Pocsékul ütemezett, súlyos elszólás lehetett Orbán kiállása Trump mellett

IMG 9438
2016.07.26. 07:56
A magyar miniszterelnök pont akkor vált a Donald Trumpot támogató legelső és egyetlen miniszterelnökké, amikor a republikánus jelölttel saját pártelitje is szembefordul. Amikor az egész világ azon hüledezik, hogy Trump semmibe veszi a NATO-t. Amikor felmerül a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálat segíti a kampányát. Nagyon úgy tűnik, Orbán nem tervezte, egyszerűen csak elszólta magát, belezavarodott a papírjaiba, amikor tusványosi beszédében Trump mögé állt. Pedig még Orbán saját amerikai szószólója, Connie Mack sem hajlandó a milliárdosra szavazni.

Donald Trump támogatóinak Wikipédia-oldalán a nemzetközi szekciót szombat óta nem más vezeti, mint Orbán Viktor: ő lett az első és egyetlen hivatalban lévő külföldi vezető, miniszterelnök, aki nyilvánosan Trump mellett tette le a voksot. A magyar kormányfő tusványosi beszédében kezdte el fejtegetni, hogy szerinte Trump miért jobb választás Európa és Magyarország számára, a nyilvános kiállásból pedig azonnal nemzetközi hír lett.

A rendkívül tanulságos listán Orbán mögött csak mutatóban szerepelnek jobbközép politikusok. A legismertebb a brit tory, Iain Duncan Smith, aki tavasszal került ki a brit kormányból. A nemzetközi Trump-támogatók derékhadát populista-radikális jobboldaliak alkotják: Le Penék, Geert Wilders, Nigel Farage, Vlagyimir Zsirinovszkij stb. De akadnak még náluk is keményebb arcok, például a szerb radikálisok volt vezére, a háborús bűnök alól felmentett Vojislav Šešelj, vagy éppen a görög neonáci Arany Hajnal politikusa, Iliasz Panagiotarosz, akit 2013-ban még le is tartóztattak egy antirasszista rapper meggyilkolásának ügyében.

Donald Trump támogatóinak Wikipédia-oldalán a nemzetközi szekciót szombat Orbán Viktor vezeti
Donald Trump támogatóinak Wikipédia-oldalán a nemzetközi szekciót szombat Orbán Viktor vezeti
Fotó: Wikipedia

De miért jó az Orbánnak, ha ennyire nyíltan, ráadásul a külföldi vezetők közül elsőként áll Trump mellé? Az a helyzet, hogy egyáltalán nem biztos, a kormányfő jól válogatta meg a szavait, és tényleg azt akarta mondani, amit végül mondott. Az is kétséges, tisztában volt-e vele, hogy így ő lesz a Trumpot támogató legelső külföldi kormányfő, ami mindenképpen hírértékű. Az viszont egészen biztos, hogy előkészítetlenül és kifejezetten rossz időpontban beszélt szimpátiáiról.

Sajátjai nem álltak Trump mellé, Orbán igen

Bár az amerikai milliárdos a múlt heti republikánus konvención hivatalosan is elnökjelöltté vált, és a jelöltállító gyűlésnek hagyományos az a szerepe, hogy egy hatalmas nagy politikai reklámshow-ként megdobja a jelölt és a párt népszerűségét, ezúttal botrány botrányt követett.

Kezdődött Trump feleségének, Melania Trumpnak a Michelle Obamától plagizált beszédével, de az igazi szenzációt Ted Cruz okozta, aki Trump támogatása helyett lelkiismereti szavazásra buzdított, amiért kifütyülték, és biztonsági őrök védelmével kellett elhagynia a csarnokot. Cruz tehát, aki az előválasztás mezőnyéből még a leginkább meg tudta szorongatni Trumpot, bár elment a konvencióra, de nyíltan a milliárdos ellen beszélt. El sem ment viszont a harmadik helyen végző John Kasich, Ohio kormányzója, annak ellenére, hogy a konvenciónak helyt adó Cleveland is az ő államában található.

És persze szándékosan távol maradt a párt előző két elnökjelöltje, Mitt Romney (2012) és John McCain (2008), ahogy a teljes Bush család, a két exelnök és a mostani előválasztáson ringbe szálló Jeb Bush is. Trump lehet az első olyan elnökjelöltje a republikánusoknak, akit a párt semelyik előző elnöke sem támogat. Sőt, Jeb Bush nemrég egyenesen arról beszélt, hogy azt fontolgatja, novemberben a Libertárius Párt jelöltjére, Gary Johnsonra fog szavazni. 

