Ervin
9 °C
23 °C

Kúria: A kormány tájékoztató kampánya nem hazug, mivel nem is állít tényeket

2016.08.29. 16:54 Módosítva: 2016-08-29 16:56:34
Elképesztően csavaros érveléssel állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy miért valótlanságok, amik a kormány népszavazási plakátjain megjelennek. A lényeg: a Tudta? című kormányzati tájékoztató kampány során megjelenő információk - mint például Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni - köznapi értelemben nem tekinthetően tényeknek, ezért nem is vádolható azzal a kormány, hogy valótlanságot állít.

A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely szerint nem jogszabálysértő a kormány népszavazási kampánya - írta az MTI. 

Az NVB-hez az MSZP alelnöke, Nemény András magánszemélyként fordult a kormány "Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni" plakátjának és hirdetéseinek szövege miatt, mert úgy vélte, a kormány kampánya megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

Nemény arra hivatkozott, hogy a kampányban a kormány nem vehetne részt, vagy ha igen, akkor legfeljebb semleges pozíciót foglalhatna el. Szerinte a kampányban a kormány valótlanságokat állít a betelepítésről, illetve nem egyértelmű megállapításokat tesz, lényeges fogalmakat mos össze manipulatív szándékkal. 

Az NVB a kifogást elutasította, a döntést pedig a Kúria helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság indoklása több, mint izgalmas. 

"A bíróság szerint a kormány kampánykijelentéseinek direkt tartalmával szemben az Ab-határozatok nyomán támasztott alapjogi elvárások nem azonosak az objektív tényeken alapuló információkkal, ismeretekkel, adatokkal szemben támasztott köznapi követelményekkel.

Ennek következtében a kormánynak a választási kampánya részeként elhangzó kijelentései legfeljebb orientálnak, de nem informálnak, így a "városnyi", az "illegális", a "menekült/migráns" kifejezések helyes vagy helytelen voltára vonatkozó elemzés sem lett volna elvégezhető.

- idézi az MTI a Kúriát, amely szerint az NVB helyesen járt el, amikor a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a korlátai vonatkozásában a korábbi, a választási eljárások során kimunkált, egymással versengő jelöltekre nézve kidolgozott elvekből indult ki.