Ha bemondod, hogy 56, dől a lé

2016.09.14. 10:06

Tizenhárom és fél milliárd forintot önt idén az 56-os emlékévre a kormány, és úgy tűnik, mindent megtesz, hogy a pénzt ténylegesen szét is ossza. A nagy igyekezetben nem számít az sem, hogy vitatható tételek is kerülnek a támogatások közé. Ez látszik legalábbis az eddig közzétett csaknem 300 nyertes pályázatot átnézve.

Nagy kérdés például, hogy

  • milyen jelentőséggel bír az a férfi, akit a Google sem ismer - legalábbis ezen a néven - , de 640 ezer forintot kapott, hogy megírja saját életét és forradalmi szerepét? De más is saját sztorira kapott egymilliót. Hacsak nem véletlen névazonosságról van szó.
  • miért kap egymillió forintos támogatást "eddig még nem kutatott és nem publikált téma" indoklással valaki, ha ugyanarra az NKA 2013-ban 600 ezer, 2014-ben a Médiatanács ugyanennek a dokumentumfilmes verziójára 10 milliót adott
  • miért kap valaki augusztusban egy könyv szellemi munkálatainak elvégzésére kétmillió forintot, ha a kormányzat tavasszal már a kötet kiadására adott kétmilliót.
  • 56-osnak nevezhető-e egy pályázat, amely a forradalomban amúgy részt vevő Vászolyi Erik nyelvész 56 utáni, az 1968-as disszidálásáig folytatott munkásságával foglalkozik? A neves nyelvész munkájára 1956 annyiban nyomta rá a bélyegét, hogy ellenforradalmi érzületűként a Bolyaiba száműzték tanítani, de amúgy orosz nőt vett el, részt vett a hazai tudományos életben, kitüntetéseket kapott, és egy hatvanas évekbeli perirat szerint "semmiféle olyan peradat nincs, hogy bármilyen vonatkozásban szemben állna a népi demokrácia célkitűzéseivel".
  • nem aggályos-e, hogy 68 milló forintot kap az amúgy is rengeteg Fidesz-megbízást elnyerő Pestisrácok.hu kiadója, a Gerilla Press, hogy egy VIII. kerületi köztéri barikádot és airsoft fegyverrel használható lőteret építsen. Ez egy átlagos támogatás húsz-harmincszorosa, több, mint amennyit az ország legjobb táncegyüttesei kaptak, és az önkormányzat emellett elengedte a 17 milliós közterület-használati díjat. Ráadásul egy alapítvány ötmilliót nyert, hogy a pestisracok.hu-n csináljon egy 56-os aloldalt.

A pályázatok között több olyan is van, ami egy már elkészült kiadvány újrakiadására ad pénzt ugyanannak a kiadónak. Például a Mefeszről készült interjúkötet (támogatás itt, leírás a régi kiadványról itt)., vagy a Hársfa virága (támogatás itt, régi kötet leírása itt). Persze, azon lehet vitatkozni, hogy ez felesleges-e vagy sem.

Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz. Megkerestük az emlékév kormánybiztosát, az emlékbizottság elnökét, Schmidt Máriát, de azt üzente, nem akar nyilatkozni. Balog Zoltán társelnök, emberi erőforrás miniszter pedig azt mondta, a részletes és tételes elszámolást csak az egész ünnepségsorozat után adják közé, mert nyilvánosság "zavarná a lebonyolítást, és nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat".

A pénzöntés jól látszik abból is, hogy az emlékévre beadott 1530 pályázatból eddig több mint nyolcszázan nyertek. A "feles" nyerési arány nem véletlen, egy közbeszerzési kiírásban eleve az szerepel, hogy összesen ötezer pályázatra és 2500 nyertesre számítanak.

A nyolcszáz nyertes és a honlapon szereplő szűk 300 pályázat egyébként azt is jelenti, hogy még mintegy ötszáz győztes pályázatról nem közölt semmit az állam.

Nem tudni, hogy az újsütetű hallgatás elvi döntés-e, vagy a tapasztalat hozta, mindenesetre a kormánynak már elég sokat kellett magyarázkodnia az eddig megvalósult dolgok miatt. A Hősök terére sikerült egy a Felszabadulás apropójára írt musicalt újra bemutatni némi változtatással százmillióból, majd jött a Halszagú-dal, amiben mindenki ingyen csinált mindent, mégis elment rá 50 millió forint. Kiderült, hogy Ákos-dalokat visznek az Operaházba (aztán később az is, hogy csak az egyeztetés kezdődött el a dologról, úgyhogy a téves közlést visszavonta az Opera), és a Sziget fesztiválnak adott 300 millióból megvalósított programokat is szétszedte a sajtó.

