Vilhelmina
11 °C
16 °C

Akkor is fenyítik a közmunkásokat, amikor teljesen felesleges

2016.08.04. 14:41 Módosítva: 2016-08-04 14:41:45
Botrány lett egy csornai levélből, amelyben egy közmunkásnak azt írták, hogy legyen szerződéses katona, különben három hónapra ugrik a közmunka. A kormány hevesen tagadott, majd félreértést emlegetett. Most az ország másik feléből szereztünk egy levelet ugyanezzel a tartalommal. A dolog rendszerszintűnek tűnik, miközben a Honvédelmi Minisztérium is meglepődve nézte, minek fenyegetnek a járási hivatalok.

"Tisztelt Ügyfelünk! Értesítem, hogy az Ön által megadott álláskeresési adatoknak megfelelő állásajánlat érkezett járási hivatalunkhoz. Vállalt együttműködési kötelezettsége alapján kérem, hogy az alábbi időpontban és helyszínen az állás egyeztetése céljából jelenjen meg."

Az egyik keleti megye kis falujának polgármestere kapta az alábbi szöveget mintaként a járási hivataltól - ezt kellett átadnia a helyi közfoglalkoztatottaknak. Az időpont szerda, július 27-e volt, a helyszín a művelődési központ, és a 18-35 év közötti középfokú végzettségűeket kellett behívna.

Az említett állás, amire az ajánlat szólt, pedig szerződéses katonai jogviszony, vagyis a polgármestert lényegében toborzásra kérte a hivatal a "Belügyminisztériumtól érkezett megkeresés alapján". Azt is írta a járási hivatal, hogy csoportos tájékoztató formájában

állásfelajánlásra kerül sor a mellékelt kimutatásban szereplő személyek részére.

A levél szövege együttműködési kötelezettséget ír, állásajánlatról beszél, vagyis egyértelműen arra utal, hogy a közmunkásnak ezt kötelező elfogadni, különben szankciók érhetik (lásd keretes írásunkat). Az érintett járáshoz több falu is tartozik, feltehetően mindegyik polgármester hasonló levelet kaphatott.

Milyen szankció?

A jogszabály szerint három hónap időtartamra kizárják a közfoglalkoztatásból az álláskeresőket, akik a megfelelő álláshelyre szóló állásajánlatot illetve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadják el. ( via)

Mindez azért különösen érdekes, mert napok óta megy a kormány kommunikációs hadjárata, vagyis inkább kármentése, amelyben azt magyarázzák, hogy bár tényleg közmunkásokat toboroz az állam a seregbe, az egész önkéntes alapon megy.

Az ország több pontján zajlik a toborzás

A Kisalföld írt arról néhány napja, hogy Győrben közmunkásokat hívnak be a seregbe kötelező jelleggel. Erre előbb a HM és a BM közölte, hogy ez valójában nem kötelezettség, csak lehetőség, majd amikor a Kisalföld megmutatta a behívólevelet, amit az egyik közmunkás kapott, a Miniszterelnökség zárta rövidre a témát: néhány járási hivatalvezető félreértelmezte a jogszabályt, ők most elnézést kérnek. 

A Népszabadság pedig egy harmadik helyszínről, Várpalotáról írt hasonlót.  "Vállalt együttműködési kötelezettsége alapján, kérem, szíveskedjen megjelenni a toborzáson" - állt a közmunkásnak írott levélben.

Az, hogy az Index által megszerzett levél, a Népszabadság és a Kisalföld cikkei alapján az ország több pontján is ugyanolyan túlbuzgók voltak a hivatalnokok, vagy ugyanúgy félreértették a jogszabályokat, egy csomó kérdést felvet.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, egyebek mellett arról, hogy hogy hány hasonló esetről tudnak, kinek a hibája lehet az, hogy több helyszínen is félreérthetően toboroz az állam, illetve lesz-e hivatalos visszakozás is, például egy újból kiküldött tájékoztató levél, vagy csak a sajtóból értesül majd mindenki, hogy nem kell aggódnia.

A válasszal nem jutottunk előrébb, a közigazgatás-szervezést, azaz a járási hivatalokat is felügyelő Miniszterelnökség ugyanazt a levelet küldte el nekünk is, amit a Kisalföldnek.

Pedig valahol a kormányban mehettek félre a dolgok. 

A Honvédelmi Minisztérium megkeresésünkre azt mondta, hogy ők csupán tárcaközi együttműködést kértek abban még hónapokkal ezelőtt, hogy a toborzási tájékoztatójukat minél több embernek elmondhassák. "Szerződéses legénységi állományba", azaz klasszikus katonai feladatokra keresnek elsősorban 18-35 év közötti, büntetlen előéletű jelentkezőket, de 35 év felettieket is várnak, ha az alkalmassági feltételeknek megfelelnek, és önként jelentkeznek a szolgálatra.

