Jolán
-1 °C
7 °C

Már hogyne lopnák pont a szarvasgombát?

05
2016.08.09. 14:44
Egy nyolcvanas éveket idéző, színes csíkos szatyor, földes nejlonzsák, centi mellé mért szerszám, mutatós bűnjelek: mostanában szinte minden második napra jut szarvasgomba-tolvajos rendőrségi kishír. A tolvajok fütyülnek arra, hogy két hét vagy egy év múlva nő-e még szarvasgomba azon a helyen, amit letarolnak, a kapáikkal nagyobb kárt okoznak, mint magával a lopással. A Jászságban egyre több a legális gyűjtő, aki fizet a szarvasgombászás jogáért, és aztán a saját erejéből próbálja megvédeni a kibérelt erdőt, kerül, amibe kerül, legyen az mozgásérzékelő kamera felszerelése vagy lakókocsiban odakint alvás. Eközben a tolvajok felfedezőútra indultak az országban.

A Jászság Magyarország egyik legszegényebb régiója. És épp itt, ahol az egy főre eső gazdasági teljesítmény az országos átlag 63,9 százaléka, a nettó átlagkereset meg jó 20 százalékkal marad le
az általános szinttől, ebben a megyében terem az országban a legtöbb szarvasgomba. Az a szarvasgomba, aminek a kilójáért a nagykereskedő kilónként 9-10 ezer forintot ad még akkor is, amikor épp viszonylag rossz az ár, mert főszezon és dömping van. Sőt, létezik olyan igazságügyi szakértői vélemény, ami szerint egész Európa legnagyobb szarvasgomba-lelőhelyei Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak.

Ebből pénzt látni, legálisan, viszont egyáltalán nem egyszerű. Aki úgy dönt, hogy belevág a szarvasgombagyűjtésbe, és követni akarja a szabályokat, annak vennie kell pár akadályt. Először is el kell végeznie egy tanfolyamot. A képzéseket itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) kapott jogosultsággal szervezik, megtanítják az alapvető dolgokat a gombákról, az élőhelyekről, a gyűjtésről. Aztán kell egy kutya is, mégpedig egy olyan kutya, amelyiknek magának is vizsgája van szarvasgombászásból. Végül pedig szükség van annak a hozzájárulására, akihez az az erdő tartozik, ahová az ember menni akar.

Rögtön az első szűrő miatt kiesik Jász-Nagykun-Szolnok lakosságának úgy 99,95 százaléka. A Nébihtől kapott adatok szerint 2012 óta, mióta a mostani rendszer él, összesen 439 gyűjtési naplót adtak ki az egész országban. Ez mutatja, hányan végezték a tanfolyamot, mert képzés nélkül nem adnak naplót. Ez a 439 ember se lehet – legalábbis legálisan – mind aktív most. Érvényes gyűjtési naplóból a hivatal legfrissebb nyilvántartása szerint most éppen nagyjából 200 létezik, anélkül pedig nincs szabályos szarvasgombászás.

Ha az ember a 200 tisztes naplótulajdonos közé tartozik is, még mindig nem indulhat el csak úgy bárhová szarvasgombát keresgélni: kell a hozzájárulás, és ma a Jászságban egyre kevesebb olyan erdőt találni, ahová nem eleve kizárt az engedély megszerzése.

Akinek nincs pénze erdőt bérelni, vagy nem jut neki terület, azoknak még mindig maradt 8 kisebb-nagyobb szabad terület a Jászságban, ahol a Nefag szezononként 25 ezer forintért megváltható engedélyével szabad a gyűjtés. Idén 28 ember vásárolt ilyen gyűjtési jogot, tudtuk meg a Nefag Zrt. szarvasgombával foglalkozó osztályát vezető Bagi Istvántól. Egyébként a legtöbb állami erdészet területén lehet váltani általános vagy kijelölt területre vonatkozó éves engedélyt néhány tízezer forintért, vagy meg lehet próbálni egyezni magánerdő-tulajdonosakkal is.

Az itteni erdők a Nagykunsági Erdészeti és Faipari (Nefag) Zrt.-hez tartoznak. A Nefag az utóbbi években arra állt rá, hogy nyilvános pályázat útján hosszabb távra, évekre bérbe adja területein a szarvasgombászás jogát gyűjtőknek, vállalkozásoknak. A dolog hasonlóan működik, mint a vadászati jog: a bérlő nem magát az erdőt béreli ki, a szerződése kizárólag a szarvasgombagyűjtésre vonatkozik. A bérleti díjért cserébe az adott időszakban övé a szarvasgomba, ami az erdőben megterem. Ezzel pedig elsősorban a bérlő ellenségeivé válnak azok, akik megpróbálják elvinni az erdőből szarvasgombát, és a tetejébe, ami még rosszabb, a lopás közben tönkretenni azt is, ami még meg se termett.

