Tekla
9 °C
16 °C

Mutyit gyanítanak a félkilométeres balatoni kikötőnél

DSC 1561
2016.08.27. 17:08

Azzal szúrtuk el a Balatont, hogy megjelent az ember a partján

– mondta Balatonfenyves polgármestere a déli part egyik leghosszabb szabad strandján állva. Közben az idén átadott, a Balaton egyik legsekélyebb szakaszán épült, sokat kritizált, 466 méter hosszan benyúló vitorláskikötő mólóit nézte. Lombár Gábor szerint a település javát fogja szolgálni, sok félrevezető információ jelent meg róla, például, hogy ez volna a leghosszabb kikötő a tavon.

Hosszméregetés

Siófokon 470, Őszödön és Szemesen 480 méter hosszúak a mólók – hozott ellenpéldákat a polgármester. Igaz, attól függ, hogyan számítjuk. A siófoki a parttól 283 méter hosszan nyúlik be, bár a partvonaltól délre még valóban húzódik a móló.

A szemesi az úgynevezett szárazulattól 328 méter, bár ha a partvonal képzeletbeli vonalát egészen a mólóig húzzuk, figyelmen kívül hagyva a vélhetően a móló miatt feltöltött, jelenleg kempingnek helyt adó háromszög alakú területet, akkor a távolság 383 méter. A medertől délre itt is kinyúlik a kikötő, azt is figyelembe véve valóban kijön a 480 méteres hossz.

Balatonfenyves viszont mégiscsak rekorder: a mólópár hosszabbik oldala 537 méteres – a végén lévő kanyarulat miatt nyúlik a vízbe 466 méter hosszan –, a rövidebbik 501 méteres, és a parttól számítva ez nyúlik a legtávolabbra, holtversenyben Balatonőszöddel.

„Itt nőttem fel, nekem is szokatlan látvány a kikötő” – ismerte el Lombár, bár ez az érzés szerinte valóban nem több, mint a változástól való ösztönös idegenkedés.

Trutyi, mutyi, vagy csak hiszti?

A 300 férőhelyes vitorláskikötőt sokan amiatt támadják, hogy megváltoztathatja a természetes áramlásokat és eliszaposítja a Balatonmáriafürdő felé eső strandot, míg sokan valamiféle kormányközeli mutyit sejtenek a háttérben.

Lombár szerint a támadások alaptalanok: már 1997-ben Heves István vállalkozó felvetette a beruházást. A polgármester szerint tehát nem kapkodták el az előkészületeket. Az azóta eltelt 19 év alatt senki nem ágált a kikötő ellen, „mégis csodálkoztak, amikor megjelentek az első dömperek”.

Ő úgy tartja, hogy Balatonfenyvesnek szüksége van a mólóra, mert önmagában a Balaton nem elég attrakció, hogy idevonzza a turistákat, kell még valami, ami idecsábítja az embereket. Az ígéretek szerint majdnem egész évben használható, 300 férőhelyes vitorlás kikötő ilyen lehet – ehhez hasonló csak Kenesén van a Balatonon.

Az első tervek 300 méter hosszú mólópárról és a partra keleti irányban eldőlő, a parttal 45 fokos szöget bezáró építményről szóltak, ám Lombár szerint ezek csak ötletelések voltak, nem valódi tervek. A 45 fok szerinte egyébként is abszurd lett volna: egyrészt, mert akkor a sekély víz miatt jóval hosszabb mólószár kellett volna, másrészt, mert akkor a mólótól nyugatra lévő nyaralók elől vette volna el a szabad vízfelületet.

Vizsgálják az LMP-s feljelentést

Úgy látja, hogy csak a sajtó csinált ügyet a kikötőből, hozzá senki sem érkezett még panasszal. Az LMP feljelentéseit komolytalannak tartja, nem is véletlen, hogy Sallai Róbert Benedek országgyűlési képviselő két bejelentését már el is vetették a hatóságok, míg Szél Bernadett társelnök természetkárosítás miatt tett feljelentését jelenleg is vizsgálják. Úgy véli, hogy ebből sem lesz semmi: a vízügyi hatóságtól és a kormányhivataltól minden engedélyt megkaptak. A mederről pedig a beruházás elkészülte előtt és után is készítettek radarfelvételeket, ezekből látszik majd, hogy milyen hatással van az áramlásokra a két új mólószár.

