Erzsébet
0 °C
7 °C

Magyarországra is elért Erdogan tisztogató hadjárata

K EPA20141214046
2016.08.04. 17:31

"Aki iskolánkat választja, az jól választ, egy jobb jövőért" – így búcsúzik el a nézőktől Efkan Ünlü, az Orchidea angol-magyar kéttannyelvű iskola igazgatója az intézmény egy 2011-es reklámfilmje végén.

A PR-videóban elhangzó mondat most egészen új értelmet nyert. A kőbányai központú, de angyalföldi tagintézménnyel is rendelkező iskola nagy valószínűséggel része annak a nemzetközi intézményhálózatnak, amely ellen Erdogan török elnök most támadást indított.

A török elnök szerint ugyanis a július 15-ei puccskísérlet mögött Fethullah Gülen ellenzéki emigráns hitszónok mozgalma áll, ami a befolyását egyebek mellett egy nemzetközi alapítványiiskola-hálózatnak köszönheti. Ezt a hálózatot akarja a puccs utáni tisztogatás részeként megroppantani Erdogan.

Ezért, mint a Türkinfo egy török állami hírügynökségi cikkre hivatkozva (erről lehet szó) írja, a törökök arra kérték a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket két budapesti oktatási intézmény ellen is.

Az ügyben egyelőre nehéz biztosat állítani. A törökök ugyanis nem neveztek meg konkrétan iskolákat, csak a neten elérhető nem hivatalos adatbázisokból lehet tudni, hogy melyekről lehet szó. Eszerint az Orchidea mellett az ugyanarra a címre bejegyzett Jázmin óvoda a másik.

Frissítés: Egy olvasónk közben azt jelezte, hogy az Orchidea egyszerre óvoda és iskola is, és az óvodarészének a régi neve volt a Jázmin. Így valószínűbb, hogy a két intézmény az Orchidea kőbányai központja és angyalföldi telephelye lehet.

Nem tudni egyelőre azt sem, hogy pontosan mit kértek a törökök. A TRT török állami tévé és rádió a budapesti török nagykövetre hivatkozva úgy fogalmaz, hogy "a szükséges lépések megtételét" akarják. Ez vélhetően a bezáratást jelenti.

Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), az oktatási területet felügyelő Emmit és a budapesti török követséget is a kérdéseinkkel. Egyelőre csak a KKM válaszolt, azt írták, a téma nem hozzájuk tartozik. 

Kik a megtámadott magyar intézmények fenntartói?

A Jázmin Óvodát a nyilvánosan elérhető információk szerint a Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány tartja fenn. Az alapítvány képviselője az igazgató, Efkan Ünlü és Mustafa Pehlivan. A kuratóriumi tagjai ők ketten, továbbá Hasimov Zsuzsanna, Almak Eszter, Kocsis Szilvia. (Hasimov egyébként lektorált Gülen-könyvet, Almak pedig fordított). A legutolsó elérhető beszámolójuk szerint 2013-ban évi 140 millióból gazdálkodtak, ennek túlnyomó része tagdíjbefizetés.

Az Orchidea fenntartója egyes források szerint szintén a Prizma, de találtunk olyan oldalt is, ami a Duna Millennium Oktatási Kft-t írja. Ez valószínűleg elavult adat, a céginfó szerint ugyanis a Kft. 2011 óta felszámolás alatt van, a legutolsó elérhető mérlegük 2008-as. Akkor 70 milliós forgalmuk volt.

Az érintett intézmények közül az Orchidea angyalföldi tagiskolájának igazgatóhelyettesét, Orosz Balázst értük el. Ő úgy fogalmazott, "nem tudja megmondani", hogy van-e bármi közük Fethullah Gülenhez. Azt mondta, az iskolában semmiféle politikai vonal, eszme nem jelent meg, egyetlen olyan rendezvény, foglalkozás, vagy beszéd nem volt, ami bármilyen módon a politikához köthető, bárkit bármilyen irányba befolyásolna. Az iskola a tanulói hozzájárulásokból és az állami normatívából tartja fenn magát, nem tudnak arról, hogy lenne olyan támogatójuk, aki nagyobb összeggel segíti a működést.

Orosz azt is mondta, "nem megerősített forrásból" hallotta, hogy a török kormány célkeresztjébe kerültek. "Nehezen tudnám elképzelni, hogy Európában, az EU-ban bármilyen lépést tenne egy kormány egy helyi szabályok szerint működő intézmény ellen, amelynek semmi köze Törökországhoz, nincs kapcsolata a török kormánnyal" – mondta.

A magyar kormány nincs könnyű helyzetben most. Egyfelől mindeddig igyekeztek semmi rosszat nem mondani a török folyamatokra, sőt, Szijjártó szerint "Törökország Magyarország barátja és stratégiai szövetségese, és Magyarország szolidáris a Törökországban demokratikusan választott kormánnyal és a török elnökkel is". Vagyis feszültséget okozhat, ha ellenállnak a kérésnek, másrészt viszont vitatható lépés lenne egy független alapítványi iskola bezáratása.

Ráadásul a törökök nem viccelnek: a BBC összeállítása szerint több országban is kérték a gülenistának tartott iskolák bezáratást. A "kérésnek" ellenálló Kirgizisztánt a török külügyminiszter azzal a mondattal fenyegette meg, hogy "ha nem változtat a gülenistákkal kapcsolatos hozzáállásán, akkor a törökök változtatnak az országhoz való hozzáálláson".