A szarvasgombatolvajok kicsit úgy működnek, mintha a betörő fogná, és felborítaná a porcelánnal teli vitrint, hogy kivegye a polc hátsó sarkában lévő aranyórát. És utána még rálépne a csörömpölés elől menekülő macska lábára is.

A szarvasgombát csak érett korában, óvatosan szabad kiemelni a földből, a 10-30 centis mélységből, ahol él, különben a gombakezdemények nem tudnak megérni, a finom gombafonalak pedig elszakadnak, a durvaságot az egész élőhely megsínyli, és később nem tud annyi gomba teremni, amennyi teremhetett volna. A kutyát is azért követelik meg a legális szarvasgombászoktól, hogy legyen, aki kiszagolja, hol van pontosan a gomba, és minél kisebb részt kelljen megbolygatni. A kíméletes gombagyűjtéshez van külön szerszám, a technikát tanítják a tanfolyamon.

A szarvasgomba-rendelet kifejezetten tiltja:

  • az ásást, kapálást, gereblyézést
  • a növények gyökérzetének indokolatlan károsítását
  • az éretlen gomba gyűjtését
  • a fészek betemetetlenül hagyását
  • az éjszakai gyűjtést

A tolvajok viszont ásóval, kapával dolgoznak, és a tilalmak mindegyikét megszegik, ha épp úgy látják, hogy így gyorsabbak tudnak lenni, egyszerűbb dolguk van, vagy épp a lebukás esélyét csökkenthetik. Nekik a bérlővel ellentétben nem érdekük, hogy adott helyen annyi szarvasgomba teremjen, amennyi csak teremni tud. Elveszik, amit azonnal el tudnak venni, a hosszabb távú következmények nem érdeklik őket, már ha nem a saját büntetésükről van szó, de arra meg kicsi az esély.

A Police.hu-n hírként megjelent esetek alapján rendőrségi ügy rendszerint csak akkor lesz a szarvasgombalopásból, ha épp ténykedés közben érik a tolvajt. Így történt például június 28-án, amikor a tulajdonos elől a búzatáblába menekültek hárman, hátrahagyva a négy kiló frissen kiásott szarvasgombát. Megbízhatóan fel szoktak tűnni a rendőrségi hírekben ezek a fordulatok: „a járőr tetten érte őket”, a bejelentő megzavarta.

Ha nincs tettenérés, utólag már nagyon nehézzé válhat bizonyítani, hogy az erdőben egy szatyor szarvasgombával sétáló ember tényleg lopta a zsákmányt. Ennek főleg az az oka, hogy ritkák a teljesen törvényen kívüli tolvajok, sokkal gyakoribb az, hogy a legális gyűjtés feltételeinek egy része teljesül, a szarvasgombászok egy szürke zónában mozognak.

„Sok esetben az illegális szedők rendelkeznek vizsgával” – írta az Indexnek a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság vizsgálati alosztály vezetője, Deák Vendel rendőr őrnagy. És ha emellé még olyan erdőterület is akad, ahol az illető legálisan szedhet? Ha valakinek a zsebében van egy engedély, van érvényes gyűjtési naplója, még kutyája is, és közben nem lóbálja látványosan a kapát a kezében, akkor nem könnyű utólag rábizonyítani, hogy a szatyrában lévő szarvasgombát nem szabályosan szerezte, hanem tiltott területen, tiltott módszerrel ásta ki.

Ha egy négy-öt fős társaságból csak egy embernek is van naplója, engedélye, az már bizonyos védelmet adhat az egész csapatnak, hiszen a felelősségre vonáshoz be kéne bizonyítani, hogy a náluk lévő gombát nem egyedül az gyűjtötte, akinek szabad volt.

A tolvajok leállítására kevés az ember, kevés az erőforrás, nem lehet mindenhová őröket állítani. „A lopások megelőzése a terület nagysága miatt igencsak nehézkes. További problémát jelent, hogy a szarvasgombát termő állami tulajdonú és a magántulajdonban lévő erdők nehezen elkülöníthetők, gyakran egymásba olvadnak, hosszú földutakon közelíthetők meg, amely a csapadékos időszakban okoz nehézséget” – sorolta Deák Vendel. A rendőrség, ahogy írta, egy együttműködési megállapodás részeként visszatérően ellenőrzi az erdőket, a lelőhelyeket, az utakat.

A legnagyobb energiát viszont azok feccölik bele a tolvajok elleni harcba, akiknek a megélhetése múlik rajta: a bérlők. Ők fizetnek a lelőhelyért, amit, ha nem figyelnek, a tolvajok szétdúlnak. Hogy mennyit,  az a terület nagyságától és a várható szarvasgombaterméstől függ. A Nefag területén például évi 500 ezer és 20 millió forint közötti összegekről van szó. Fixen szép nagy bevételre a tolvajok károkozása nélkül sincs garancia, vannak jobb szezonok és kevésbé jók.