A móló ellenzői viszont épp az engedélyek gyors megszerzése miatt beszélnek mutyiról. Az Előny Kft-t és így a beruházást vezető Deák Gábort pedig strómankodással vádolják, mert ő a Hospinvest-féle kórházprivatizációs botrányban szerzett nevet magának. Az orvos végzettségű vállalkozótól profilidegen a kikötői beruházás.

Matolcsy unokatestvérének barátja is feltűnik

Aggályaikat erősítette az is, hogy az építkezést Matolcsy György MNB unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja hitelezte. A Növekedési és Hitelbank még tavaly februárban 690 millió forint jelzáloghitelt adott a cégnek, ezt idén augusztus elején a bank még 192 millió forinttal toldotta meg. És ugyanez történt Deák másik balatoni érdekeltségénél, az alsóörsi kikötőnél: ott a 2015-ös 650 millió forintos NHB-hitelhez érkezett még egy 285 milliós jelzálog a hónap elején.

Deák kérdésünkre elmondta, hogy rég óta, közel húsz éve barátok Szemerey Tamással. Viszont állítja, a saját üzleti érdekeit képviseli, nem másét.

A 285 millió forintos alsóörsi hitelt nem csak az ottani beruházócégére, a Bright Side Yachting Kft-re terhelték, hanem az Investender Kft-re is. A céghez viszont se Deáknak, se üzlettársának, Kecskés Egonnak semmi köze: nem úgy Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. főigazgatójának sógorának, Ducsai Ákosnak. Az Investender ráadásul Ducsai mellett egy svájci offshore-cég tulajdonában van. 

Iszap volt, van és mindig lesz

Viszont a polgármester szerint az engedélyek megszerzése nem a mutyira utal. Szerinte épp azt mutatja, hogy a beruházás rendben van és nem kell iszaposodástól tartani.

„Én nem emlékszem rá, hogy iszaposabb vagy keményebb lett volna a meder, de több hatóság is mindent rendben talált, innentől kezdve kár erről vitatkozni” – mondta a polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy több nyaraló és helyi lakos is úgy tapasztalta, hogy Balatonmáriafürdőn eddig nem volt ilyen süppedős a fenék. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a beruházó Előny Kft. felelősséggel tartozik a vízminőségért, ha mégis gondok lennének, akkor nekik kell majd gondoskodniuk a kotrásról vagy a megváltozott körülmények kezeléséről. 

Az áramlás alapján, ha valahol lehet iszaposodás, az a móló közvetlen közelében, a nyugati oldalon lehetséges, legfeljebb a móló hosszának háromszorosával egyenlő szakaszon, tehát 1500 méteren. A 10 kilométerre lévő Balatonmáriafürdőre már nem lehet hatással – mondta Deák Gábor. A kikötőt birtokló Előny Kft. 70 százalékos tulajdonosa – 30 százalék üzlettársáé, Kecskés Egoné – úgy véli, ez egy-két éven belül kiderül, és szükség esetén eleget is tesz kotrási kötelezettségeinek.

Az eliszaposodás veszélyét ő nem is a kikötőben, hanem abban látja, hogy a Balatonfenyvessel szemközt lévő Balatongyöröknél tíz éve megszűnt a rendszeres kotrás az iszapcsapdánál. A zagylerakóból az északi szél kiemeli az iszaplepényt, amely aztán a déli partszakaszon rakódik le.

A környezetvédelmi károkkal kapcsolatos riogatás indokolatlan. A kikötő megépítését lehetővé tette a Balatonról szóló törvény, amely Balatonfenyvest is megemlíti lehetséges helyszínként. Az egész Balaton a Natura 2000 része, így a vizsgálatok alaposak voltak. „Két évig ment az engedélyeztetés a környezetvédelmi hatóságnál, a vízügynél, a hajózási engedélyt is meg kellett szerezni, addig itt egy kapavágás nem történt” – mondta Deák, aki a kikötő tulajdonosaként évi tízmilliót fizet az államnak, pusztán az objektum létéért – hiszen az állam a Balaton medrének tulajdonosa. „Ha mi törvénysértő környezeti károkat okoznánk, nem újíthatnánk meg a működési engedélyünket” – mondta az üzletember.

