Friderika
10 °C
16 °C

Az istenit, mire szavazzak október másodikán?

2016.08.29. 07:31

„Ebben a témában különösen nehéz bármit mondani.” Ezt éppen a Mazsihisz egyik magas beosztású illetékesétől hallottuk, amikor a kvótanépszavazás miatt kerestük meg a szervezetet, de nagyon úgy tűnik, hogy az állítás általánosságban minden magyarországi egyházra igaz.

Egyértelmű iránymutatást ugyanis egyik sem adott a voksolásról. Lapunk körkérdéssel kereste meg a nagyobb magyarországi egyházakat, hogy milyen álláspontot képviselnek az október 2-i népszavazásban. Ötből ketten válaszoltak, az evangélikusok és a zsidók (róluk később lesz szó).

A legnagyobb egyház, a római katolikus nem reagált megkeresésünkre. És nemcsak a mienkre, hanem a saját papjáéra sem. Emlékezetes: a szekszárdi Cseh Péter Mihály, azaz Péter atya is érdeklődni próbált elöljáróinál, hogy mi a teendője, illetve hirdetheti-e a szószékről, hogy igennel fog szavazni. Erre nagyjából azt mondták neki, hogy viselkedjen felelősen, majd letiltották. Valószínűleg az sem tett egyébként jót az ügyének, hogy Habony Árpádról is érdeklődött.

A teljes levelezést a Magyar Kurír katolikus portál tette közzé, itt olvashatja.

Katolikusok: egy érsek nemre buzdított

A Magyar Időknek Márfi Gyula veszprémi érsek nyilatkozott, ő a másik irányba volt egyértelmű, azt mondta, minden katolikus hívő testvérét arra buzdítja, hogy menjen el, és szavazzon nemmel, mivel nem tartja elfogadhatónak a bevándorlók parancsszóra történő széttelepítését.

Ez egy embertelen, a szabad akaratot semmibe vevő ötlet, amely nem nyújt valódi megoldást a menekültválságra, ellenben további viszályt szíthat az uniós tagországok között

Hogy még kevésbé igazodjon el a hívő, Ferenc pápa közben migránsokat hív meg ebédre, imádkozik velük, és megmossa a lábaikat. Az ellentmondást a magyar keresztény politikusok és a pápa hozzáállása között a kormánypárti Magyar Időkben magyarázta el Harrach Péter, Bayer Zsolt viszont simán demens vénembernek, illetve gazembernek nevezte Ferenc pápát.

Reformátusok: nem fekete-fehér

Nem válaszolt többszöri rákérdezésre a második legnagyobb egyház, a református sem. A honlapjukon ugyanakkor elérhető egy júniusban Budapesten rendezett, a menekülthelyzetről szóló európai református találkozó összefoglalója. De ne számítson senki fekete vagy fehér véleményre. Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missziói és Felekezettudományi Intézetének docense például kifejtette, hogy két ellentétes teológiai vonatkozása van az ügynek: egyrészt Krisztus nevében szeretettel kell fogadni az érkezőket, mert a befogadás a hit lényege. Másrészt viszont a keresztyén Európát meg kell védeni a veszélyektől.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke akkor azt mondta, a keresztyén Európa védelme nem lehet keresztes háború, sokkal inkább a keresztyén eredetű értékek védelme.

Evangélikusok: mindenki a lelkiismerete szerint

Az evangélikus egyház egyetlen mondattal válaszolt kérdésünkre: annyit közöltek, hogy minden szavazati joggal rendelkező magyar állampolgártól azt kérik, döntsön lelkiismerete szerint.

Fabiny Tamás püspök ugyanakkor többször nyilatkozott már a migránskérdésről. „Azzal van baj, ha mi úgy akarjuk a magunk biztonságát, hogy abba nem vagyunk hajlandók másokat beengedni. Azt egy indokolatlan, önző magatartásnak tartom. Ez a bizonyos »megtelt a hajó« effektus, ez egy nagyon gonosz mondat” – mondta a 24.hu-nak.

Az interjú egy másik pontján pedig úgy fogalmaz:

a kormányt abban érzem hibásnak, hogy csak a biztonságpolitikai és gazdasági szempontokat hangsúlyozta, és a humanitárius és egyéb szempontokról sosem beszélt.

Zsidók: nehéz bármit mondaniuk

A másik egyházközösség, amely válaszolt a körkérdésünkre, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) volt. Ott kérdésünkre azt mondták, nem volt megbeszélések tárgya, így semmiféle döntés sem született arról, hogy milyen álláspontot képviseljenek a témában. A Mazsihisz korábban, más népszavazások vagy választások idején sem tett ilyet, hangsúlyozták.

A Mazsihisz működésére rálátók arra hívták fel az Index figyelmét, hogy 

ebben a témában különösen nehéz bármit mondania a szervezetnek.

Amikor például tavaly ősszel a Mazsihisz nyilvánosan a miniszterelnökhöz fordult komolyabb belbiztonsági védelemért, azonnal támadások kereszttüzébe kerültek, hogy ezzel is a kormányzati propagandát erősítik, emlékezett forrásunk, egy vezetőségi munkatárs.

„Bonyolult erőtérben mozog a zsidóság. Van egy történelmi háttér, egy belpolitikai és egy biztonsági helyzet is” – fogalmazott. A zsidóság Nyugat-Európában fenyegetve érzi magát a szélsőséges iszlám terjedése miatt, míg Magyarországon a hagyományos antiszemitizmus és idegengyűlölet jelent problémát, aminek a társadalmi veszélyessége bár jelentős, nem mérhető a párizsi vagy a brüsszeli biztonsági kockázatokhoz – tette hozzá.

Megkérdeztük a Hit Gyülekezetét is, mert mind adófelajánlásban, mind felekezeti létszámban a legnagyobb egyházak között vannak, emellett az ATV révén befolyásuk van a magyar közéletre, de szabadságolásra hivatkozva türelmet kértek a válaszadással. A csatorna egyébként – a TV2-vel együtt – már jelezte, hogy ingyen közzétesz majd politikai hirdetéseket a kvótakampányban, és a „Tudta?” kampány is futott náluk.