Olyan, mint a zsákbamacska. Vagy sikerül, vagy nem

– mondta az egyik jászsági erdődarab bérlője, amikor egy nyári péntek délelőtt az erdeje szélén álldogáltunk, körülöttünk a felesége és hét kutya, mellettünk a lakókocsi, ahol tavasztól késő őszig a családjával él. Éjjel-nappal őrizni próbálják a 460 hektáros területüket.

A napjuk hajnali fél ötkor kezdődik, kimennek gombászni, maradnak 10-11-ig, amíg nagyon meleg nem lesz, amíg a kutyáik bírják. A hét kutyából ketten lagottók, a szarvasgombászás olasz specialistái. Külsőre leginkább egy barátságos bárányra hasonlítanak, bár az összhatáson most sokat tompít, hogy a kánikulában kíméletesen rövidre nyírták a szőrüket, alig hosszabb most, mint a velük élő vizsláké. A gazdáik esténként, amikor már hűvösebb az idő, újra elindulnak szarvasgombát gyűjteni velük.

Három éve bérlik ezt az erdőt. Azt mondják, azelőtt, hogy ők megjelentek, napi szinten kapálták fel a tolvajok. Mióta őrzik, még nem tudtak lopni tőlük, legfeljebb néha körbemennek az erdőn gyanús figurák kocsival. Napi 10-15 kilométert is megtesznek, folyton járják az erdőt, és védekezésképp mozgásérzékelő kamerákat is kitettek.

Messze nem ők az egyetlenek. A mozgásérzékelős kamerák felszerelése viszonylag bevett dolog a bérlőknél. Van olyan, ami azonnal küld képet telefonra emailben vagy mms-ben, amint történik valami. „Így elég sok tolvajt meg lehet fogni” – mondta az Indexnek egy másik szarvasgombász, Miklós Bernadett. Ott, ahol ő bérel erdőt, az Alföldön eddig nem volt jellemző az illegális gyűjtés. A tolvajok nem túl meglepő módon ott ügyködtek, ahol a szarvasgomba mennyisége miatt könnyű dolguk volt: a Jászságban.

Ha az ember rákeresett a szarvasgomba szóra a rendőrség hírarchívumában, kizárólag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kapitányságtól talált híreket. Ez a helyzet idén júliusban változott meg: 14-én a Békés megyei Mezőgyánnál volt egy eset, 18-án pedig Szarvasnál csíptek el négy férfit szerszámokkal és frissen szedett szarvasgombával megtömött szatyrokkal.

A fordulat annak köszönhető, hogy mióta a Nefag és más állami és magán erdőgazdálkodók is elkezdték kiadni bérbe az erdőket, és egyre több a harcias bérlő, a tolvajok könnyebb terep után néznek. És nemcsak az Alföldig merészkedtek el, a szarvasgombász azt hallotta, az utóbbi hetekben Békés megyében, Szegednél, a Balaton környékén, Zalában, a Mecsekben is megjelentek,

az egész ország területén garázdálkodnak.

Szerinte ugyan van már valamilyen szintű összefogás a gombászok között a tolvajok ellen, de az illegális gyűjtők is nagyon úgy tűnik, hogy szervezetten dolgoznak, a központ pedig továbbra is a Jászság. „Akik nálam voltak bent, azok jászkisériek” – mondta Miklós.

Különböző emberek tűnnek fel különböző kocsikban, de a technika ugyanaz, látszik az évek alatt megszerzett rutin, magyarázta. A lelőhelyekre visszajárnak, éjszaka vagy még inkább kora délután jönnek, amikor a rendes gombászok a kutyájukat kímélve visszavonulnak. Őröket állítanak, gyakran eldobható telefont használnak, hogy ne lehessen lenyomozni. A szarvasgombász szerint a tolvajok figyelnek például arra is, hogy sose legyen náluk egyszerre annyi szarvasgomba, hogy a lopásban átlépjék a vétség és a bűncselekmény közti határvonalat, így ha le is buknak, kisebb büntetéssel megússzák.

Bizonyos fokú szervezettség tagadhatatlan

– értett egyet az erdészet munkatársa, a Nefag Zrt. szarvasgombával foglalkozó osztályát vezető Bagi István is. „Elsősorban családi és ismerősi alapon egy-egy főszervező által összehozott csapatok ezek. Olyat is hallani, hogy egy ilyen helyi szervezőnek több csapata is van, illetve ha érdemes, akkor alkalmi résztvevőkkel gyorsan növelhető a csapatok száma” – folytatta. Szerinte az is gyakori vélemény, hogy némelyik felvásárló buzdítja és irányítja ezeket a csapatokat.

