Emma
5 °C
8 °C

Portik vs. Rogán: tudni akarja valaki az igazságot?

D KOS20150303035
2016.08.02. 11:27
Miután Portik Tamás bíróság előtt állította, hogy tízmillió forintnyi kenőpénzzel megvesztegette Rogán Antalt, több bejelentés érkezett a magyar ügyészségekre: hamis tanúzás miatt feljelentették a gyilkosság miatt elítélt olajos maffiózót, hivatali vesztegetés elfogadása miatt pedig a fideszes politikust is. Hiába a szokatlanul súlyos vád, egymástól függetlenül két magyar ügyészség döntött úgy, hogy nincs itt semmi, amit ki kellene nyomozni. Pedig ebben az ügyben nem lehet döntetlen. A jelenlegi patthelyzet körül egyre több az ellentmondásos és zavaros hatósági megállapítás, ezeket mutatjuk most be.

A Központi Nyomozó Főügyészség (a továbbiakban csak főügyészség) július 25-én megalapozottság hiányában elutasította a Rogán Antal ellen hivatali vesztegetés elfogadása miatt tett feljelentéseket.

Az ügy előzménye, hogy Portik Tamás egy hónapja azt állította a bíróságon, hogy 2010–2011 körül tízmillió forintnak megfelelő kenőpénzt vitt euróban Rogán Antalnak. Portik szerint a zacskóban átadott összegért cserébe az akkori V. kerületi polgármester elintézte, hogy egy Habony Árpád nagynénjének érdekeltségébe tartozó cég kedvezményesen szerezhessen meg egy értékes ingatlant a belvárosban.

Rogán a gyilkosság miatt jogerősen elítélt Portik állítását hazugságnak nevezte, de nem a bíróságon – ahova beidézték –, hanem a tárgyalás után közleményben. 

Az egész ügy azért robbant ki, mert Juhász Péter az Együttből azt mondta Rogánra, hogy „bűnöző és bűnözőkkel üzletel”, Rogán pedig rágalmazás miatt beperelte az ellenzéki politikust, akitől egymillió forint sérelemdíjat is követel. Juhász erre válaszul kérte a bíróságtól, hogy hallgassák meg a börtönben ülő alvilági figurát, mert úgy tudta, hogy Rogán és Portik között volt kapcsolat, mielőtt utóbbit letartóztatták. 

A történetnek még távolról sincs vége, és az egyre kacifántosabb ügy körül már hemzsegnek az egymásnak ellentmondó hatósági döntések és értelmezések. Egyre több a megválaszolatlan kérdés, de egyelőre csak az biztos, hogy egyik magyar hatóság sem próbálja meg kideríteni, hogy a fideszes politikust tényleg megvesztegették, vagy az olajos maffiózó hazudott. 

Portik vallomása elsőre gyanúsnak tűnt, de aztán rájöttek, hogy mégsem az

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter számára súlyos mondatok június 17-én hangzottak el a Fővárosi Törvényszéken. A legnagyobb feljelentőként ismert, Fidesz-tag Tényi István másnap a sajtóban megjelent tudósítások alapján bejelentést tett a főügyészségnél, majd a PM-es Szabó Tímea és egy másik magánszemély is a legfőbb nyomozati szervezethez fordult. 

A főügyészség a három bejelentést egyesítette, majd június 23-án a feljelentések kiegészítését rendelte el.

A feljelentések alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentések elutasításáról megnyugtatóan nem lehetett állást foglalni

– írta a főügyészség a feljelentések elutasítását megindokló dokumentumban, amelyet július végén elküldött a feljelentőknek. A főügyészség a négyoldalas írásban azt is megjegyezte, hogy

a feljelentésekben foglaltak a bűncselekmény törvényi tényállását kimerítették.

Tehát a főügyészség a feljelentések elolvasása után úgy látta, hogy ha Portik tényleg azt mondta a bíróságon, hogy kenőpénzzel megvesztegette Rogánt, akkor fennáll a bűncselekmény gyanúja, és nyomozást kell indítani.

Fontos és még később előkerülő körülmény, hogy a feljelentések arra a cikkre támaszkodtak, amely a Portik bíróságon elhangzott állításairól tudósított, tehát a főügyészség kizárólag a cikkben szereplő információk (Portik vallomásának részletei) alapján döntött úgy, hogy meg kell vizsgálni a feljelentéseket. 

Ehhez képest július 25-én azzal indokolta a főügyészég a feljelentések elutasítását, hogy

a június 17-én előadottak valóságtartalmával szemben olyan ésszerű kételyek támaszthatóak, amelyek alapján nincs meg a nyomozás elrendeléséhez szükséges bűncselekmény gyanúja.

Tehát Portik története június végén még annyira gyanúsnak/hitelesnek tűnt a főügyészségnek a vallomásról tudósító cikk alapján, hogy további adatok beszerzéséről döntöttek, majd július végére megállapították, hogy Portik tanúvallomása annyira megkérdőjelezhető, hogy nem indítanak nyomozást a politikus ellen. 

Az ügyészség érvelése elsőre logikusnak tűnik, hiszen a feljelentés alapjául szolgáló cikkben nem szerepelt, hogy Portik először a Cukor utcai Fidesz-irodát, majd az Aulich utcai pártállomást jelölte meg a pénzt átadásának helyszínéül. Bár mindkét iroda az V. kerületben található, egy ilyen súlyú vesztegetési vádat valóban hitelteleníthet, ha a vesztegető nem tudja megmondani, hol adott át tízmillió forintot egy politikusnak. 

A főügyészség bekért egy rakás adatot, amit felbontatlanul betett a fiókba

Június 23. és július 25. között a főügyészség több helyről is bekért információkat, hogy el tudják dönteni, hogy a „Portik által előadott adatok hiteles és meggyőző ténybeli és logikai alappal rendelkeznek-e" – írták.

  • Kikérték a Fővárosi Törvényszéktől a június 17-i tárgyalás jegyzőkönyvét. Ez alapján megállapították, hogy Portik valóban azt mondta a bíróságon, ami a feljelentés alapjául szolgáló cikkben szerepelt.
  • Beszerezték a Károly körút 26. szám alatti félemeleti üzlethelyiség (ennek megszerzése volt az állítólagos megvesztegetés tárgya) tulajdoni lapját, és a cégnyilvántartásból a „Pápa Marianne közvetett érdekeltségébe tartozó” Classic Immo Ingatlanértékesítő Kft., valamint a Komodor Holding Zrt. cégpapírjainak másolatát. 
  • Továbbá megkerestük a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági bűnözés elleni főosztályát, az V. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalát és a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-t az ingatlan értékesítésével kapcsolatban keletkezett és rendelkezésre álló iratok, valamint a földhivatalt az ingatlanhoz kapcsolódó iratok másolatának beszerzése céljából" – áll az ügyészség határozatában.

A felsorolás utolsó pontja azért is érdekes és ellentmondásos, mert saját bevallása szerint a főügyészség azért nem vizsgálta a vesztegetési gyanú miatt tett feljelentések ingatlanértékesítési részét, mivel arról a Készenléti Rendőrségnek folyamatban van az ismeretlen tettes ellen zajló nyomozása. 

Nem tűnik túl életszerűnek, hogy az adatok bekérése pillanatában a főügyészség nem tudott arról, hogy a rendőrség jó ideje nyomoz egy kapcsolódó ügyben, de az még furcsább, hogy a feljelentések elutasításában miért írtak arról, hogy szereztek információkat, amikkel aztán nem foglalkoztak. 

A belvárosi ingatlanügyek után zajló nyomozás egyébként a Nol.hu szerint másfél éve gyakorlatilag egy helyben áll: a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályán működő kiemelt ügyek osztálya eddig négyszer akarta bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntetni a nyomozást, a Fővárosi Főügyészség pedig ugyanennyiszer rendelte el az eljárás meghosszabbítását. A lap szerint legutóbb július 21-én tolták ki újabb három hónappal a nyomozás határidejét.  

Habony nagynénjéhez köthető a cég, ami megvette az ingatlant, de nem baj

A főügyészség megállapította (amit már egyébként a sajtóból is pontosan lehetett tudni), hogy 2011. október 13-án az akkor Rogán Antal által vezetett önkormányzat határozatlan időre bérbe adta a Károly körút 26. szám alatti üzlethelyiséget a Classic Immo Kft.-nek. A főügyészség megjegyzi, hogy

többen pályáztak az ingatlan bérlésére, de az önkormányzat az utolsóként pályázó, legnagyobb bérleti díjat ígérő Classic Immo mellett döntött.

Erről a cégről írja a főügyészség az indoklásában, hogy Pápa Marianne érdekeltségébe tartozik, aki egyébként Habony Árpád nem vér szerinti nagynénje, és Kocsis Máté állítása szerint Portik Tamás korábbi élettársa. (Pápa korábban cáfolta, hogy együtt élt volna Portikkal, de azt nem tagadta, hogy ismeri és volt köztük kapcsolat.)

Négy nappal a bérleti jog elnyerése után, október 17-én a Classic Immo vételi kérelmet nyújtott be az V. kerületi önkormányzathoz. November 4-én az önkormányzat értékbecslést készíttetett az ingatlanra, majd november 10-én a képviselő-testület egy határozattal eldöntötte, hogy eladják az üzlethelyiséget. 

Az önkormányzat végül november 23-án adta el az ingatlant a Classic Immónak 52,4 millió forintért, a cég pedig 2012. július 25-én értékesítette 102 millió forintért az üzlethelyiséget két magánszemélynek. (Saját bevallása szerint Rogán ennek az ingatlannak az eladása miatt menesztette a kerület akkori jegyzőjét, mert a nem megfelelő információáramlás miatt elvesztette benne a bizalmát.) 

Miután korábban a sajtóban többen azt állították, hogy Pápa Marianne érdekeltségébe tartozó cég bérelt/szerzett ingatlant 2011-ben a belvárosban, Rogán és az V. kerület sajtópereket indított, amelyeket megnyertek, így végül több médiumnak közölnie kellett, hogy

  • a bérlés megkezdésének időpontjában a Classic Immo nem állt Pápa Marianne érdekeltségében,
  • az önkormányzat nem adott át ingatlant Pápa Marianne érdekeltségébe tartozó cégnek.

Ehhez képest a cégadatok alapján most a főügyészség kijelentette, hogy a „Pápa Marianne-hoz köthető Komondor Holding Zrt. 2011. november 21-én, tehát közvetlenül a Károly körút 26. szám alatti ingatlan megvásárlása előtt szerezte meg a Classic Immo üzletrészét Széky Pétertől, aki az ingatlan adásvételi szerződését ügyvezetőként még aláírta“.

Tehát Habony Árpád nagynénjének még nem volt köze a Classic Immóhoz, amikor a cég bérelni kezdte a Károly körút 26. alatti üzlethelyiséget, azonban közvetlenül az ingatlan megvásárlása előtt Pápa Marianne érdekeltségébe került a vállalkozás, amely végül több tízmilliós kedvezménnyel megvehette az önkormányzattól az üzlethelyiséget.

Az aláírás pillanatában Rogán Antal polgármesternek nem volt más választása

A főügyészség felidézte, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a jogtalan előnyt illetve annak ígéretét elfogadja.

A főügyészség szerint Rogán Antal a kérdéses időszakban polgármesterként vezető beosztású személynek minősült, tehát esetében felmerülhet hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja, amennyiben az megalapozott.

A főügyészség érvelése szerint a polgármestersége alatt az általa vezetett kerületben történő gyanús dolgokról mit sem tudó Rogán Antal esetében azért sem merülhet fel vesztegetés, mert a polgármesternek nem volt ráhatása arra, hogy a Habony Árpád nagynénjének érdekeltségébe tartozó cég vásárol-e ingatlant a belvárosban:

Aggályosnak tekinthető Portik Tamás a Pápa Marianne megbízásából történt pénzátadásra vonatkozó állítása, ugyanis az ingatlan értékesítésére, az ő üzletrészének vásárlásának időpontjában a képviselő-testületi döntésre is figyelemmel Rogán Antal polgármesternek már nem volt ráhatása 

– írta a főügyészség.

Tehát azzal érvelnek, hogy az V. kerületi képviselő-testület 2011-ben még azelőtt döntött a Károly körút 26. értékesítéséről, hogy a vételi ajánlatot tevő cég Habony nagynénjének érdekeltségébe került volna.

Az eladásról szóló döntés és vételi szerződés aláírása között eltelt két hétben ugyan Habony nagynénjének érdekeltségébe került az ingatlant megvásároló cég, de Rogán ekkor már lényegében tehetetlen volt, ugyanis a kerületi képviselők korábban döntöttek az üzlethelyiség eladásáról.

Az ügyészség gyakorlatilag azt mondja, hogy

  • amikor a képviselők eldöntötték, hogy el kell adni az ingatlant, akkor még minden rendben volt,
  • de az már problémás lehet, hogy az adásvételi szerződés aláírása előtt két nappal Habony nagynénje bevásárolta magát a vevő cégbe,
  • viszont Rogán ekkor már tehetetlen volt. 

A hatóság érvelésében az a logikai ellentmondás, hogy ha a végkifejlettel kapcsolatban Rogánt tehetetlennek titulálják, akkor az azt megelőző időszakban történnie kellett valaminek, ami akár korrupció gyanúját is felvetheti. De mivel az ügyészség szerint az ügylet végén nem merül fel Rogán felelőssége, azt az időszakot sem kell megvizsgálni, amikor az ingatlant megvásároló cég Habony nagynénjéhez került.

Az sem gyanús, ha Portik adott 10 milliót Rogánnak, és az sem gond, ha hazudott

A Portik–Rogán-ügy hatósági szempontból legfurcsább része, hogy mintha senki sem akarná kinyomozni, valóban megtörtént-e az, amivel Portik vádolja Rogánt. A főügyészség elutasította a Rogán Antal ellen hivatali vesztegetés miatt tett feljelentéseket, a Budapesti Nyomozó Ügyészség pedig a Portik elleni, hamis tanúzásról szóló feljelentést utasította el.

