett levél azonban már arra helyezi a hangsúlyt, hogy Pomáz nem kéri a csobánkai gyerekeket.

“Önkormányzatunk véleménye szerint a csobánkai gyermekek Pomázra történő átirányítása több okból is negatívan érintheti településünket, az iskoláinkba járó gyermekeinket. A kapott információk alapján az átirányításra kerülő gyermekek között magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya, probléma lehet adott évfolyamon belül a korosztályi különbség. Tudva levő, hogy jelenleg sok más településhez hasonlóan, az iskola működtetését állami finanszírozás hiányában a település saját lakosainak adóforintjaiból biztosítja az önkormányzat. A körzethatár megváltoztatásával Pomáz település polgárainak kellene gondoskodni más település gyermekeiről?”

– fogalmaz

a miniszernek címzett levél, majd pár sorral később hozzáteszi:

“Ki kell állnunk amellett, hogy Pomáz település iskoláinak kizárólag Pomáz közigazgatási területe legyen körzetként kijelölve.”

“Ennek az egésznek rasszizmus szaga van”

“Most képzelje el, hogy valamelyik nyolcadik kerületi iskolát bezárják, és a diákokat hozzácsapják a maga gyerekének az iskolájához. Nem örülne neki, nem? Egyébként meg van már nekünk is elég problémánk a magunk településén, miért kéne még egy másikét is a nyakunkba venni?”

– kiabálta vissza mentében egy apuka, aki a pomázi Mátyás Király Általános Iskola kapuja felé igyekezett az utolsó tanítási nap délutánján, miután azt kérdeztük tőle, mi a véleménye arról, hogy a csobánkai iskola bezárásával Pomáz lenne az iskola tanulóit felvevő tankerület.

“Ennek az egésznek rasszizmus szaga van”

– reagált egy anyuka, aki tanúja volt a jelenetnek, és rosszallóan nézett a férfire. Kérdésünkre elmondta: úgy látja, a csobánkai gyerekeket nem csak azért nem látnák szívesen a pomázi iskolákban a szülők, mert rontanák az osztály teljesítményét, hanem azért, mert cigányok. “Engem azért is érint az átlagnál rosszabbul a csobánkaiak ellen indult ellenséges hadjárat, mert magam is roma vagyok, Csobánkáról származom, és bár viszonylag korán elhagytam a települést, a rokonságom nagy része még ott lakik” – mondta az anyuka, majd hozzátette: egyik csobánkai rokonának a gyereke pont érintett a kérdésben, neki szeretné elintézni, hogy a fia osztályába kerüljön.

Helyben érezte biztonságban őket

“Nagyon is jól tudom, hogy hogyan néznek Pomázon a csobánkaiakra: azt mondják, hogy drogosok és bűnözők” – mondta egy fiatal srác, akivel csobánkai otthona előtt találkoztunk. A kerítés előtt állva megtudtuk tőle, hogy a Petőfiben végezte el idén a nyolcadik osztályt, úgyhogy örül, hogy neki nem kell most az iskolakeresési tortúrát végigcsinálnia. Az említett sztereotípiák szerinte azonban egyáltalán nem igazak: “ha meg is jelent a drog az iskolában, azt is a Pomázról hozzánk lebukottak kezdték el terjeszteni” – magyarázta a fiú, aki szeptembertől egy szentendrei szakiskolában fog villanyszerelő szakmát tanulni.

“A testvére viszont most menne hatodik osztályba, és fogalmunk sincs mi lesz vele”

kapcsolódott bele a beszélgetésbe a fiú édesanyja. A nő attól tart, hogy lányát sehová nem veszik majd fel, és végül magántanulónak kell majd lennie, ami nem tenne jót az egyébként is nehezen tanuló kislánynak. A két gyerek édesanyja tisztában volt vele, hogy a csobánkai iskolában más intézményekhez képest alacsonyabb színvonalú oktatást kapnak a gyerekei, azért tartott ki mégis a Petőfi mellett, mert helyben tudja igazán biztonságban a gyerekeit. “Egyszerűen nem merem őt kíséret nélkül elengedni busszal az iskolába” – mondta az asszony.

A Klik dolga lenne

A csobánkai iskola diákjait kötelezően fogadó iskolák kijelölése és a gyerekek odautaztatásának megoldása is a fenntartó, azaz a Klik feladata. Több lehetőségük is van: szervezhetnek különbuszos utaztatást kísérővel, vagy adhatnának bérlettámogatást, hogy az ingázás senkinek se jelentsen plusz anyagi terhet.

