Beleállt a magyar kormány: megvizsgálják a terrorgyanút a pesti török iskoláknál

Világító halloween-tökök, a kínai újév megünneplése, Afrika-nap. És persze az 1956-os forradalom emléknapja. Ha a fotókat nézi az ember a budapesti Orchidea kéttannyelvű nemzetközi iskola mindennapi életéről, egy átlagos nemzetközi iskolát lát maga előtt. Ázsiai, muszlim és európai diákok tanulnak együtt egy láthatóan jó felszereltségű, pénzhiányban nem szenvedő épületben. 

Az intézmény rajta van azokon az angol nyelvű listákon, amelyek az emigrációban élő török hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmához, az Izmethez köthető iskolákat sorolja fel. Márpedig Erdogan most minden erejével azon van, hogy Gülen hátországát megsemmisítse. Hadat üzent a gülenista vállalkozásoknak, és bezáratná az iskolákat is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kérdésünkre megerősítette, hogy "diplomáciai csatornákon keresztül" kaptak megkeresést a törököktől. Ankara "kérte néhány Magyarországon működő, értékelése szerint a törökországi puccskísérlettel összefüggésbe hozható terrorista szervezethez kötődő, annak szellemi és pénzügyi támogatást nyújtó intézmény, illetve szervezet felszámolását" – írta a külügy, az iskolák megnevezése nélkül.

A KKM pedig – folytatódik a tárca válaszlevele – "kész a hatályos törvényi előírások szigorú betartása mellett megvizsgálni a török kérést". Azt írták, azt az illetékes magyar szervekhez továbbították. "A magyar hatóságok a megnevezett intézményekkel szemben csak abban az esetben fognak fellépni, ha egyértelműen bebizonyosodik az intézmények és a terrorizmus közötti összefüggés".

Megszólalt a török követség is. A klasszikus propagandanyelven íródott közleményüket rögtön azzal indítják, hogy "a FETÖ (Fethullah Gülen Terrorszervezet) július 15-én Törökországban egy véres terrorkísérletet hajtott végre. Ez a kísérlet a török nép demokrácia iránt érzett megingathatatlan elkötelezettsége miatt kudarcot vallott". Aztán hasonló hangulatú szövegben azt írják, a terrorizmus mindenkire fenyegetést jelent, ezért együtt küzdeni kell ellene.

- írták, alighanem erre a puccs utáni gyors kiállásra utalva. Aztán azzal zárják a levelet, hogy "Törökország kezdeményezései a barátaival és szövetségeseivel a terror ellen folytatott küzdelem ügyében a tájékoztatást és a koordinált munka megteremtését célozzák. A terrorizmussal szemben folytatott közös küzdelem tárgykörébe tartozó ügyek megtárgyalását az abban érdekeltekkel tovább folytatjuk."

Az iskola eközben sajtótájékoztatón közölte, hogy magyar intézményként, a Nemzeti Alaptanterv szerint működnek, mindenben megfelelnek a törvényi előírásoknak, és az oda járók támogatásán (óvodában havi 100, általános iskolában 130, gimnáziumban 150 ezer forint a díj), valamint az állami normatíván kívül sem az intézmény, sem a fenntartó Prizma alapítvány nem kap pénzt senkitől. Hangsúlyozták azt is, hogy sem a gyerekeket,sem a tanárokat nem éri semmiféle vallási, politika, ideológiai befolyás az iskolában.

Egyelőre nem kaptak hivatalos megkeresést egyetlen hatóságtól sem. Korábban ellenőrizte őket az államkincstár, a kormányhivatal is, de nem találtak szabálytalanságot, mondta Orosz Balázs igazgatóhelyettes.

Az Index kérdésére Efkan Ünlü igazgató, a Prizma elnöke ugyanakkor azt mondta, ismeri Fethullah Gülent, tiszteli őt, és támogatja a filozófiáját. "Békéről, szeretetről, párbeszédről beszél, és én hiszek ezekben. Abban, hogy az erőszak nem fér bele" – fogalmazott, hozzátéve: a Gülenről alkotott véleménye természetesen nem érinti az iskolai életet.

Az Orchidea kőbányai központja 2006-ban indult, az angyalföldi tagintézmény pedig 2014-ben. Összesen mintegy 500 diákjuk van 17 országból, a tanulók többsége magyar, 5-10 százaléka török, de ebben benne vannak a török-magyar vegyes házasságba születettek is. A tanárok között 4 török van. A diákok jobbára itt élő külföldi üzletemberek, diplomaták, itteni külképviseleten dolgozók gyerekei. Az Orchidea szervezi a Pangea nevű országos matematikaversenyt, amire tavaly 44 ezren jelentkeztek.

Az Orchidea eddig nem kapott figyelmet a magyar sajtóban. Az MTI egyszer írt róluk, amikor 2012-ben török nap volt a Hadtörténeti Múzeumban, és a diákok török néptáncot adtak elő. A kormány honlapján pedig egy magyar-török üzleti találkozóról szóló 2014-es hírben szerepelnek, eszerint Varga Miháy nemzetgazdasági miniszter az Év Befektetője díját adta át az iskolának. A különböző internetes fórumokon is csak mint átlagos nemzetközi iskoláról írnak róluk, ideológiai, vallási nyomásnak nincs nyoma a bejegyzésekben.

Mi a baja Erdogannak a kőbányai ovisokkal?

A több mint 160 országban jelen lévő iskolahálózat Gülen egyik nagy hátországa. Márpedig ezt a hátországot vállalkozásostul, iskolástul most minden erővel meg akarja szüntetni Erdogan. Függetlenül attól, hogy konkrétan van-e velük gond. Hogy valójában milyenek ezek az iskolák, arról sokat cikkezett a nemzetközi sajtó, ellenfelei nevezték az iszlamista terjeszkedés melegágyának, de írtak róluk emberbarát, szekuláris, progresszív kezdeményezésként is, és nem könnyű igazságot tenni a két fél közötti információs háborúban.

Egy WikiLeaksen kiszivárgott 2008-as levél szerint az ankarai amerikai követség azt írta, a gülenista intézmények a humanista filozófia által inspirálva tanítanak, a hangsúlyt pedig a matematikára és tudományokra helyezik. Nem feltétlen gülenisták a tanárok, "a közös nevező az emberiség szeretete". Hozzáteszik, hogy Gülen elmélete szerint "aki nincs ott mindenhol, az sehol nincs" – utalva a hálózat terjeszkedésére.

Szintén 2008-ban a New York Times egy pakisztáni iskolájukról írta azt, hogy nem tanítanak vallást, de a közösségi tereken bátorítanak az iszlámra, és a tanárok is ennek megfelelően élnek.

Aztán Amerikában az ellenfelek feljelentései után több nyomozás is indult ellenük, szedte össze a Vox. Azt vizsgálták, valóban az-e az iskolák célja, hogy pénzt csatornázzanak gülenista vállalkozásoknak, vagy egyenesen Gülennek, illetve törököket juttassanak be Amerikába. Ez utóbbit veti fel, és az iskolákhoz köthető vízumkérelmek alapos vizsgálatát javasolja – miután hosszan dicséri a kritikus gondolkodásra nevelő, a jövendő elitet képző helyi Gülen-iskolákat – a türkmenisztáni amerikai követség távirata, ami szintén a Wikileaksen olvasható. 

Erdogan kormánya ezekkel a vádakkal támad most is – Texasban már sikerült is elérniük, hogy újra vizsgálják az iskolákat.