Öntsünk akkor tiszta vizet a pohárba kvóta-ügyben

Lehet, hogy már kívülről tudja, de azért olvassa el még egyszer, milyen kérdésről tartanak népszavazást október 2-án: 

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Az ön döntése, hogy igennel vagy nemmel szavaz, nem megy el szavazni, elmegy, de pöcsöt rajzol a szavazólapra és direkt érvénytelen szavazatot ad le. Mi most azt nézzük meg, milyen kérdésről szavazunk egyáltalán. Az EU előír? Betelepít? Kötelező lesz? És ha ön felhatalmazza a magyar országgyűlést, akkor az meg tudja-e akadályozni ezt? Haladjunk sorjában! 

Mit ír elő most az EU a menekültekkel kapcsolatban Magyarországnak? 

Az EU azt írja elő, hogy Magyarország két év alatt bírálja el a nemzetközi védelemre irányuló kérelmét 1294 olyan embernek, akiket Olaszországban vagy Görögországban vették nyilvántartásba menedékkérőként. A művelet neve „áthelyezés” (relocation). Összesen 160 ezren férnek be a keretbe, de csak szíriaiak, irakiak vagy eritreaiak, akiknek szinte biztosan megalapozott a menedékkérelme.

Menekültek betelepítését írja elő az EU?  Akit tehát ide küldenek, azt be is kell fogadnunk? 

Magyarországnak az uniós tagállamok közös döntése alapján fogadnia kell 1294 menedékkérőt Görögországból és Olaszországból, és egyenként meg kell vizsgálnia a kérelmüket. Azt kell eldönteni, hogy az illető jogosult-e védelemre. Aki igen, annak a nemzetközi és a magyar menekültügyi törvények alapján jár a menekült-, a menedékes-, az oltalmazotti- vagy a befogadotti státusz. Aki erre nem jogosult, azt vissza lehet küldeni vagy toloncolni hazájába. Miután szíriai, iraki vagy eritreai menekültek ügyét kellene elbírálnunk, a törvények alapján nekik jogi védelmet kell adnunk. Ha az 1294 embert a lakosságszám arányában osztanánk el az országban, akkor Kőszegre például 2 embert, Békéscsabára 8-at, Debrecenbe 26-ot, Budapestre pedig 227 embert kellene elhelyezni.     

A menekültek befogadása végleges letelepedést jelent Magyarországon?

Nem minden esetben. A befogadotti státusszal például csak ideiglenesen lehet  Magyarországon tartózkodni (lásd keretes írásunkat). Szintén ideiglenes tartózkodásra jogosultak a menedékes státuszba kerülő emberek, ide tartoznak egyébként a szíriai, iraki vagy eritreai menekültek. Az ő ügyüket egy év után felül kell vizsgálni, de a védelmüket meg lehet hosszabbítani. Az oltalmazotti- és a menekültstátuszt kapott emberek ügyét három év után vizsgálják felül. Aki menet közben visszatér hazájába, vagy hamis információkkal téveszti meg a magyar hatóságokat, az elveszítheti a menekültstátuszt. Aki tartósan itt marad, az egy idő után megkaphatja a magyar állampolgárságot. 

Ki és mikor döntött arról, hogy tagállamok között osszák szét a menekülteket?

Erről az uniós országok belügyminiszterei döntöttek két menetben. 2015. szeptember közepén egy 40 ezres keretet vállaltak teljesen önként a tagállamok. Magyarország ebben nem vett részt. 2015. szeptember végén kibővítették ezt a számot még 120 ezer fővel, és rögzítették, melyik országra hány ember jut. 

Magyarország elfogadta ezt az uniós előírást?

Nem. A magyar belügyminiszter már a döntés megszületésekor a művelet ellen szavazott, de kisebbségbe került a tanácsülésen. A magyar és a szlovák kormány ezután az Európai Unió Bíróságán megtámadta a döntés jogosságát. A keresetet 2015 decemberében adták be. Jó eséllyel még idén év vége előtt döntés születik ebben az ügyben. Ha az EU Bírósága a magyar kormánynak ad igazat, és megállapítja, hogy jogtalan volt ilyen formában dönteni az ügyről, akkor bukhat az egész áthelyezés. A legfrissebb adatok szerint Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem küldött nemzeti összekötőt Olaszországba és Görögországba, nem szabadított föl helyeket menedékkérők fogadására, és nem is fogadott senkit.  

Készült-e azóta másik komolyan vehető terv Brüsszelben arról, hogy az EU a jövőben kötelező érvénnyel előírná menekültek betelepítését a tagországokba? 

