Habony hitelezőjének testvére felügyeli az Eximbank segélyhiteleit

Sokan felhúzták a szemöldöküket a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM), amikor nemrég Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár megvált eddigi kabinetvezetőjétől, Tombor Bálinttól, akinek házon belül rögtön találtak egy új pozíciót, hogy az Eximbank kötött segélyhiteleivel foglalkozhasson. 

A minisztériumnál rákérdeztünk az értesülésünkre, a következő választ kaptuk:

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Eximbankot felügyelő államtitkára Szabó László, így a hatékonyabb munkavégzés érdekében a jövőben az Eximbank kötött segélyhiteleit is Szabó államtitkár úr felügyeli. Tombor Bálint Mikola István munkatársaként foglalkozott eddig a segélyhitelekkel, a jövőben ugyanezt a munkát végzi Szabó László felügyelete mellett.

A válaszból kiderül, Tombor eddig valamilyen oknál fogva úgy foglalkozhatott az Eximbank kötött segélyhiteleivel Mikola István beosztottjaként, hogy az Eximbankot közben még csak nem is Mikola, hanem egy másik államtitkár felügyelte; most pedig Mikola hiába vált meg Tombortól, a távozó kabinetfőnök nem csak új pozíciót kapott, de megtarthatta korábbi feladatát is.

Hogy az eximbankos segélyhitelek vajon miért kötődnek ennyire szorosan a nyilvánosságban szinte ismeretlen Tombor személyéhez, arra a volt kabinetfőnök előélete sem feltétlenül ad egyértelmű magyarázatot. Egy 2008-as életrajz szerint ugyanis Tombor Bálint 1996-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészként végzett, majd hazai és külföldi egyetemeken folytatott gyógyszerészeti kutatásokat, illetve különböző gyógyszeripari, gyógyszerkutató és gyógyszerfejlesztő cégeknél dolgozott. 

Az életrajz ugyanakkor megemlíti, hogy Tombor a szabadidejében a vitorlázás mellett gazdasági diplomáciát is tanult – utóbbihoz láthatóan volt érzéke.

Magánhitelezés itt

A gyógyszerész múlttal rendelkező Tombor Bálintot minisztériumi forrásaink saját jogán egyáltalán nem tartják fajsúlyos figurának, és mostani pozícióváltása és a portfóliója sem önmagáért érdekes. Hanem azért, mert ő a testvére annak a Tombor Andrásnak, akiről Habony Árpád az ellene indult NAV-vagyonosodási vizsgálat során azt állította, többek közt az ő 20 milliós magánhiteléből élt az utóbbi években. A luxusfogyasztásait nem igazán leplező tanácsadó másik nagy hitelezője Andy Vajna.

Tombor András és Habony neve azóta egyre több, egészen más témájú cikkünkben is már rendre együtt bukkan fel: legutóbb akkor, amikor arról írtunk, hogy a metrópótló buszok méregdrága kiszervezésének ügyében a várható befutó mögött „Tombor András jobboldali vállalkozót és Habony Árpádot sejtik sokan″, vagy amikor a Fővárosi Közbeszerzési Kft. által leuralt 300 milliárdos közbeszerzési keretről szóló cikkünkben azt fejtegettük, hogy „Tombor András volt miniszterelnöki tanácsadó és Habony Árpád kettőséről lehet tudni, hogy sokat forgolódnak a főváros körül."

Tombor Andrást korábban már a keleti nyitás külpolitikájának fontos oroszbarát figurái között is megemlítettük, mint akinek a Miniszterelnökség és a főváros közt volt informális összekötő szerepe. Az egyik konkrét ügy pedig, melyben forrásaink emlegették a nevét, a hármas metró szerelvényeinek felújítása, amit végül az orosz Metrowagonmash nyert meg.

Belföldi hitelezés ott

A dolog ott lesz még érdekesebb, hogy maga az Eximbank, melynek kötött segélyhitelezési programja Tombor Bálinthoz tartozik, szintén több szálon kötődik a Rogán–Habony érdekkörhöz. Az Eximbank egyik vezérigazgató-helyettese – ezt a pozíciót bármiféle banki múlt nélkül kaphatta meg – az a Puskás András, aki Rogán Antal belvárosi regnálása alatt (2006-14) végig alpolgármesterként szolgált, egyébként pedig mindketten a Pasa Park lakóparkban laknak.