A fenyvesi önkormányzat kikötői beruházással kritikus képviselője szerint azonban a szakvélemény tapasztalati tényezőkre épít, a már meglévő kikötőket vizsgálva. "Csakhogy ilyen nagy kikötő, ilyen speciális helyzetben, ekkora strand közelében nincs a Balatonon” – mondta Stamler József. Az egyetlen tanulmányt a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke készítette. Ezt a százoldalas tanulmányt fogadta el a környezetvédelmi hatóság is.

Ez az anyag is elismeri egyébként, hogy a konkrét helyszín modellezésére nem volt mód.

Mennyibe kerül ez Balatonfenyvesnek?

Stamler szerint megvan a kockázata annak, hogy Balatonfenyves nagy terhet vesz magára a vállalkozással közösködve. A cég ugyanis a keleti, tehát a strand felőli mólószár bevételeinek felét és 30 hajóhelyet engedett át az önkormányzatnak. A képviselő szerint félő, hogy ezért cserébe a keleti móló karbantartási költségei is rá hárulnak, de Lombár szerint erről nincsen szó. Az önkormányzat a világításhoz biztosítja az áramot és egy karbantartó fizetését állja, akinek a munkáltatója azonban az Előny Kft. lesz. A bevételt a hamarosan megjelenő hajótaxik bérleti díjai adják.

A 30 hajóhelyet az önkormányzat a Balatonfenyvesi Vitorlás Egyesületnek adná tovább hatmillió forintért, de erről egyelőre nem született megállapodás. A helyiek közül még a horgászokkal is meg kell egyeznie az önkormányzatnak. „A horgászokkal az a baj, hogy ők már szeretnék a kikötőről lógatni kukacukat, de ez egyelőre tilos” – közölte velünk Lombár, aki azt is elmondta, hogy a tervek szerint a strand felé eső mólóról lehet majd horgászni, de csak a parttól messzebbi, bójákon túli részeken.

Lombár elismerte, előzetesen nem lehet megbecsülni, hogy mennyi bevételt hozhat a településnek a kikötő de mindenképp hasznot jelent, hogy kikötőnél már büfék és egy szálloda is nyílt – utóbbi szintén az Előny Kft. tulajdona – itt pedig a helyiek dolgoznak. Így körülbelül 20-25 új munkahelyet hozott a móló. 

A 300 férőhelyes kikötő Deák reményei szerint öt év alatt érheti el a 90 százalékos telítettséget. Jelenleg tíz százalék körüli a kihasználtság, de ez az első, nem is teljes szezonban nem meglepő. Arra készülnek, hogy az elektromos hajók terjedése újabb bérlőket hozhat, ezért már az ilyen hajók feltöltését is lehetővé tevő infrastruktúrát építenek ki. Igen, ez most a gazdagok sportja,

Deák szerint természetes, hogy egy ilyen hosszútávú beruházás nem jöhetett volna létre állami és EU-s források nélkül. A kétszer 400 millió forint mellé eredetileg a cég 800 milliót tett volna, ehhez képest az egész kikötői beruházás már 2,5 milliárd forintnál jár. Jelentős tétel volt már az is, hogy a tervezett 8 méteres vasbetoncölöpök helyett végül 12 méteresek kellettek, több, mint amit terveztek, összesen 1100 darab. A móló kiépítéséhez szükséges 30 ezer köbméter kő is több, mint amit eredetileg elegendőnek gondoltak. 

A Balatonfenyvest 1991 óta irányító polgármester szerint a kiépülő infrastruktúra újabb vállalkozási lehetőségeket hoz , „akinek ehhez érzéke van, él a lehetőséggel”. „Én nem hajózom, nem vitorlázom, semmi közöm nincs ehhez. Nem lesz ebből bevételem” – tette hozzá. Ugyan fiának van egy hajójavítással is foglalkozó cége, de a mólóhoz neki sincsen köze: Fonyódon él, a vállalkozás fióktelepe pedig Marcaliban van.

„Nekem teljesen mindegy, hogy a mostani vállalkozók sikerrel járnak-e, ha ők nem, akkor majd jöhet más a helyükre” – magyarázta meg, miért bízik abban, hogy hosszútávon sikeres lesz a marina. „Mi már rég nem leszünk itt, de a kikötő állni fog.”