A Klik írásban feltett kérdéseinkre adott válaszaiból kiderül, hogy az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal még nem jelölte ki a fogadó intézményeket – ez a szülőkkel és a környező iskolák vezetésével való egyeztetések után történik majd meg – írták, hozzátéve: nyár végéig minden érintett gyerek elhelyezéséről gondoskodnak a Szentendrei Tankerület általános iskoláiban. A gyerekek iskolába utaztatásával kapcsolatban konkrétumokat nem írtak, csak megerősítették, hogy ez a fenntartó feladata, hozzátéve: a települési önkormányzatok helyi szabályozásában is van lehetőség a szociálisan rászoruló gyerekek utazástámogatására.

Miközben gyermekük elhelyezése a levegőben lóg, több csobánkai szülő megpróbálta maga felvenni a kapcsolatot a környékbeli iskolákkal – leginkább sikertelenül, vagy elutasító válasszal. Egy csobánkai anyuka második és harmadik osztályba készülő kislányával házalt mindhárom pomázi iskolánál, de a háromból csak egyből nem küldték el kapásból a közel kitűnő tanuló lányok édesanyját. “Ahogyan meghallották, hogy Csobánkáról jövünk, a Mátyásban és a Sashegyiben is egyből leszögezték, hogy nem veszik fel a lányokat, mert már így is túl nagyok az osztályok” – mondta az anyuka. A német nemzetiségi iskolában lehet még esélye, ott a titkárnőtől azt a választ kapta, hogy tanulmányi eredményük alapján van rá esély, hogy felveszik a két gyereket. Így azonban a jó képességű alsósok a három intézményből a leggyengébbikben folytatnák ősztől általános iskolai tanulmányaikat.

Majd az egyház

Az iskola bezárásáért már polgármesteri ciklusának kezdete óta kardoskodik Winkler Sándor Józsefné, Csobánka KDNP-s polgármestere. Ezt az Abcúgnak azzal magyarázta, hogy Csobánka rossz hírnevének egyedüli oka a falu általános iskolája, ahol a szakmailag inkompetens tanárok nem tudják, de inkább nem is akarják kezelni és nevelni a gyerekeket.

Több példát is felhozott: egy időben minden egyes konfliktusos esetben – mondjuk két diák összeverekedésekor – rendőrt hívtak az iskolához a helyzetet kezelni képtelen tanárok, a felsősök a tanárok szeme láttára cigiznek az udvaron, akik szó nélkül elnézik, ha a gyerekek igazolatlanul hiányoznak az óráról.

A kereszténydemokrata polgármester már kezdeményezte, hogy a problémás csobánkai iskola bezárása után egy egyházi fenntartású általános iskola létesüljön a településen. Ez azonban az ígéretek szerint csak 2017 szeptemberében, ráadásul felmenő rendszerben, tehát csak első, maximum második évfolyammal indulna. Így esély sincs rá, hogy a mostani iskolabezárás után más települések iskoláiba kerülő felsőbb éves petőfisek két év múlva újra Csobánkán tanulhassanak.

Tényleg nagy a lemaradásuk

Csobánkán négy éve működik egy tanoda – három éve a Csepp Esélyegyenlőségi Alapítvány fenntartásában -, ahol jelenleg 12 önkéntes tanul és játszik a csobánkai általános iskolásokkal délutánonként. Egyikük, a budapesti Horlai Sára az Abcúgnak elmondta: többségében pomázi iskolákba járó gyerekek járnak a tanodába, de vannak jó páran, akik eddig a csobánkai iskolában tanultak. Az ő lemaradásuk látványos a többiekéhez képest, azonban Sára szerint fontos felismerni, hogy a gyerekek tanulási nehézségei és viselkedészavarai a nehéz családi helyzetből is származhatnak.

Az egyik kislány például, akivel Sára foglalkozik a tanodában, súlyos viselkedészavarral rendelkezik, ezért mentora esélyt sem lát arra, hogy egy, a mostaninál jóval nagyobb osztályban fejlődni és tanulni tudjon. “Ő egy egyemberes gyerek” – mondta Sára, majd hozzátette: ez a kislány kivételes eset, a most iskola nélkül maradt csobánkai gyerekek többsége “jó tanuló, jó képességű kisgyerek, akiért normális esetben kapkodna minden tanárnéni”.

A csobánkai tanodások igyekszenek majd szeptembertől megkönnyíteni a Pomáz, Szentendre, vagy esetleg Piliscsaba iskoláiba átkerülő tanulók beilleszkedését az új osztályközösségeikbe, és a tananyagbeli lemaradásuk ledolgozásában is segítenének a csobánkai gyerekeknek – mondta el az Abcúgnak Horlai Sára.