Tüntetők akadályozzák az építési törmelék elszállítását a Városligetben

Ligetvédők állták el péntek reggel azoknak a teherautóknak az útját, amelyeknek a Hungexpo-épületek bontásából származó törmeléket kell elszállítaniuk. A tüntetők szerint nem lehet tudni, mi van a leponyvázott építési törmelékben. Attól tartanak, hogy a Hungexpo épületek bontásából származó anyag rákkeltő aszbesztet tartalmaz.

A Ligetvédők Facebook-csoportján olvasható bejegyzés szerint a törmeléket elszállítani készülő teherautókonvoj útjába álltak.  Nem hagyják, hogy a feltételezhetően azbeszttel szennyezett építési törmeléket, kellő védelem nélkül a városon keresztül elszállítsák, és ezzel ezrek egészségét veszélyeztessék.

A Greenpeace azt közölte: a Városliget Zrt. tájékoztatását várja mindenki arról, hol, milyen típusú és mennyiségű azbesztet találtak bontás közben a volt Hungexpo területén. Mivel egy súlyosan egészségkárosító anyagról van szó, a Greenpeace még szerdán felajánlotta Sághi Attilának, a Városliget Zrt. műszaki igazgatójának saját szakértői csapatát. A Greenpeace szerint független, akkreditált szakértőkkel vizsgálódnának a helyszínen, hogy mindenki számára megnyugtató módon lehessen tisztázni, mi történt a munkálatok során feltárt rákkeltő azbeszttel. A Városliget Zrt. azonban nem válaszolt a megkeresésükre és nem ad tájékoztatást a városligeti azbeszt-helyzetről, miközben a bontási törmelék elszállítása folyik.   

Lehetne tüntetni a benzingőz ellen is

Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója az Indexnek azt mondta: jelen pillanatban is a hatóság képviselői és független szakértők vizsgálják át a területet. Ahol azbeszt jelenléte merül fel, ott védőfelszerelésben bontják az épületet, majd az előírások szerint a törmeléket lezárt zsákban szállítják el a veszélyes-hulladék lerakóba. Ott ezt az anyagot továbbra is lezárt zsákokban kell őrizni, hogy az anyagot ne vigye el a szél. Mindezt nem a Ligetvédők tiltakozása miatt teszik így, hanem a beruházás műszaki ellenőrének intézkedésére, aki ebben az esetben is az ilyenkor szokásos előírásokat követi, hangsúlyozta Sághi.

Sághi szerint viszont ismét bebizonyosodott, hogy a Ligetvédők politikailag motivált akciójáról van szó. Mint mondta: korábban érdekes módon senki nem tüntetett az ellen, hogy a Városliget egy másik építési helyszínéről teljesen szakszerű módon és bontási terv alapján az itt lévő törmelékmennyiség tízszeresét szállították már el. Mint ahogy érdekes módon az ellen sem tüntet senki, hogy jelenleg csak Budapesten hány másik bontási helyszínen kerül, vagy kerülhet elő azbesztet tartalmazó szigetelőanyag, és azt hogyan szállítják el.

Az azbeszt egészen a kétezres évekig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag volt a hazai építőiparban is. Sághi szerint ha az azbesztet szakszerűen szállítják, nem okoz nagyobb egészségkárosodási kockázatot annál, mint ha valaki mellett az utcán elmegy egy dohányzó ember. A műszaki igazgató szerint ilyen alapon – sőt, sokkal nagyobb okkal – lehetne tüntetni a budapesti levegőben lévő szálló por, vagy a benzingőz ellen.

Az azbeszt jelenlétét a Hungexpo-épületek bontásánál nem a környezetvédők vették észre. A kivitelező által készített bontási terven szerepeltek az ismert azbeszttartalmú szerkezetek és ezeket szakszerűen elszállították. Az előre nem jelzett helyen pedig a beruházás műszaki ellenőre vette észre ezt a problémát és azonnal intézkedett is, szögezte le Sághi Attila. A műszaki ellenőr volt az, aki emiatt leállította a bontást. Ahol látható azbesztmennyiség volt, ott a bontás során nem porlasztották szét az anyagot. Most viszont még azokat a tégla és betonelemeket is átvizsgálják, ahol szemmel láthatóan nem használtak veszélyes anyagot az építésnél.

Csendes gyilkos

Mint korábban megírtuk: az azbesztet, azaz a magnézium-szilikátot szálas szerkezete, nagy szakítószilárdsága, tűzállósága és jó hőszigetelő képessége miatt széles körben alkalmazták az építőiparban. Az anyagot belekeverték cementbe és bitumenbe, epoxigyantába és tömítőanyagokba, felhasználták épületek szigeteléshez, kazánok és fűtőcsövek burkolásához, elektromos szigetelő és tűzvédelmi burkolatként, tetőfedésnél, falburkolatoknál, fal- és födémbevonatoknál, és az autógyártásban a fékbetétekben is.  

Az azbesztről azonban kiderült, hogy súlyosan rákkeltő anyag, ezért már vagy 15 éve egyáltalán nem használja az építőipar. A porban található mikroszkopikus méretű, finom azbesztszálak a lélegzetvétellel kerülhetnek a tüdőbe, ahol hosszú távon a tüdő felszínét borító mellhártyában tumort okozhatnak. Tipikusan több évtized, akár 30-40 év lappangási idő után alakulnak ki a daganatok az azbesztnek korábban kitett tüdőben. Kialakulásának esélye azzal egyenes arányban nő, hogy milyen sokáig volt kitéve az ember az azbesztporral szennyezett levegőnek, illetve hogy mennyire fiatal korban kezdődött az azbesztpor belélegzése.

A problémára akkor figyeltek fel amerikai és angol orvosok, amikor az azbesztgyári munkásoknál megnőtt a tüdőbetegségek előfordulási aránya.  Aki azbeszttel szigetelt lakásban él, az is veszélyeknek van kitéve. Az anyag porlásával az azbesztszálak egyre nagyobb mennyiségben kerülnek a levegőbe, amit az ott élők belélegezhetnek.

Az azbeszttartalmú épületszerkezetek bontását végzők és a környezetükben tartózkodók különösen veszélyeztettek, ezért ezt a munkát csak speciális védőfelszerelésben lehet végezni. Az azbesztmentesítést és a szállítást erre a feladatra szakosodott cégek végzik. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!