Friderika
10 °C
17 °C

Egy kerítés nem kerítés a határra, de néha a három se elég

GettyImages-488594322 master
2016.08.26. 19:00 Módosítva: 2016-08-27 10:38:29
Át kell mászni egy 6 méteres kerítést, aztán egy 3 méter magasat, aztán ott magasodik egy újabb 6 méteres akadály - a világ egyik legerősebb határvédelmi kerítése a Spanyolországhoz tartozó Melillában van, de még ezt is többször áttörték menekültek kisebb csoportjai. Orbán Viktor szerint újabb kerítésr e van szükség a magyar határon is, mert újonnan érkező százezrek ellen kell megvédeni az országot. Mi ez? Egy újabb sok milliárdba kerülő politikai blöff a veszélyérzet fenntartására, vagy tényleg történhet ilyen?

Egy újabb kerítéssor épül a szerb-magyar határra, jelentette be Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban. A miniszterelnök szerint masszívabb védelmi rendszerre van szükség, ami több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre. Erre is fel kell ugyanis készülni, ha Törökország nem teljesíti az EU-val kötött megállapodást a menekültek feltartóztatására.

Az első roham

Szerettünk volna többet megtudni erről, de a Belügyminisztérium nem válaszolt a részleteket firtató kérdéseinkre. A miniszterelnök szavaiból az viszont kivehető volt, hogy már kész tervek is vannak az új kerítés építésére. Ez lenne a déli határnál épített védelmi rendszer harmadik szakasza.

A szerb-magyar határon tavaly először csak gyorstelepítésű drótakadályt (gyoda) húztak fel. Ez nem sokat ért: az érkező menekültek egyszerűen átbújtak a szögesdróttekercsek között. Később ezért felépült egy 3 méteres drótkerítés is. Tény, hogy a szerb-magyar, majd a horvát-magyar határon megépített védelmi vonal elkészülte után tavaly októbertől Magyarországot javarészt elkerülték a Nyugat-Európába tartó menekültek. Ezután Horvátországon és Szlovénián át próbáltak eljutni Ausztriába és Németországba.  

Nagyobb tömeg rohamával eddig egyszer kellett számolni. A szerb-magyar határ 2015. szeptember 16-i lezárásakor a szerb oldalon feltorlódott menekültek először csak kérték a rendőröket, hogy engedjék át őket. Miután nem tudtak továbbhaladni, Horgosnál egy csoport áttörte a kaput és kövekkel dobálta meg a rendőröket. Igazi csata alakult ki, a rohamrendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be. Az összecsapásban 300 menekült és újságíró, valamint 20 rendőr sérült meg.  

Egy kerítés nem kerítés

Európában több ország is épített védelmi vonalat a határra a menekültek miatt. Bulgária és Görögország a Magyarországon is ismert gyoda és a 3 méter magas dróthálóból készült kerítés különböző variációit alkalmazza. A legerősebb védművet Spanyolország építette meg az Afrikai kontinensen lévő két spanyol városban, Ceutában és Melillában.

A gyoda és a kerítés

A magyar kormány 2015. július 21-én döntött arról, hogy a menekültáradat megállítására és legális határátkelőkre terelésére kerítést épít a szerb-magyar zöldhatárra. Először a szerb–magyar határon 175 kilométer hosszúságban húztak fel szögesdrótból készült gyorstelepítésű drótakadályt (gyoda). Később felépült egy 3 méter magas drótkerítés is. Október 16-ra elkészült a horvát-magyar határon kiépített műszaki zár is. Ezen a 355 kilométeres szakaszon csak 120 kilométeren kellett valamilyen védelmi vonalat kiépíteni, itt ugyanis sok folyó jelent természetes akadályt.

Ezek a munkálatok már a kilencvenes években elkezdődtek az Európai Unió hathatós anyagi támogatásával (!). Hamar rájöttek azonban, hogy egy kerítés nem sokat ér. A kerítéseket ezért először 3 méteresről 6 méteresre magasították meg. Ceutánál így ma két párhuzamosan futó, 6 méter magas, szögesdróttal kiegészített kerítés áll.