A „40 ezres” és a „120 ezres” áthelyezés rendkívüli, ideiglenes műveletnek számítanak, amelyek 2017-ben véget érnek. A bevándorlás azonban nem fog abbamaradni, ezért szükség van olyan megoldásra, ami tartósan rendezi, ki és milyen feltételek mellett fogadja be a menedékkérőket az EU-ban. Ezt most a Dublin-rendelet szabályozza, ami azonban működésképtelen, mert a határmenti országokra hárít minden feladatot.

Az Európai Bizottság idén májusban mutatta be, hogy szerinte hogyan kellene átírni a szabályokat. Az uniós országok mérete és nemzeti összterméke (GDP) alapján meghatároznák, hogy egy-egy országnak az EU-ba összesen leadott menedékkérelmek hány százalékát kellene elbírálnia. Ha valamelyiküknél a menedékkérelmek száma átlépné ennek a hányadnak a másfélszeresét, beindulna az osztozkodás, amíg vissza nem térne a szám a „kritikus szint” alá. Vagyis ha mondjuk Magyarországra ne adj' Isten Ukrajnából kezdenének özönleni a menedékkérők, akkor biztosan túllépnénk a ránk szabott keretet. Ekkor mi is más uniós országokba irányíthatnánk a menedékkérőket, hogy ők bírálják el az ügyüket, és gondoskodjanak azokról, akik jogosultak védelemre. A tagállamok menekültenként 250 ezer euró (77,7 millió forint) „szolidaritási hozzájárulás” ellenében tagadhatnák meg a részvételt ebben az elosztási rendszeren.

Magyarországon már most is az egyik legmagasabb a leadott menedékkérelmek száma. Így egyáltalán nem biztos, hogy ilyen szabályok mellett bárkit is át kellene vennünk. Az Eurostat adatai alapján júniusban (a legutóbbi hónapban, amikor minden tagállamból volt adat) a negyedik legtöbb kérvényt nálunk vették fel. Előttünk csak olyan országok állnak, amelyek gazdagabbak és jóval nagyobbak nálunk. Toronymagasan az élen Németország áll, őket az olaszok és a franciák követik.

Mekkora az esély rá, hogy ezt az újabb tervet elfogadják Brüsszelben?

A Dublin-reformot még vitatják az uniós tagországok miniszterei. Kérdéses, hogy a szétosztást ellenző Szlovákiának, aki most elnökli a miniszteri tanács üléseit, mennyire lesz kedve piszkálni ezt a témát. A visegrádiak és a románok mellett korábban Franciaország és Spanyolország is jelezte, hogy nem kér a kötelező, állandó szétosztásból. Ha ők együtt nemmel szavaznak egy jogszabályra, az nem megy át (itt lehet szavazósdit játszani).

Igaz-e, hogy a magyar népszavazás okafogyottá vált, miután  Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta: nem lesz kötelező kvóta. 

Nem. Juncker azt mondta: „Elkezdtük látni a szolidaritást a menekültválságban, de ennek szívből kell jönnie, nem lehet kikényszeríteni”. A Bruxinfo megkérdezte Juncker szóvivőjét, hogy ez a kijelentés arra utal-e, hogy a Bizottság átdolgozza a javaslatot. Azt a választ kapták, hogy „nem ez a helyzet.” A Bizottság eddig sem vont vissza semmilyen javaslatot menekültügyben. Fölösleges is visszavonnia, mert a javaslat alapján a miniszterek, köztük a magyar miniszter fogja eldönteni, hogy önkéntes alapú lesz-e az állandó áthelyezési rendszer, vagy nem. Valószínűleg önkéntes alapú lesz a magyar népszavazás eredményétől függetlenül is.

Ha lenne EU-s döntés a menekültek szétosztására, mennyire tudná ezt megakadályozni a magyar országgyűlés egy népszavazási felhatalmazásra hivatkozva?

Egy tagállam országgyűlése egymagában még népszavazási eredményre hivatkozva sem vétózhatja meg a Dublin-rendelet reformját. Ha több országgyűlés, nagyjából a nemzeti parlamentek harmada közösen fellép, kérheti egy javaslat felülvizsgálatát. Uniós zsargonnal „sárga lapot” mutathatnának az Európai Bizottságnak, de ez sem biztosíték arra, hogy az előterjesztést visszavonják.

Orbán Viktor Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy a referendumnak az informális nyomásgyakorlásban van szerepe: a népszavazási felhatalmazással a háta mögött hatékonyabban tud majd érvelni az áthelyezési javaslatok ellen, amikor az uniós államfők és kormányfők megvitatják azokat. Itt viszont az a kérdés, hogy milyen fényt vet a magyar kormány brüsszeli érdekérvényesítő képességére, hogy a közel kétharmados parlamenti többség, és több, zsinórban, fölényesen megnyert választás után sem érez maga mögött kellő felhatalmazást egy ilyen tárgyalásra.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !