Móric
10 °C
18 °C

Jó sansz van rá, hogy érvényes lesz a kvótanépszavazás

IMG 8001
2016.08.03. 11:25
Reális esélye van, hogy érvényes lesz a Brüsszelnek üzenős kvótanépszavazás. Két hónappal a népszavazás előtt a szűk többség azt mondja, hogy elmegy voksolni, döntő többségük a kormány szándékainak megfelelően szavazna. A Fidesz és a Jobbik szavazói ebben nem különböznek, a szocialisták bojkottfelhívása nem működik.

Bár néhány hete a közvélemény-kutatók többsége még szkeptikus volt abban, hogy meglehet-e az érvényességi küszöb a kvótanépszavazáson, most úgy néz ki, a kormánynak reális esélye van arra, hogy elég embert mozgósítson október 2-ára. Az Index megrendelésére a Závecz Research végzett telefonos közvélemény-kutatást a kérdésről, a válaszok pedig azt valószínűsítik, hogy akár érvényes is lehet a szavazás – ehhez a választókorúak legalább felének kellene elmennie.

A július utolsó hetében lekérdezett kutatás adatai szerint

54 százalék részt akar venni a népszavazáson.

További 23 százalék azt mondja, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e, míg 19 százalék nem akar elmenni.

Mit tudunk, honnan és mennyire?

A felmérés 1000 fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, a maximális hibanagyság +/-3 százalékos. A július végi megkérdezések közben volt a müncheni támadás, nem zárható ki, hogy ez befolyásolhatta a válaszokat. Az Indexen a jövőben rendszeresen várhatók saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.

Azok között, akik elmennének, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: a felmérés eredményei szerint ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre.

A népszavazási kérdés „kötelező betelepítés” fordulata az EU-s kvótákra vonatkozik. A népszavazásnak elvileg nincs hatása arra, hogy érvényesítik-e a tavaly szeptemberben elfogadott, de több tagállam, köztük Magyarország által is ellenzett, kétséges jövőjű menekültelosztási kvótákat, melyek alapján 1294 ember jutna Magyarországra. Orbánék elképzelése szerint azonban az általuk favorizált népszavazási eredmény felülírhatná az esetleges jövőbeni újabb kvótákat is. Bár vitatott, hogy egy tagállamnak van-e erre egyáltalán elvi lehetősége, a népszavazásnak amúgy sem annyira jogi relevanciája van: inkább szimbolikus ügy és nyomásgyakorlási eszköz, amivel a kormány azt szeretné jelezni, hogy maga mögött tudja a magyar társadalom támogatását.

Kicsivel 50 százalék fölött a részvétel

Ha a szavazás érvényes lesz, akkor nem kérdés a kimenetele. A kérdés megfogalmazásából is adódik, hogy nehéz rá igennel szavazni, így inkább annak van tétje, hogy meglesz-e az 50 százalékos érvényességi küszöb. Most, két hónappal a népszavazás előtt erre valós esély látszik: a kutatásban a megkérdezettek 53 százaléka jelezte, hogy részt venne, ami még akkor is elég sok, ha tudjuk, hogy a telefonos megkérdezések általában enyhén felülbecsülik a részvételt; telefonon keresztül az emberek többnyire egy picit aktívabbnak mutatkoznak, mint a valóságban.

 

A számok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy bár Bakondi Györggyel a kirakatban a kormány már ezekben a hetekben is folyamatos migráns-üzemmódban működik, és az „üzenjük Brüsszelnek” után a „Tudta?” plakátok is igyekeznek folyamatosan magas szinten tartani a témát, a valódi kampány valószínűsíthetően csak ezután, a népszavazáshoz közeledve fog felerősödni. Az is egyértelmű, hogy minden, az Európai Unióban történő terrortámadás ugyanebbe az irányba hathat, úgyhogy

az sem lenne meglepő, ha tovább erősödne a részvételi szándék. 

A pártszimpátiák egyértelműen megjelennek a népszavazási kedvben és irányban, de egyáltalán nem minden párt tudja a pártelit szándékainak megfelelően irányítani a szavazóit. A Fidesz és a Jobbik választói messze a legeltökéltebbek, és a két jobboldali párt tábora a népszavazási kérdést illetően szinte ugyanúgy viselkedik. Azoknak, akik egy most vasárnapi parlamenti választáson a Fideszre szavaznának, 63 százaléka a kvótanépszavazáson is a párt elképzelései szerint járna el: elmenne, és a nemet ikszelné be. A jobbikosoknál 62 százalék tenne ugyanígy, és a passzívok aránya is ebben a két táborban a legkisebb.

Egyedül Gyurcsány bojkottja hatékony

A többi ellenzéki párt tábora nagyon megosztott. Ez alól csak a DK kivétel, az ő szavazóik követik Gyurcsány bojkottfelhívását, és 69-81 százalékban (attól függően, hogy azokat, akik még nem döntötték el, hogy elmenjenek-e, hova számoljuk) elutasítják a népszavazáson való részvételt.

Az MSZP szavazóközönsége ezzel szemben teljesen megosztott.

Bár az ő pártjuk is a bojkott mellett van, a választóikra ez a felhívás csak mérsékelten hat. A közvélemény-kutatás szerint a szocialista szimpatizánsok 29 százaléka gondolja most úgy, hogy nem megy el a népszavazásra, 37 százalék pedig még nem tudja, hogy elmenjen-e. A bizonytalanságot jelzi, hogy azoknak az MSZP-seknek, akik részt vennének a voksoláson, a többsége még nem tudja, hogyan szavazzon. A nempárti szocialisták egyelőre több mint kétszer annyian vannak, mint az igenesek.

Kvótanépszavazás pártválasztás szerint
   Fidesz MSZP Jobbik DK egyéb pártok
Elmegy és igennel fog szavazni 6% 4% 5% 6% 3%
Elmegy és nemmel szavaz 63% 11% 62% 5% 27%
Elmegy, de még nem tudja, hogy fog szavazni /nincs válasz 6% 17% 6% 3% 9%
Még nem döntötte el, hogy elmegy-e a népszavazásra 17% 37% 18% 18% 36%
Nem megy el szavazni 8% 29% 10% 69% 23%

A többi párt támogatottsága túl kicsi ahhoz, hogy a népszavazás kapcsán érdemit lehessen mondani a szavazóikról. Az LMP-sek mindenesetre szintén nagyon megosztottnak és bizonytalannak látszanak, ami nem túl meglepő a pártvezetés kijelentései alapján. (Szél Bernadett ellentmondásosan értett tusványosi kijelentése után a párt vezetői utólag szintén úgy döntöttek, hogy ők is bojkottálják a népszavazást.)

Társadalmi helyzet és álláspont

A társadalmi csoportok között nincsenek túl nagy különbségek a népszavazási terveket illetően. A férfiak között egy kicsivel többeknek van már kialakult álláspontja arról, hogy hogyan fognak szavazni, életkor szerint pedig az idősebbeknél valamivel erősebb a nem tábora: a huszonéveseknél és harmincasoknál 35-36 százalék, az 50 és 60 közöttieknél 47 százalék szeretne „Brüsszelbe üzenni”. Iskolai végzettség szerint nézve a 8 általánossal rendelkezőktől a diplomásokig minden csoportban nagyjából hasonló arányban, 37 és 43 százalék között mondják, hogy elmennek, és nemmel fognak szavazni.

Most is simán belépnénk az EU-ba

A kvótanépszavazást a szavazók jelentős része ugyanakkor nem az Európai Unióról való népszavazásnak tekinti. Arra is kíváncsiak voltunk ugyanis, hogy mekkora az EU-tagság támogatottsága, és ez hogy függ össze a kvótanépszavazós szándékokkal. Arra a kérdésre, hogy „Ha most vasárnap Magyarországon népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon-e, akkor hogyan szavazna?”, elég egyértelmű EU-párti többség formálódott. Csak 17 százalék szeretne kilépni, míg a válaszolók 68 százaléka az EU-s tagságot támogatná. (A maradék azt mondja, nem menne el egy EU-s tagságról való népszavazásra, vagy nincs válasza a kérdésre.)

 
Ha tehát Magyarország uniós tagságáról van szó, az euroszkeptikusoknál négyszer annyian vannak az EU-mellettiek.

Ez azt jelenti, hogy az uniós tagság támogatottsága ma sem sokkal alacsonyabb annál, mint Magyarország 2004-es belépése idején volt, az ország EU-s csatlakozásáról szóló népszavazáson 84-16 arányban nyertek az igenek a nemekkel szemben.

Azt, hogy a kvótakérdés leválasztódik az EU általános megítéléséről, az is jelzi, hogy az uniópártiak bő harmada (36%-a) is azt mondja, hogy elmegy az októberi népszavazásra és ott nemmel voksol. Ahhoz, hogy kiderüljön, ők kik, a kutatók többféle elemzést lefuttattak, és az eredmények szerint ez egyértelműen a fideszesekre jellemző:

a Fidesz-szavazók 45 százaléka tartozik az „igen az EU-ra, nem a kvótára” csoportba.

„Amíg az EU-pártiak többsége nem áll be a kormány álláspontja mögé és hezitál azon, hogy elmenjen szavazni vagy már el is döntötte, hogy otthon marad, az egyébként is EU-ellenesek pedig egyértelműen a kvóta ellen szavaznak, a Fidesz-szavazók jelentős része általában ugyan támogatja az uniós tagságot, a menekültkvótákkal kapcsolatban azonban úgy gondolja, hogy az EU nem folytat helyes politikát” – értelmezte az eredményeket a kutatást vezető Závecz Tibor.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index. (Menekültek hagyják el az országot 2015 szeptemberében.)