Napi 1800 véradóra lenne szükség

»Rebrandelés« ide vagy oda, augusztusban nem jöttek, előtte meg most se

– adta meg egy marketinges találkozó hangulatát az egyik budapesti véradópont asszisztense egy augusztusi délutánon. A vénám paskolása közben elhangzott megjegyzésből rögtön tudtam, hogy helyben vagyok: alapvetően piackutatási célokkal érkeztem. Azt akartam megtudni, mennyi igaz azokból az olvasói levelekből és közösségi médiában megjelent bejegyzésekből, amelyek országos véraszályról és elhalasztott életmentő műtétekről szólnak.

Hamar kiderült, hogy nagy aggodalomra nincs ok: egyetlen vér- és vámpírcentrikus szóviccem sem váltott ki akkora nevetést, mint az erre vonatkozó kérdésem. Életmentő műtéteket soha sem maradnak el. Az azonban előfordulhat, hogy a tervezett beavatkozásokat néhány nappal elhalasztják, épp azért, hogy az összes vércsoportból maradjon 2-3 napnyi tartalék vészhelyzet esetére. (Augusztus elején Szegeden 8-ból 6 vércsoportból hiány volt a Délmagyar cikke szerint)

Az viszont igaz, hogy augusztusban jóval kevesebb a véradó. Egyrészről azért, mert a legtöbben ilyenkor vannak szabadságon, másrészt az egyetemeken is szünet van, sok diák hazautazik vidékre és nem utazik órákat a véradás kedvéért. Tovább árnyalja a képet, hogy az emberek augusztusban, a pihenésük közben érnek rá a leginkább arra, hogy olyan sérüléseket szedjenek össze, amelyek miatt vérre lehet szükségük. A meleg idő miatt meg eleve több az életveszélyes rosszullét.

A soktényezős képlet végeredménye tehát az, hogy augusztusban tényleg leapadnak a vérkészletek. Nem véletlen, hogy a Magyar Vöröskereszt is minden egészséges felnőttet véradásra hívott a közleményében. Augusztus végéig 560 véradóalkalom közül választhatnak azok a 18-60 közötti emberek, akik segítenének. A pontos helyszínek és időpontok ezen a weboldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt ingyenesen letölthető mobilapplikációval érhetők el.

Irányított véradás

A transzfúziós igényű tervezett műtéteket már nemcsak „közvérből” lehet megoldani: a betegek és családjuk szervezhetnek maguknak irányított véradást. Ilyenkor a családtagok és az ismerősök az Országos Vérellátó Szolgálatnál egy formanyomtatványon rendelkezhetnek arról, hogy a vért az ismerősük műtétjére ajánlják fel. Meg kell adni a beteg nevét, TAJ- számát, vércsoportját és a műtétet végző kórház nevét. A vért ezután az Országos Vérellátó Szolgálat 1-4 napon belül eljuttatja a megjelölt kórházba.

„2015-ben 16 ezer irányított véradás történt a 400 ezerből, tehát elenyésző az irányított véradások száma” – közölte lapunkkal Dr. Jákó Kinga, az OVSZ főigazgatója, aki azt is elmondta, hogy ugyan egyre többet hallani erről a lehetőségről a különböző felületeken, a legtöbben mégis önkéntesen és térítésmentesen segítenek ismeretleneken. A rendszeres véradók annak ellenére szerepelnek keveset a médiában, hogy hetente 300-320 helyszínen tartanak véradást.

Bár még tartja magát az a tévhit, hogy 0-ás vércsoportú vért bárki kaphat, Magyarországon csak csoportazonos transzfúzió létezik. Ugyanígy, hiába írják azt sokszor a vérre vadászó hozzátartozók, hogy az irányított véradásnál a nem csoportazonos vért becserélik a beteg számára szükséges csomagra, ilyen megoldás nem létezik. „Más vércsoport esetén értelemszerűen az országos vérkészletbe kerül a leadott vér, és akkor abból kap majd a beteg vérkészítményt, tehát a szolidaritási rendszerben történő kiegyenlítés történik, nem csere” – oszlatta el az OVSZ főigazgatója a félreértést.

Akár magunknak is adhatunk vért

Létezik egy autotranszfúzió nevű lehetőség is. A tervezett és kockázatos műtétek előtt leadhatjuk a saját vérünket, a szükséges mennyiséget pedig a beavatkozásunkig tárolják. Ez a megoldás nem minden esetben használható, függhet a műtétet kiváltó betegségtől is, de ha alkalmazható, több előnye is van: a műtét után gyorsabb és simább a gyógyulás.

Az autotranszfúzió viszont nem úgy néz ki, hogy a beteg gondol egyet és félretetet magának néhány liter vért: csak az orvos kezdeményezheti ezt az eljárást. Szükség van egy belgyógyászati szakvéleményre is, mert a vérszegénység és bizonyos betegségek ellenjavallják az autotranszfúziót, de ezután még a vérvételnél is kivizsgálják, hogy alkalmas-e a váradásra.

„Minden beavatkozásnak van ugyanis kockázata: úgy a vérvételnek és vérgyűjtésnek technikailag, mint a véradás utáni átmeneti oxigénhiányos állapotnak (hypoxiának)” – magyarázta meg Jákó, hogy miért van szükség minderre.

A leginkább rendszeres véradókra lenne szükség

Az Európai Vérellátók Szövetségének (EBA) adatai szerint évről évre egyre kevesebb a rendszeres véradó: 2015-ben a kontinensen 3,4 százalékkal csökkent a számuk. Magyarországon ez leginkább arra vezethető vissza, hogy megszűnt a sorkatonaság illetve az állami vállalatok és közintézmények dolgozóinak már nem kötelező vért adni, mint ahogy az a kommunizmusban volt.

Közre játszik az is, hogy az Európai Unió megköveteli a véradás önkéntességét és térítésmentességét, tehát már nem jár pénz a donációért. Az EU nem a néhány ezer forintos bevételt sajnálta a kisemberektől: a gyakori, megélhetési véradás egészségügyi kockázatokkal járhat.

A Vöröskereszt adatai szerint napi 1600-1800 véradóra lenne szükség a vérszükséglet biztosítására, ami jelentős emelkedés az elmúlt évtizedekhez képest, amikor még elegen adtak. Ennek fő oka, hogy az orvostudomány fejlődik és számtalan vérátömlesztéssel járó műtét vált a napi rutin részévé. Tehát egyre több vér kéne, de egyre kevesebben adnak.

A legtöbben fájdalmasnak tartják a beavatkozást, pedig csak két tűszúrás az egész művelet. Az egyikre a hemoglobinszint-mérés miatt van szükség, a másikon veszik le a 450 milliliter (durván két borospohárnyi) vért. Az egész folyamat a beavatkozást megelőző orvosi kikérdezéssel, várakozással és vérvétellel együtt 30-40 percig tart. A fertőzésektől sem kell tartani, mert a tű és a vért tároló zsákot is csak egyszer használják és steril csomagolásból bontják ki.