A legbrutálisabb védelmi rendszer Melilla körül található. Itt a két 6 méter magas kerítés között még egy 3 méter magas kerítés is húzódik szögesdróttal és fejlett figyelőrendszerrel. A határőröket kamerák, hang- és rezgésdetektorok is segítik.

A kerítést Marokkó felől az ottani határőrség védi. Ha valakinek sikerül kijátszani őket, át kell másznia az első 6 méter magas kerítésen, majd a 3 méteresen kell átküzdenie magát. De ekkor még mindig nincs sehol, csak egy ketrec közepén áll. Ha a 3 méteres kerítésről lemászik, előtte tornyosul a másik 6 méteres kerítés, és az addigra várhatóan odaérő rohamrendőrök sorfala. A menekültek ebben a ketrecben gyűjtik be, majd a kerítés ajtóihoz beparkoló rendőrségi autókba tuszkolják őket, és viszik vissza őket Marokkóba.    

Mire átmászol rajta, kimerülsz

Ez a hármas kerítés sem áthatolhatatlan, de a Vice korábbi riportjából kiderül, hogy védelmi szempontból mi az értelme. A riportban az egyik menekült azt mondta: ezt a kerítést csak a legkitartóbbak, a legügyesebbek és a leggyorsabbak képesek átmászni. 1000 ember közül eleve ha 50 jut el odáig, hogy egyáltalán megérinthesse a kerítést Marokkó felől. Közülük aztán jó, ha két ember jut át. A menekült láthatóan tapasztalatból beszélt: a 6 méteres, majd a 3 méteres kerítés átmászása annyi erőt vesz ki az emberből, hogy utána már csak kevesek képesek a harmadik védelmi vonalon is átküzdeni magukat. 

De még ez sem tölti be egészen azt a szerepet, amit szántak neki. Sok kép látható arról, amikor rendőrök létrákon másznak fel a kerítés tetején ülő menekültek után. Ezekben az egyáltalán nem veszélytelen közelharcokban a menekültek és a rendőrök is gyakran megsérülnek, szimplán csak amiatt, hogy valamelyikük 5-6 méter magasságból esik le.

Két tűz között

De történtek ennél durvább dolgok is. 2005-ben menekültek serege rohamozta meg a melillai kerítést. Két tűz közé kerültek: a marokkói oldalról éleslőszerrel, spanyol oldalról gumilövedékkel lőtték őket. A brutális fellépés következtében több mint egy tucatnyi ember halt meg és ötvenen megsebesültek.   

Bármilyen erősnek is látszik ez a védelmi vonal, néha még így is sikerül egy-egy nagyobb csoportnak átjutnia rajta. 2014 februárjában több mint kétszázan törtek be Melilla városába, majd a helyi rendőrökkel is  összecsaptak. Egy évvel ezelőtt pedig mintegy ötvenen jutottak át az akadályon, többségük aztán mezítláb, vagy szinte meztelenül menekült az őket üldöző rendőrök elől.  

Most augusztusban is bejutott egy negyven fős csoport spanyol területre. Akiknek sikerült megmásznia a kerítést, azokat a spanyol oldalon ideiglenes befogadóközpontokba vitték, ahol menedékkérelmet nyújthattak be. Menekültstátuszt azonban csak nagyon kevesen kapnak, mert az Afrikából érkezők zöme nem háborús menekült, hanem gazdasági bevándorló.

Fegyver a törökök kezében

Az elmúlt hétvégén Magyarországra 432-en próbáltak illegálisan bejutni a déli határkerítésen keresztül. Közülük  239 ember próbálkozását a rendőrök eleve megakadályozták, 193 embert pedig megállítottak, visszakísérték őket a kerítésen található kapukig, és útbaigazították őket a legközelebbi tranzitzóna felé. Vajon mire gondolt Orbán Viktor, amikor a több százezer menekült ellen védő új kerítés építéséről beszélt?   