Arról, hogy végül a járási hivatalok kinek és milyen tartalmú levelet küldtek, ők nem tudtak, beleszólásuk sem volt. Ráadásul jogilag nincs is szó állásfelajánlásról ezeken a toborzókon.

"Közvetlenül nem ajánlunk munkakört senkinek. Tájékoztatunk mindenkit a feltételekről, a juttatásokról, a követelményekről. Kitölthetnek az érdeklődők egy regisztrációs lapot, ami alapján megkezdődhet a felvételi eljárás. Aztán később a toborzóirodánkban történik a konkrét beosztás egyeztetése és az állományba vétel pontos folyamata. De még ekkor is mindenkinek alkalmassági vizsgát kell tennie" - mondta Zsiga Tamás ezredes, a Honvéd Vezérkar személyzeti csoportfőnöke.

Zsiga ezredes azt mondta, meglepetésként érte a tárcát a most kirobbant ügy, mert ez a tájékoztató kampány március óta megy. A kérdésünkre, hogy volt-e a mostani botrányról megbeszélés a tárcák között, hogy mi történhetett, az ezredes annyit mondott "katonai szempontból nincs egyeztetési kényszer, hiszen nem a tárcához tartozik a közfoglalkoztatotti program, de kikérték az álláspontunkat".

Az Index más forrásból úgy tudja, azért "mentek telefonok" az utóbbi napokban a minisztériumok között.

A munkaügyi központokban bonyolítják

A HM álláspontját erősítette meg az Indexnek Vécsi István MSZP-s politikus, Ricse polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke is. Azt mondta, azért is aggályosak a toborzók, mert tudomása szerint ezeket nem közvetlenül a Magyar Honvédség végzi, hanem a munkaügyi központokon keresztül szervezik. Márpedig a közmunkások a munkaügyi központokkal állnak szerződésben, feléjük tartoznak kötelezettségekkel. Szerinte így igenis kötelező elfogadni az ajánlatot, ha valaki nem akarja, hogy hátrány érje.

Vécsi azt is kifogásolja, hogy a közmunkásokat a járási székhelyekre hívják be, így egy oda-vissza út akár ezer forintba is kerülhet, ami sok családnak igencsak észrevehető összeg.

Ráerősít a rendőrség is

Közmunkásokat és munkanélkülieket hívnak be Szegeden, pontosabban ajánlanak nekik állást, hogy a déli határt takarítsák az úgynevezett Határnyiladék Programban. Olvasónk is így járt, augusztus elsején kell majd megjelennie a rendőrkapitányság épületében.

Az értesítő levélben a munkanélküliekre vonatkozóan azt írták, hogy elveszíthetik az ellátásukat és törlik őket a nyilvántartásból, ha nem jelennek meg illetve nem fogadják el az állásajánlatot. A közmunkásokra vonatkozóan pedig azt, hogy három hónapra elvesztik a közmunkát.

A HM nemcsak közfoglalkoztatottakat tájékoztat, hanem ott van a nagy fesztiválokon, az Educatio kiállításon, középiskolákba, egyetemekre is ellátogat, munkaügyi központokkal is kapcsolatban van. A katonasághoz így nagyjából évi ezer embert tudnak felvenni. Arról nincs adat, hogy közülük hányan közfoglalkoztatottak, sőt, arról sem, hogy melyik tájékoztatón kapott kedvet valaki, mert technikailag végül mindenki a toborzóirodákban jelentkezik, és ott már nincs nyoma, hogy hol hallott a seregről. A jelentkezés és a szerződés aláírása között egyébként nagyjából egy-két hónap szokott eltelni.

Az, hogy kötelező-e a toborzásra igent mondania egy közmunkásnak, már márciusban is téma volt. Mint most kiderült, az volt ennek a toborzókampánynak a kezdete. Akkori cikkünkben azt írtuk, azért nem feltétlenül vonzó az egyébként a közmunkánál hosszabb időre szóló és jobb pénzt kínáló honvédségi szerződés, mert lehet, hogy az ország másik pontjára vezényelnek egy családfenntartót.

Azokon a településeken, ahol a közmunkán kívül nincs más lehetőség, szorult helyzetben érezheti magát, aki nem él egy felkínált opcióval - írtuk.

Kovács Annamária, a Magyar Szegénységellenes Hálózat Munkatársa azt mondta,

ezekben a helyzetekben tudni szokták az emberek, hogy mikor nem szabad visszautasítani egy ajánlatot.