A konvenció tehát a pártegység helyett a súlyos megosztottságot demonstrálta. Orbán Viktor viszont épp azután állt ki nyíltan Trump mellett, hogy világossá vált, a republikánus pártelit erre nem hajlandó. Mivel Trump belső támogatottságának hiánya a konvenció után a felmérésekben kapott lökés ellenére hosszú távon csak még tovább erősíti Hillary Clinton novemberi esélyeit – habár hétfőn a másik jelöltállító gyűlés elején látszott, hogy a demokratáknak is vannak még gondjaik az egységgel –, és mivel a demokratáktól a magyar kormányfő semmi jóra nem számíthat, ezért az lenne Orbánnak az elemi érdeke, hogy Trump vereségét beárazva a milliárdost elutasító kongresszusi republikánusokkal, a párt meghatározó figuráival próbáljon meg inkább hosszú távon jóban lenni. Tusványosi beszédével nem ezt tette:

Orbán Viktor gyakorlatilag akkor ugrott fel a süllyedő hajóra, amikor a kapitány saját tisztjei mind fejvesztve menekülnek onnan.

Az időzítés más szempontból is pocsék. A magyar kormányfő szombaton, Tusványoson Donald Trumpnak a konvención elmondott csütörtöki beszédére utalt vissza, és a terrorellenes javaslatait dicsérte: a titkosszolgálatok megerősítését, az instabil régiókban történő demokráciaépítés befejezését, és harmadikként a bevándorlás leállítását a terrorizmussal fertőzött országokból. 

Trump az oroszok kedvére tesz, Orbán ott terem

Csakhogy eközben mind az amerikai, mind a nemzetközi sajtó Trump egy teljesen más nyilatkozatával volt elfoglalva. Azzal, amelyikben a NATO értelmét kérdőjelezte meg.

Vagyis azzal a New York Timesnak adott interjújával, melyben az elnökjelöltség hivatalos elnyerésének előestéjén a milliárdos egészen példátlan és botrányos kijelentést tett. Trump arról beszélt, irányítása alatt Amerika nem biztos, hogy segítene egy bajba került NATO-szövetségesnek. Ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, Trump előbb azt mérlegelné, hogy az a tagállam teljesítette-e saját kötelezettségeit, és ettől tenné függővé a segítséget – hangzott el az interjúban. Ez a kijelentés az észak-atlanti katonai szövetség egyik legfontosabb alapvetését kérdőjelezte meg, a következményei potenciálisan a szörnyű és a katasztrofális között mozognak. 

Leginkább egyetlen helyen fogadták csak kitörő örömmel Trump nyilatkozatát: a Kremlben.

De nem csak ezért kezdte el mindenki Vlagyimir Putyin nevét emlegetni Trumppal összefüggésben. Múlt pénteken, tehát még Tusványos előtt tette közzé a Wikileaks azt a 19 ezer emailt, amit a Demokrata Párt szervereinek feltörésével loptak el. Ezek a levelek rendkívül kellemetlenek mind a választás esélyesének számító pártnak, mind Hillary Clintonnak, hiszen többek közt az derül ki belőlük, hogy a pártvezetés végig gáncsolta az előválasztások során Clinton kihívóját, Bernie Sanderst. Csakhogy nagyon sok jel mutat arra, és maga a Clinton-kampány is arról beszél, hogy az egész akció mögött az orosz titkosszolgálat áll, a Kreml pedig megpróbálja befolyásolni az amerikai választás kimenetelét, Trump javára.

Ez volt tehát az a nemzetközi kontextus, melyben Orbán Viktor a semmiből egyszer csak hitet tett Donald Trump mellett, a világ összes miniszterelnöke közül elsőként: akkor, amikor mindenki Trump és Putyin érdekszövetségéről kezdett beszélni. A történetet tovább súlyosbítja, hogy Orbán Viktort mind Hillary Clinton férje, Bill Clinton exelnök, mind John McCain volt republikánus elnökjelölt leputyinistázta és lediktátorozta korábban. Tökéletesen függetlenül attól, hogy ezeknek a kijelentéseknek mennyi volt az igazságtartalma,

Orbán a Donald Trump melletti kiállásával ismét csak ráerősített a róla az amerikai politikai elitben élő sztereotípiákra.

Mindezek ellenére óvatosnak kell lennie a kombinálással és rögtön összefüggést feltételezni a fenti események és Orbán trumpista kiállása között.

Inkább tűnik elszólásnak, mint mestertervnek

Nagyon sok jel mutat ugyanis arra, hogy a magyar miniszterelnök nem azt és nem úgy akarta mondani, amit és ahogy mondott, és hogy az időzítés mögött sincs semmiféle átgondoltság. Először is, érdemes megnézni a videót:

Itt van a videó arról, ahogy Orbán egyre jobban megszereti Trumpot

Szó szerint így hangzott

Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sose gondoltam volna, hogy fölmerül majd a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára. Sose gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll: meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére, és aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire lenne szüksége Európának.

Orbán a papírjai között lapozgat, mint aki épp keresi a beszédvázlat megfelelő oldalát, de nem találja azt, és akkor, az írott beszédvázlattól elszakadva mondja ki, hogy „a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára". És bár ezt a kijelentést a kontextusa némileg tovább finomítja – lásd a jobboldali keretest –, mind a politika, mind a magyar nyelvtan logikája alapján egyértelmű, hogy ha két jelölt közül az egyikről azt mondja a magyar miniszterelnök, hogy ő a jobb, akkor az az adott jelölt melletti kiállást jelent. Nyilván csak feltételezés, de ha nem keverednek össze Orbán papírjai, feltehetően máshogy fogalmaz. (Akadt egy másik apró, de egyértelmű elszólás is: Orbán egy helyütt Trumpra mint republikánus elnökre utal, noha ő csupán elnökjelölt; a republikánus elnök megnevezés legfeljebb Reince Priebus pártelnök esetében lehet helyes.)

Ezt az elméletet erősíti meg Orbán sajtófőnökének, Havasi Bertalannak a közleménye is:

Meglehetősen leegyszerűsített újságírói következtetés, hogy a magyar miniszterelnök kiállt volna az egyik amerikai elnökjelölt személye mellett.

– írta rögtön a beszéd után Havasi, aki szerint Orbán csupán Trump programadó beszédére utalt, és „üdvözölte, hogy a republikánusok – és elnökjelöltjük – egy olyan elemeket tartalmazó politikai program mellett álltak ki, mely Európának és Magyarországnak is érdekében áll″. Sőt, a kormánypárti média sem sietett Orbán Trump melletti kiállására felfűzni a beszédet, vagy akár csak szó szerint beidézni, kiemelni a vonatkozó mondatokat. Az a rész, hogy Trump „jobb Európa és Magyarország számára", kimaradt az MTI-tudósításból és a kormánypárti médiából, leszámítva a beszédről részletesen beszámoló Magyar Hírlapot és Origót.

Ezek alapján inkább tűnik úgy, hogy Orbán Viktor egy olyan, komoly politikai súllyal rendelkező kijelentést tett Trump támogatásáról, amit így, ebben a formában biztosan nem tervezett, az időzítését és a hatásait nem gondolta át, de valahogy mégis kicsúszott a száján. Ebben pedig a környezet, a kontextus is szerepet játszhatott: miközben a kormányfő például Brüsszelben látványosan visszafogottabb és européerebb stílusban nyilatkozik, addig a hazai pályának tartott Tusványoson – más fellépőkhöz hasonlóan – hajlamos elengedni magát és spontánabbnak lenni.

Orbán amerikai szószólója Trump ellen

A tusványosi beszéd előkészítetlensége, átgondolatlansága egy teljesen más szempontból is nyilvánvaló. Ha Trump esetleg korábban még csak nem is hallott volna Orbán Viktorról – esetében ez egyáltalán nem zárható ki –, bizonyosan ismernie kell annak a Connie Macknek a nevét, akit a Miniszterelnökség tavaly hivatalosan is kinevezett „amerikai szószólónak", és aki Washingtonban 2014 óta Orbán Viktor és a magyar kormány lobbistájaként működik. Mack a lobbista karrierje előtt Florida állam egyik republikánus képviselője volt, az előválasztások során pedig a szintén floridai Jeb Busht támogatta. Ez főként abban merült ki, hogy nagyon durva stílusban pont a küzdelemből végül győztesként kikerülő Donald Trumpot gyalázta tévéinterjúiban és Twitterjén.