Bőven elképzelhető, hogy a miniszterelnöki bejelentés mindössze egy politikai termék, ami csak a veszélyérzet fenntartását hivatott szolgálni. Orbán mindenesetre nem részletezte, mit ért a török politika megváltozása alatt. Vélhetően arra gondolt, hogy az Európai Unió és Törökország kapcsolatának romlása miatt Ankara felmondhatja a Brüsszellel kötött menekültügyi megállapodást. Ezzel ismét szabad utat adna a Szíriából és máshonnan Európába tartóknak.

Az EU még márciusban állapodott meg Ankarával arról, hogy Törökország megállítja a területén áthaladó migrációt. Aki mégis szabálytalanul átlépi a török-görög határt, azt visszatoloncolhatják az EU-ból. Cserébe az uniós országok a korábbi önkéntes áttelepítési program terhére átvesznek ugyanannyi menedékre jogosult szíriai menekültet, ahányan megpróbálnak átkelni, felpörgetik az uniós csatlakozási tárgyalásokat, valamint 3 milliárd eurót adnak a törököknek, és eltörlik a turistavízumot.

A megállapodás abból a szempontból eddig elég sikeres, hogy azóta gyakorlatilag megszűnt a szíriai háborús menekültek áramlása Törökországból Európába. Neuralgikus pont viszont, hogy a vízummentesség nem akaródzik összejönni. Elsősorban azért, mert az EU szerint a törökök nem teljesítik ennek feltételeit. Köztük például az EU szerint indokolatlanul szigorú terrorellenes törvény enyhítését, amelyre hivatkozva a júliusi puccskísérlet utáni, tízezreket elérő tisztogatások is folynak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban határozottan kijelentette, hogy a puccs fényében szó sem lehet a törvények enyhítésén. Erdogan azzal vádolta meg az uniót, hogy Európa Törökország vezetőire támadt, amikor kifogásokat emelt az elképesztő kiterjedtségű, és sokak szerint túlkapásoktól hemzsegő megtorlás miatt. Lehet, hogy Orbánnak a héten Törökországban járt Szijjártó Péter külügyminiszter súgott, mindenesetre szavaiból az látszik: valós esély van rá, hogy a törökök a viták miatt felrúgják a márciusi megállapodást, és ismét szabad utat engednek az Európába tartó menekülteknek. 

Mibe fog ez kerülni?

És van még egy kérdés: ha lesz új kerítés, az mennyibe fog kerülni az újabb kerítés.

A két határszakaszon eddig felépített védelmi rendszer több mint 12,6 milliárd forintba került.

A Magyar Nemzet kikérte a kimutatásokat, de ezek alapján továbbra sem látható át, pontosan mire költötték el az adófizetői forintokat.

A magyar–szerb kerítés költségeinél jelzett 6,5 milliárd forint részletezésénél például egy 5,4 milliárdos tételt egyszerűen „szakmai anyagok” szófordulattal intéztek el. A honvédelmi tárca költségvetéséből tavaly 8,1 milliárd forintot költöttek az ideiglenes határzár telepítésére, de a lapnak megküldött anyagban „az építés és az őrzésvédelem költségei számvitelileg nincsenek elkülönítve, így nem beazonosítható, hogy ebből mennyi az építésre jutó költség”. Feltűnik egy 659,4 milliós tétel is mindenféle külön magyarázat nélkül.

A jobbikos Apáti István tavaly két írásbeli kérdést és egy közérdekű adatigénylést nyújtott be a kerítésépítés ügyében. Akkor több furcsa tétel is előkerült: a két vonatkapura (azaz a Mad Max-vagonra 9,5 milliót költöttek, 100 láthatósági mellényt szereztek be 240 ezer forintért, 60 sátort majdnem 20 millióért, 101 német katonai sátort 43,6 millióért. Szivacsmatracokra és vaságyakra 8,3 milliót költöttek, 350 darab lakatra pedig 1,25 millió forintot.