A közbeszerzések 3,6 milliárdnál tartanak

Az emlékévet szervező alapítvány nem csak pályázatokon oszt pénzt, hanem a különböző feladatokra közbeszerzésen keresett megvalósítókat. A MÜPA 850 milliót nyert nemzetközi rendezvény- és kulturálisesemény-szervezésre. Egy cég pedagógustovábbképzésre kapott 628 milliót, és kiosztott az alapítvány három reklámcégnek 500, 500 illetve 400 milliót média és kommunikációs szolgáltatásra. 

Közbeszerzésen nyerte a Sziget-iroda is a cikkben említett 300 milliót, a Száraz Istvánhoz köthető, MNB-alapítványi pénzekkel is kitömött Frank Digital 229 milliót kapott, hogy formálja az "Y- és Z generációs szemléletet az '56-os emlékévvel összefüggésben". Egy másik cég 183 millióért dolgozta ki a pályázati rendszer értékelési rendszerét, és 17 millió ment portál és appok fejlesztésére.

A pályázatokat és a sajtónyilatkozatokat átnézve ugyanakkor kiderül, hogy elképesztő 56-dömping jön majd. Szeptemberig 283 település nyert pénzt emlékhely kialakítására, és még további pályázatokat ír ki az állam.

Megkerestünk több önkormányzatot is, mindenütt azt válaszolták, hogy a pénzt már megkapták, és október 23-ig el is akarnak készülni a munkákkal. A látogatóknak majd olyasmikre kell számítaniuk, hogy

  • Balatonalmádiban Ungár Józsefnek állítanak szobrot. Ő antikommunista ellenálló csoportot vezetett Veszprémben, amiért kivégezték. A tóparti szoborparkban helyezik majd el az emlékművet.
  • Nyírbogáton bronzangyal lesz nemzeti színű zászlóval.
  • Nagykovácsiban emlékszobát alakítanak ki az önkormányzat épületében, Dr. Schmidt Imre első szabadon választott polgármesterre, 56-os bebörtönzöttre emlékezve.
  • Csepelen a Tamariska-domb alatti bunkerben csinálnak történeti kiállítást.

És mivel az emlékévnek a fiatalokat is meg kell céloznia, fancynek, szexinek és trendinek kell lennie, a romkocsmákban is megy majd a kampány. Megkeresésünkre a pályázati nyertesek azt közölték, hogy

  • a Dürer kertben október 21-én lesz rendezvény, koncert, könyvbemutató, kiállítás, vetítés. Ők még a pénzt nem kapták meg.
  • a szegedi Nyugi Kertben már mennek a programok, nemrég Nagy Bandó Andrást hívták meg, hogy beszéljen az 56-os könyvéről, de beszélgettek már újságíróval is 56-ról, és molinókat is kitettek.
  • felhívtuk a fővárosi Púder bárt is, ott annyit mondtak, hogy a pályázati ígéreteket teljesítik. Abban egyébként az van, hogy lesz 50-es éveket idéző arculat, logó, munkaruha, menülap kialakítása; programok, előadások, filmklub szervezése az emlékév alkalmából.

Emellett a városokban országszerte vannak és még lesznek épülethálók, tűzfalfestések, emellett 245 OTP-fiókban, 295 Mol-benzinkútnál, a 4-6-os villamoson, az M2-es metrón, a fővárosi tömegközlekedés buszain, citylight-posztereken, a MÁV 155 vasútállomásán,a közszolgálati rádióban és televízióban lesznek a forradalomra és szabadságharcra emlékeztető megjelenések.

Ezek közül egyedül a MÁV-os megállapodásnak tudni a részleteit: "a legforgalmasabb vasútállomásokon falfestményeken, molinókon és háromdimenziós transzparenseken fogják felhívni a figyelmet a forradalmi eseményekre, különös tekintettel arra, hogy az adott helyszínen mi történt hatvan évvel ezelőtt".  Az emlékezés jegyében felmatricáznak egy mozdonyt is, amely „a hatvanadik évforduló üzenetét” viszi majd el az ország minden szegletébe. A grafikákra, amelyek a matricákra kerülnek majd, pályázatot írnak ki.

Van nyertes pályázat, amely abból áll majd, hogy öt különböző Auchan áruház üzletsorán lesz kiállítás, és A/5-ös ismertető füzeteket osztanak ingyen, "melyek témája a nők részvétele az '56-os forradalomban és fegyveres harcokban".

Egy helyről nem ömlik majd ránk az emlékezés: a külföldi politikusoktól. A sajtóban év elején elhintett nagy diplomáciai tűzijáték helyett csak a lengyel elnök érkezik majd október 23-án, Amerika visszautasítását pedig egyenesen üzenetként értékelte az arról tudomást szerző Népszabadság.