Mack pedig – aki tehát a magyar kormány amerikai szószólójaként is működik – a republikánus pártelit jó részéhez hasonlóan azóta sem hajlandó Trumpot támogatni. Egy június közepi, Larry Kingnek adott interjújában már-már úgy tűnik, Mack inkább hajlik Clinton, mint Trump felé:

Azt, hogy Hillary Clintonból az USA első női elnökjelöltje lesz, fantasztikusnak nevezi, és arról beszél, mindannyian büszkék lehetnek rá (az amerikaiak), hogy ezt Clintonnak sikerült elérnie. Trump jelöltségéről viszont korántsem a büszkeség jut eszébe:  „Nem vagyok boldog. A napokban Floridában kocsikáztunk a fiammal, és megkérdezte, mit gondolok Donald Trumpról. Én visszakérdeztem: te mit gondolsz? Mit gondolnak a barátaid róla? És azt mondta: azt, hogy ő beleköt másokba (he's a bully). Azt, hogy attól fél, háborúba viszi az országot. Szóval a fiam 13 éves, és ezek nem éppen azok az üzenetek, amit az USA következő elnökének közvetítenie kellene."

Mack szerint Trump rasszista, bigott, másokat sértegető kijelentéseire senki sem lehet büszke. Arra a kérdésre, hogy novemberben kire fog szavazni, azt válaszolja, nem tudja, és azt kívánja, bárcsak lenne egy másik lehetőség, akit támogatni tudna. Larry King felidézi Mack egy februári Twitter-üzenetét, melyben a flordiai lobbista azt írta: Donald Trumpban és Ronald Reaganben semmi közös nincsen. Trump és a republikánusok ikonikus, szinte minden politikusuk számára példaképnek tekintett elnökének idézett összehasonlításáról Mack azt mondja, továbbra is fenntartja azt.

A Trump és csapata viszont az ilyen és hasonló kijelentéseket nagyon is számon tartja, és pontosan tisztában van vele, hogy Mack eközben Orbánnak dolgozik. Ahogy valószínűleg azt is, hogy amikor a szuperkedd idején Orbán emberei Kubatov Gábor vezetésével kint jártak tanulmányozni a kampányt, akkor Trump kihívóihoz,Ted Cruzhoz és Marco Rubióhoz mentek.

Ha tehát Orbán mostani kiállása egy tervezett akció lett volna, az a minimum, hogy azt előre egyezteti amerikai szóvivőjével, és pár héten belül nem tesznek egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat.

Egyelőre nincs semmi reakció Amerikából

Miként utólag a magyar kormány és médiája részéről sem siettek hangsúlyozni a Trump melletti Orbán-kiállást, úgy egyelőre a Trump-kampány sem reagált rá. Trump a Twitterjén az email-szivárogtatással és Clinton alelnökjelöltjével, Tim Kaine-nel volt egész hétvégén elfoglalva, hétfő kora délutánig pedig Trump szóvivői és támogatói sem kommentálták Orbán Viktor kiállását. 

Utóbbi persze még változhat, ami viszont csak még kínosabb lenne a magyar miniszterelnöknek. A fogadóirodák oddszai alapján jelenleg is 70-30% az esélye a Clinton–Trump győzelemnek (habár a republikánus konvenció után Trump lökést kapott a felmérésekben), és a demokrata jelölt népszerűségét várhatóan megdobó jelöltállító kongresszus még csak most kezdődik. Orbán Viktor tehát csak a saját várható sorsát rontja még tovább azzal, ha a leendő Clinton-adminisztrációval való feszültségcsökkentés helyett elkezd Trump mellett beszélni.

És nem azért, mert ezzel rossz lóra, a várható vesztesre tesz, hanem mert

ha Orbán megpróbál ennyire nyíltan beleszólni az amerikai belpolitikába és odaállni az egyik jelölt mellé, nehéz lesz mit mondania, ha ez 2018-ban esetleg fordítva is megtörténik.
 

(Borítókép: Német Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke,  Orbán Viktor miniszterelnök  és Tőkés László európai parlamenti képviselő Tusnádfürdőn, 2016. július 23-án. Fotó: Szabó Péter / Index)