Az ő kinevezése nem váltott ki nagyobb médiavisszhangot, nem úgy az Exim belföldi hitelezése gyakorlata. Ugyanis az Eximbank adott tavaly 21 millió eurónyi, azaz 6,72 milliárd forintnyi „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt" a szintén a Rogán–Habony-körhöz sorolt Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak a TV2 megvásárlására, majd pedig idén tavasszal még 1,3 milliárdot a TV2 Média Csoport Kft. működtetésére.

A Figyelő idén januári cikke (Exim újratöltve) még több érdekes szálat megemlít: „a bank több belvárosi szállodaügyletben is felbukkant, és a vitatott kockázati tőkés pályázatban is úgy tűnt, hogy annak a Gubicza Ágostonnak lehet esélye befutni, aki Rogán Antal első feleségének a férje, s így a miniszter első gyermekét neveli". Az Eximbank tavaly írt ki pályázatot egy 16 milliárd forintos tőkealapra, a sajtóban pedig várható befutónként azt a GB&Partnerst kezdték el emlegetni, melynek több áttéttel, de Gubicza a tulajdonosa. Gubicza felesége az a Sonnevend Alexandra, aki korábban Rogán Antal felesége volt, és akitől 2003-ban született a fideszes politikusnak fia.

Nemzetközi hitelezés amott

A kötött segélyhitel lényege, hogy a fogadó ország – jellemzően egy harmadik világbeli, afrikai vagy ázsiai fejlődő ország – kap egy olyan kedvezményes kölcsönt, amiért cserébe árukat és szolgáltatásokat kell vásárolnia az adományozó országtól. Ezt a hitelfajtát nemzetközileg szabályozzák, a megállapodást pedig két kormány köti egymással. Magyarország esetében az Eximbank nyújta a hitelt, a Mehib Zrt. a kötött segélyhitelek biztosítója, a segélyhitelezési program működtetője pedig a külgazdasági ügyekért felelős miniszter. És ahogy megtudtuk, a külügyminisztériumon belül Tombor Bálint foglalkozott, és foglalkozik ezzel a programmal.

Nem kevés pénzről van szó. A minisztérium tájékoztatása szerint 2015-16-ban három országnak ajánlott fel Magyarország kötött segélyhitelt, amiről alá is írták a kormányközi megállapodásokat:

• Vietnam: 60 millió euró egy onkológiai kórház felépítésére a dél-vietnámi Can Tho-ban, a megállapodást Hanoiban írták alá 2016. január 12-én.
• Mongólia: 25 millió dollár az 1960-70-es években magyar vállalatok által kialakított Songino-i Biokombinát Állami Vállalat rekonstrukciójára, a megállapodást Ulánbátorban írták alá 2016. január 25-én.
• Laosz: 30 millió dollár egy több elemből álló új élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésére, a megállapodást Budapesten írták alá 2016. február 22-én.

Hogy milyen cégek vehetnek részt a sok tízmillió eurós és dolláros projektekben, arról a KKM szerint a támogatott ország hatásköre dönteni, azonban „a kötött segélyhitel folyósításáról szóló kormányközi megállapodások alapján a támogatott beruházásokat magyar cégek, magyar export révén fogják megvalósítani." 

A minisztérium arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy pontosan milyen minőségben folytatja kabinetfőnöki megbízatásának megszűnése után Tombor a munkáját – akit egyébként a minisztérium pluszban még politikai tanácsadóként is foglalkoztatott. Eredeti értesülésünk arról szólt, Tombor miniszteri biztosként felügyeli majd az Exim kötött segélyhitelezését, erre azonban nem kaptunk megerősítést. Ugyanakkor Tombor nemrég Kambodzsában bukkant fel helyi beszámolók szerint – a minisztérium erről azt írta, Tombor politikai főtanácsadóként tárgyalt ott július 1-5. között, kiutazásának célja pedig Szijjártó Péter 2016 januári látogatásának utókövetése és a Kambodzsával kialakítandó együttműködés irányainak egyeztetése volt. 

Ahogy a kereskedőházakról szóló cikkünkben írtuk, Kambodzsában egyébként havi 23600 euróért, azaz negyedéves szinten 70800 euróért üzemeltet magyar kereskedőházat a 2015-ben alapított Mekong Trading Kft., miközben az idei első negyedévben a teljes export ennek kevesebb mint fele, 30 ezer euró volt.