Az ügy végére azonban valamilyen formába pont fog kerülni, mert a Juhász kontra Rogán személyiségi jogi perben a bíróság vagy azt fogja megállapítani, hogy Juhász jogosan mondta Rogánra, hogy bűnöző és bűnözőkkel üzletel, vagy alaptalannak fogják titulálni az ellenzéki politikus állítását, és a kampányminiszter neve tiszta marad. 

Az ügy másik nagy kérdése, hogy a Juhász–Rogán-perben tesz-e feljelentést a bíró Portik állításai nyomán. Elméletileg a magyar törvények szerint kötelessége lenne, mert tudomására jutott egy bűncselekmény gyanúja. A gyakorlat viszont más, senki sem értelmezi ilyen szigorúan a törvényt, „az ügyészség sem szokott újságcikkek alapján nyomozást elrendelni" – írtuk korábban.

A főügyészség mostani határozatából úgy tűnik, hogy valóban nem indítanak nyomozást újságcikkek alapján, még akkor sem, ha az újságcikk bíróságon elhangzott súlyos állításokon alapul.

Miért nem akarta tisztázni a főügyészség Portik ellentmondásait?

A főügyészség arra hivatkozva utasította el a Rogán elleni feljelentéseket, hogy Portik állításaival szemben „ésszerű kételyek támaszthatóak”.

Az indoklásban felidézik, hogy Portik a tanúvallomása során először „a Centrál Kávéház melletti szűk utcában valamilyen pártirodát” nevezett meg a pénz átadásának helyszínéül, ami az ügyészség szerint valószínűleg a Fidesz Cukor utcai irodáját jelenti az V. kerületben. Röviddel később a tárgyaláson Portik az Aulich utcai Fidesz-irodát jelölte meg a vesztegetés helyszínéül, ami szintén a belvárosban található, de két kilométerre a Centrál Kávéház melletti szűk utcától. 

A főügyészség szerint azért is hiteltelen Portik állítása, mert a június 17-i tárgyaláson Rogán ügyvédeinek kérdésére nem tudta leírni

  • a pénzátadás helyéül szolgáló helyiséget,
  • a pártiroda felépítését, 
  • és a pénzátadás sem konkrét, sem „nagyjábóli” időpontját sem jelölte meg.

Amikor a tárgyaláson Rogán ügyvédei a pénzátadás konkrét időpontjáról kérdezték Portikot, akkor a börtönben ülő tanú azt mondta, hogy ez „álkérdés”, majd hozzátette, hogy nem emlékszik konkrét időpontra – áll a tárgyalás elektronikus jegyzőkönyvében. 

A főügyészség szerint az is hiteltelenítette Portik vesztegetési történetét, hogy 

vallomásában nem tért ki az euró összegére, annak forrására, címletezésére, illetve egyéb olyan jellemzőire, ami az azzal kapcsolatos nyilatkozatát tartalommal töltené meg, hitelt érdemlővé tenné.

Fontos körülmény, hogy a lapunkhoz és a főügyészséghez eljutott bírósági jegyzőkönyv szerint a pénz jellemzőiről sem a bíró, sem Rogán ügyvédei nem kérdezték Portikot.

Vagyis a főügyészség részben azzal utasította el a vesztegetés miatt tett feljelentéseket, hogy Portik csak annyit mondott a bíróságon, hogy tízmillió forintnak megfelelő eurót vitt az akkori polgármesternek, és nem ment bele abba, hogy milyen címletekben volt az euró az állítólagos zacskójában. 

A főügyészség az elutasító indoklásban azt is írta, hogy Portik

nyilatkozatának valóságtartalma már önmagában is, valamint a feljelentés kiegészítése során beszerzett egyéb adatok ismeretében erősen kétséges.

Különös ellentmondás, hogy ha a főügyészség június végén még vizsgálatra érdemesnek találta Portik vallomását, akkor egy hónappal később miért találta „önmagában kétségesnek annak valóságtartalmát”. Szintén nagy kérdés, hogy az egyéb adatok” beszerzése során miért nem hallgatták ki újra Portikot, ugyanis úgy tűnik, hogy kizárólag az ő bírósági vallomása alapján utasították el a Rogán elleni feljelentéseket.

Rákérdeztünk a főügyészségnél az előbb említett ellentmondásokra, és arra is, hogy a bíróság után miért nem hallgatták meg ők is Portikot, hogy tisztázzák a tanúvallomás ellentmondásait. Cikkünk megjelenéséig egyelőre nem kaptunk választ.

(Borítókép: Koszticsák Szilárd/MTI)