János, Pál
17 °C
31 °C

Hatvan közleményben szólt be Szijjártó külföldi vezetőknek

A Szijjártó Péterrel készült interjúnk előtt nyilvános közleményekből összeszámoltuk, az elődeihez képest jóval konfrontatívabb miniszter hány nagykövetet hivatott be, illetve hányszor és milyen panelekkel szólt be külföldi vezetőknek. Ausztria, Horvátország és Románia vezeti a listát, de jutott válaszcsapásból az USA volt elnökének is.

„Ha az ember szemet huny egyszer, jön majd a következő. És ha az elsőre nem reagált, miért reagáljon a másodiknak? Ez elindít egy olyan sorozatot, amivel kapcsolatban aztán nincs megállj, és egy bokszzsák lesz az ország. Amit nem szabad engedni” – ezzel indokolta Szijjártó Péter külügyminiszter, miért nem is gondolkozott azon, hogy visszaszól minden külföldi vezetőnek, aki Magyarországot bírálta.

Az adatok alapján valóban következetes is volt: összesen majdnem hatvan (59) olyan közleményt találtunk az MTI archívumában, melyben személyesen a külügyminiszter szólt vissza a főként az ország menekültpolitikáját bíráló kormányfőknek, minisztereknek vagy éppen az ENSZ-főtitkárnak.

Megnéztük azt is, hány esetben ment még ezen is túl a tiltakozás, és hivatott be nagyköveteket: hét ilyen esetről találtunk nyilvános közleményt 2014 ősze óta, azonban a miniszter állítása szerint összesen 15-20 ilyen eset volt. Az infografikánkon mindenesetre az előbbi adat szerepel.

Végül pedig megvizsgáltuk a miniszteri nyilatkozatok tartalmát is, és hamar kiderült: jórészt ugyanazok a panelek köszönnek vissza. Az összesítés szerint Szijjártó legnépszerűbb érve az volt, hogy Magyarország betartja a nemzetközi szabályokat, ellentétben a bírálókkal; illetve az, hogy a bírálókat hazugsággal vagy azzal vádolta, nem valós tények alapján kritizálják a kormányt.

Az infografikához az adatokat Bakonyi Anna gyűjtötte és rendszerezte.


Az adatokból látszik, hogy a beszólás-piramis alján Ausztria, Horvátország és Románia szerepel, három olyan állam, melynek akkori kormányfője már megbukott. Szijjártó az Indexnek adott interjújában azt állította, ez nem azért van, mert már akkor is érezni lehetett, hogy Werner Waymannak, Zoran Milanovićnak, Victor Pontának amúgy is inog a széke, „nem voltam ennyire szofisztikált", fogalmazott.

A nyilatkozatok, közlemények és a nagykövetek bekéretése jórészt a menekültválság magyarországi csúcspontjának időszakára, 2015 augusztus–októberére esett, a visszaszólást kiváltó nemzetközi bírálatok jórészt a magyar menekültpolitikának szóltak. De nagyköveti berendelésből kijutott már 2014 őszén André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivőnek is, ahogy megkapta a magáét 2016 tavaszán Szijjártótól Bill Clinton volt amerikai elnök is, amikor egy kampánybeszédében azt fejtegette, Magyarország és Lengyelország ma nem lenne szabad az USA nélkül, most mégis Putyin-féle vezetést akarnak demokrácia helyett.

Szijjártó azt mondja, ő minden esetben csak reagált, soha nem ő kezdte el az üzengetést: „Nem az történt, hogy én bejöttem ide, és rögtön konfliktusom volt a horvátokkal, az osztrákokkal meg a románokkal! Tudom, hogy óvodás sztori az, hogy ki kezdte, de hát egyszer sem az történt, hogy én úgy keltem fel, hogy akkor ma belerúgok egyet a román külügyminiszterbe! Ők megtámadtak minket, teljesen ordenáré stílusban számtalanszor, mi meg visszavágtunk."

A külügyminiszter ezekről a visszavágásokról utólag mindig tájékoztatta Orbán Viktort. Szerinte elődeire, Martonyi Jánosra és Navracsics Tiborra azért nem volt jellemző ez a konfrontatív stílus, mert akkoriban „más volt a világ, mások voltak az ügyek, kevésbé volt tele feszültséggel Európa”.