István, Vajk
17 °C
22 °C

Jól jön-e Orbánnak, ha egy nagy péniszt rajzolnak a szavazólapra?

szavazolap 2016 nepszavazas kvota c
2016.08.22. 09:14
A Fidesz arra hajt, hogy egy sikeres népszavazáson győzzenek a nemek októberben, ezt a célt a bojkott és a szavazás "szabotálása" éppúgy hátráltathatja. De ha netán érvénytelen is lesz a szavazás, borítékolható a nemek elsöprő többsége és az, hogy a kormány magát demokratikusnak állítsa be, az ellenzékről pedig egy olyan képet fessen, amely szerinte fittyet hánynak a demokráciára.

Nagyon fontos a Fidesznek az októberi kvótanépszavazás. A kormány hónapok óta tartó és elképesztően intenzív kampánya valójában nem is a kampány része volt, az csak most kezdődik el. A kampány szeptember elsejétől indul be, sajtóértesülések szerint ekkor minden miniszter, államtitkár országjárásra indul majd, és elvárják tőlük, hogy teljes erőből mozgósítsanak a nemmel szavazásra.

Úgy tudjuk, hogy a Fidesz választókerületi vezetőin is hatalmas a nyomás, a párton belül olyan hírek is keringenek, miszerint a legrosszabbul teljesítő választókerületi elnököknek a fejét fogják venni. Minden fideszes ezért úgy pedálozik, ahogy csak tud, még a korrupciós ügybe keveredett és hamarosan mentelmi jogát elvesztő Mengyi Roland is a kvótanépszavazás kampányát nyomja vidéken. 

Orbán Viktornak nagyon fontos, hogy minél többen, legalább 4 millióan elmenjenek szavazni, és ekkora részvétel mellett nyerjenek a nemek. A Fidesz célja tehát az, hogy 2-2,5 millióan nemmel szavazzanak. A kvótanépszavazás eredménye a 2018-as választás annyiban mindenképpen befolyásolja, hogy ha a nemek győznek, akkor a kormánypártban elmondhatják, hogy lélektanilag megnyerték a két év múlva esedékes választást is. 

Igen, nem, bojkott, szabotázs

A kvótanépszavazásra eltérően reagáltak a politikai szereplők. A parlamenti pártok közül a Jobbik beállt a Fidesz mögé, hiszen a szimpatizánsait a nem szavazatra buzdítja. Az MSZP és a DK arra buzdítja a híveit, hogy maradjanak otthon, bojkottálják a népszavazást. Az LMP a szavazóira bízza, hogy hogyan döntenek. A Fodor Gábor vezette Liberális párt pedig az igenre buzdít, amivel végső soron éppen a Fidesznek kedvez. Hogy miért? Mert - mint később látni fogjuk - az igenek szinte biztos nem nyerhetnek, viszont az igen szavazattal a liberálisok növelik az esélyét annak, hogy a népszavazás eredményes lesz. A Fidesznek pedig pontosan ez a legfontosabb célja. (Nem mintha a Fodor-féle liberálisoknak lenne valódi támogatottsága.)

De a kampányba nem csak a parlamenti pártok szálltak be. Érvénytelen szavazásra buzdít a Helsinki Bizottság, ami ugyebár egy civil jogvédő szervezet. Szerintük most helyénvaló, hogy állást foglalnak az ügyben, mert az általuk csak kényszernépszavazásnak nevezett referendum szerintük a menekülteknek és Magyarországnak is árt. (A részletes indoklásukat itt lehet elolvasni.) Lényegében a Helsinki Bizottsággal egyező állásponton van a Kétfarkú Kutya Párt is, ők is érvénytelen szavazatra buzdítanak mindenkit. "A bojkott önmagában kevés. Ha valaki nem megy el szavazni, abból nem érthető, hogy nem érdekli ez az egész, vagy ellene van. Azt gondoljuk, hogy hülye kérdésre, hülye választ érdemes adni. Érvénytelen szavazattal ki tudod fejezni azt, hogy érdekel ez az egész dolog. Foglalkoztat, de nem vagy hajlandó az ő játékszabályaik szerint játszani" - mondta az Átlátszónak adott interjújában Kovács Gergely, a viccpárt elnöke.

A Fidesznek lejt a pálya

A kérdés, amire a választóknak igennel vagy nemmel kell válaszolniuk, így szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Nehéz vitatkozni azokkal, akik azt állítják, hogy a szavazásra bocsátott kérdés valójában értelmezhetetlen. Ha ugyanis az összes szavazó nemet is mondana a kérdésre, a parlament akkor sem tudna olyan normát alkotni, ami érvényesen "megtiltja" az EU-nak, hogy "az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését". Egyebek mellett azért sem, mert az EU eleve nem "ír elő" sem az országgyűlés hozzájárulásával, sem nélküle "kötelező betelepítést". 

Az ellenzéki pártok megosztottsága, valamint az, hogy a szavazásra jogosult polgárok többsége egyetért a kormány menekültpolitikájával, a Fidesznek kedvez. De vajon mennyire rondíthat bele a Fidesz terveibe a bojkott vagy az, ha nagyon sokan például egy nagy faszt rajzolnak majd a szavazólapra? 

Mivel az emberek többsége egyetért a kormány menekültpolitikájával, a kormányzati kampány pedig gondoskodik arról, hogy az emberekhez lehetőleg csak a Fidesz narratívája jusson el, mi több, egy értelmetlen kérdésre az igen sem jelent értelmes választ, borítékolható, hogy a nemek lesznek többségben. Ez tehát akár egy automatikus győzelmet is jelenthet a kormánynak. Csakhogy Orbán végső célja nem csak a nemek győzelme, hanem az, hogy a népszavazás érvényes is legyen. Érvényes a népszavazás, ha az összes választőpolgár fele (4 millió ember) érvényesen szavazott. 

A bojkott vagy a szabotázs árt-e jobban Orbán céljának?

De mi történik akkor, ha sokan elmennek ugyan szavazni, de szándékosan érvénytelen szavazatot adnak le? Ebben az esetben nem Orbán Viktor malmára hajtják a vizet, hiszen az ő érvénytelen szavazatuk szinte olyan lesz, mintha nem is szavaztak volna. Azért csak szinte, mert a végeredményben mégis csak látszanak az érvénytelen szavazatok, ellentétben azokéval, akik bojkottálják az egészet. De ha sok lesz az érvénytelen szavazat, akkor a részvétel is magasabb lesz. Ez mégsem kedvez Orbánnak. Egy országos népszavazás ugyanis csak akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Tehát ha sokan mennek el szavazni úgy, hogy érvénytelen szavazatot adnak le, akkor ugyanúgy érvénytelen lesz a szavazás, mintha ezek az emberek el se mentek volna. A szavazás napján, de még az urnazárás előtt közzétett részvételi arányban egyébként az érvénytelenül szavazók is benne lesznek, hiszen akkor még nem szűrik ki azokat. Tehát elméletileg előfordulhat, hogy ha sokan adnak le érvénytelen szavazatot, akkor napközben a részvételi arány magasabb lesz, mint később, az eredményhirdetésnél.  

Kérdés persze, hogy a bojkottra vagy érvénytelen szavazatra buzdító pártok és szervezetek ellensúlyozni tudják-e a kormány, a Fidesz és a Jobbik hangját egy olyan politikai környezetben, ahol még a tájékozottabb újságolvasók sem pontosan tudják, hogy melyik pártnak pontosan mi is az álláspontja a kérdésben.

Demokrata vagyok! Nem vagy demokrata! De az vagyok!

De ha a népszavazás esetleg érvénytelen is lenne az alacsony részvétel miatt, nagy valószínűséggel akkor is a nemek győznének. Bár Orbán ez esetben valóban nem érné el a végső célt, de politikailag még menthető helyzetben lenne. Egyfelől a kormány hangoztathatná, hogy a demokraták, akiknek igenis fontos a népszavazás, a kormány mellett állnak (hiszen nemmel szavaztak), akik pedig annyira aggódnak a demokrácia miatt, azok pedig pont a demokrácia egyik legfontosabb intézményét, a népszavazást bojkottálták. És azok nem is demokraták. Ezt az érvelést egyébként már most be is dobták. Lázár János szerint aki a népszavazás bojkottálására szólít fel, az nem igazi demokrata. 

A miniszternek ebben egyébként igaza van. Leginkább tényleg a kevésbé demokratikus országban fordulnak elő bojkottok, 2011-ben Marokkóban, két évvel ezelőtt pedig Ukrajnában volt erre példa. Az persze egy teljesen más kérdés, hogy egy olyan országban, mint például Svájc, soha nem fordulhatna elő, hogy egy hasonlóan értelmezhetetlen kérdésre kellene igennel vagy nemmel válaszolniuk a szavazóknak, mint amilyen kérdésre októberben a magyaroknak kell. A svájci referendumokon is szép számmal vannak érvénytelen szavazatok, de ha csak az elmúlt évek adatait nézzük, az összes leadott szavazatoknak legfeljebb a 3 százalékát teszik ki, ami nem túl sok.

Igaz azonban, hogy a bojkottnál jobban árthatna a Fidesznek az, ha sokan "szabotálnák" a népszavazást, mert akkor a kormány kritikusai érvelhetnek azzal, hogy az ellenzők igenis fontosnak tartják a népszavazást, ezért el is mentek. (Ezzel érvel egyébként a Helsinki Bizottság és a Kétfarkú Kutya Párt is.) 

Olyan helyi népszavazásra is van példa, amikor az az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett, miközben akik elmentek szavazni, azok elsöprő többséggel ugyanarra adták le a voksukat. Ez történt 2012-ben Esztergomban, amikor az egyébként érvénytelen népszavazáson 98 százalékos volt az igen szavazatok aránya egy helyi ügyet érintő kérdésben. Ekkor áll elő az a helyzet, hogy mindkét tábor győztesnek állítja be magát - nagyjából erre lehet számítani akkor, ha a kvótanépszavazás eredménytelen lenne.

De ha ki is tudná magyarázni a Fidesz az esetleges kudarcot, a bojkott vagy a népszavazás "szabotálása" semmiképpen sem jönne jól a kormánynak, ha valóban eredménytelen lenne a kvótanépszavazás. Arra ugyanis már volt példa a rendszerváltás utáni Magyarország történetében, hogy egy népszavazás az alacsony részvétel miatt eredménytelen legyen. 1990-ben, amikor a választást elveszítő MSZP kezdeményezett népszavazást arról, hogy közvetlenül válassza-e meg a nép az államfőt. És 2004-ben, amikor a kórházprivatizációról és a nem Magyarországon élő magyarok honosításáról lehetett szavazni.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)