A nagy pénz többnyire itt sem azoké, akik a fizikai munkát végzik és a nagyobb kockázatot vállalják. A kunszentmártoni rendőr őrnagy szerint a rendszer úgy működik, hogy az illegális gombaszedőket többnyire napi díjért bérelik fel, megkapják a GPS-koordinátákat, hogy hol kell gyűjteni, majd a nap végén leadják a szedett gombát. A napidíjuk persze töredéke az összeszedett szarvasgomba értékének. A felvásárlók sokszor a gyűjtőhelyek közelében várakoznak.

A rendőr őrnagy szerint az is előfordul, hogy a bűncselekmény útján szerzett gombát úgy legalizálják, hogy a feketén felvásárlók is bérelnek erdőt, és mint saját szedést értékesítik tovább. Ez egybecseng az alföldi szarvasgombász tapasztalatával. Miklós Bernadett úgy tudja, hogy akik nála voltak lopni, azok néhány nappal később 60 kiló, azaz nagyjából 600 ezer forintot érő gombával jelentkeztek a nagykereskedőnél.

A bérlőknek egyébként azért is nehéz a dolguk, mert ahol ilyen pénzek forognak, gyakorlatilag lehetetlen olyan őrt állítani, akit a tolvajok nem tudnak könnyedén lefizetni az őrként kapott bér sokszorosával.

Amikor lebukik valaki, a rendőrség rendszerint lopás vétsége miatt szokott eljárást indítani, de néha természetkárosítást vagy környezetkárosítást is a tolvajok rovására írnak. Június 5-én Jászberénynél például öt tő védett orchidea elpusztításával húzták a természetkárosítást is a fejükre a kapákkal elfogott fiatalok. A rendőrség szakértőt szokott kirendelni, hogy eldöntse: történt-e valamelyik az utóbbi kettő közül. A szarvasgomba szimbiózisban él a tölgyfák gyökérrendszerével, valamint a fehér madársisak virággal, ami egy orchideafajta, és amelynek az eszmei értéke darabonként 10 ezer forint, magyarázta a kunszentmártoni rendőr őrnagy.

A pár naponta menetrendszerűen érkező szarvasgomba-tolvajos hírek miatt úgy tűnhet, hogy egyre rosszabb a helyzet, de a Nefag Zrt. munkatársa szerint a területeiken idén nem romlott tovább a helyzet, csak több eset került nyilvánosságra, mióta fokozódott az ellenőrzés, mióta a bérbeadások miatt „egyre több erdőnek van a szarvasgomba szempontjából is gazdája”, akik próbálják megvédeni az illegális szedőktől.

A tolvajok szerinte egyébként nem lehetnek nagyon sokan. Azok, akik magányosan vagy bandákba verődve rendszeresen fosztogatják az erdőket, úgy gondolja, nem lehetnek többen mint 50-60 ember.

Akire bűncselekményt nem bizonyítanak rá, de azt igen, hogy nem tartotta be a gyűjtési szabályokat, az szabálysértést követ el, amit úgy hívnak: erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása. Erdővédelmi bírság is kilátásban van, és ha valaki lebukik, a jogszabály szerint két évre visszavonják tőle a gyűjtési naplót, ami nélkül nem szarvasgombászhat.

Ugyanakkor a gyakorlatban eddig szinte senki sem járt így. A Nébih szerint mostanáig összesen egyetlen esetben, 2016-ban vontak vissza egy naplót erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása szabálysértés miatt.

Hogy a szabadon növő szarvasgomba mennyisége az illegális gyűjtők miatt máris csökkent volna Magyarországon, az egyelőre még nem látszik a számokon. A Nébih 2013 óta rögzíti a  naplók alapján, mennyit gyűjtöttek az adott évben: 2013-ban 4,75, 2014-ben 3,3, 2015-ben 5,1 tonna volt az összesített mennyiség. Akadnak egészen nagypályás gyűjtők, tavaly volt valaki, aki a gyűjtési naplója alapján egymaga szedett 520 kiló szarvasgombát.

A károk pontos mértékét nem látni. A felkapált foltok termőképességének változásáról Bagi szerint nincsenek konkrét kutatások, de ő úgy becsüli: országos szinten több száz hektár, ami évente áldozatul esik. A felkapált erdőkből, ha nem is tűnik el teljesen a szarvasgomba, de jelentősebb kevesebbet és gyengébb minőséget terem a rákövetkező években, és vannak még a járulékos károk: a talaj és ezáltal az erdő fokozottabb nyári kiszáradása, az avarréteg (ami sok élőlény életere) eltávolítása, védett növények elpusztítása, folytatta. Szerinte a megoldás egyik útja az illegális szarvasgomba-kereskedelem visszaszorítása lehetne, mert az nehezítené a lopott gombák eladását is.

1 1127
Fotó: Police.hu