Orbán az előrehozott választásokról: Gyurcsány önmosdatása
További Belföld cikkek
- A DK nem szavazza meg Vitézy Dávidot főpolgármester-helyettesnek
- Napokig feküdt átázott ruhában egy argentin túrázó a Bükkben, a polgármester mentette meg
- „Bármikor megüthetek vagy akár meg is ölhetek valakit” – vallotta egy felnőtt ADHD-s beteg az Indexnek
- Orbán Viktor kiadatási egyezményt szeretne kötni Kínával
- Megelégelték a magyar ingázókat, betonakadállyal zártak le egy utat Ausztriában
Meglepő érvet húzott el Gyurcsány Ferenc a péntek esti újpesti fórumán arra, miért kell bojkottálni szerinte a kvótaszavazást. A DK vezetője szerint Orbán Viktor most "a félelem- és gyűlöletkampánnyal új politikai közösséget épít, amely ha többségbe kerül,
alapot fog adni egy előrehozott január-februári választáshoz.
Gyurcsány azt mondta: Orbán Viktor szerinte érti, hogy ezzel a kormányzással már soha nem fogja visszaszerezni a kétharmados hatalmat, és 2018-ban akár a többsége is veszélybe kerülhet, ezért előre menekül. Gyurcsány olyannyira komolyan gondolta ezt az előrehozott választás-teóriát, hogy kétszer is megismételte a beszédében.
A Fidesz és a kormány eddig reakció nélkül hagyta Gyurcsány felvetését - ennek a hétvége is az oka lehet persze. A KDNP-s Hollik István, aki parlamenti képviselő, de távolabb van az élvonaltól, a szombati sajtótájékoztatóján is csak az ATV kérdésére reagált erre annyival: "abszurd ötletnek" tartja. Az MTI erről a választól be sem számolt.
Megkérdeztük Orbán Viktort, hogy megvizsgálta-e a kormány vagy a Fidesz az előrehozott választás lehetőségét, vagy kizártnak tartja, hogy 2018 előtt szavazzunk. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan ezt válaszolta az Indexnek:
Gyurcsány Ferenc kétségbeesett önmosdatási kísérleteivel nem foglalkozunk.
Ebből annyi derül ki, hogy Gyurcsány nyilatkozatát "önmosdatási kísérletnek" tartja Orbán, ám ezúttal nem utasították el élesen a felvetést. Amikor ugyanis legutóbb januárban Ujhelyi István MSZP-alelnök jött elő az előrehozott választások lehetőségével, a kormány sokkal konkrétabban fojtotta el csírájában az erről való ötletelést. "A feltételezés nyilvánvaló ostobaság" -írta januárban az Indexnek a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Mikor következik előrehozott választás?
Technikailag a Fidesz bármikor kivitelezheti az előrehozott választásokat. Az Országgyűlés egyszerű feles többséggel dönthet a feloszlásáról, ami után automatikusan ki kell írnia az új választást az államfőnek (úgy, hogy 90 napon belül megválasszák az új Országgyűlést). A parlamentnek nem is kell indokolnia, miért oszlatja fel önmagát.
Miért lenne jó Orbánnak?
A mostani kormányzati reakció tehát sokkal inkább gyurcsányozás, mintsem a felvetés egyértelmű kizárása. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezt is tervezné Orbán, bár - ha végiggondoljuk a dolgot - valóban minden eddiginél jobban érdekében állna egy előrehozott választás.
Az elmúlt napokban nem is véletlenül beszéltek egymás között erről fideszes képviselők. Információnk szerint néhányan meg is keresték a miniszterelnök környezetét, hogy jelezzék, kivitelezhetőnek tartanák a dolgot a választókerületükben, és érdeklődtek, mekkora az esélye.
Gyurcsány a fórumon azt mondta, szerinte Orbán azért érné meg ez a húzás, mert 2018-ban a kormánya teljesítményéről, nem pedig a menekültekről fogunk beszélni, amiből Orbán szerinte rosszul jönne ki. Ezt persze nem láthatjuk előre (sem azt, mi lesz 2018 témája, sem azt, hogy ebből hogy jönne ki Orbán), azt azonban tudhatjuk, hogy Orbánnak egy sikeres népszavazás után több okból is szerencsésebb lenne egy 2017 elején tartott voksolás. Néhány kézenfekvő ok:
- Ha sikeres a népszavazás, nagyobb a győzteshez húzás. Orbán közvetlenül a kvótaszavazás után tudja a legjobban maximálni a szavazatait.
- A Fidesz-aktivisták mozgásban, lendületben vannak. Sokkal egyszerűbb a kvótakampány után közvetlenül egy újabb kampányt lebonyolítani, mint újra felpörgetni a gépezetet másfél év múlva. Pláne, ha a Fidesz aktivistáit a siker hajtja.
- Orbán meglepné az ellenzéket. Bár a Jobbik azt nyilatkozta szombaton, hogy felkészültek egy előrehozott választásra, biztosan nehézséget okozna a gyors jelöltállítás, és a személyi és anyagi erőforrások összegyűjtése. A baloldalon pedig még mindig nincs eldöntve, egyáltalán milyen konstrukcióban indulnak, miniszterelnök-jelölt sem látszik.
- 2018-ban már hivatalban lesz az új amerikai elnök mellett az új német kancellár és az új francia elnök. Elképzelhető, hogy számára nehezebb nemzetközi környezetben kell Orbánnak a migrációs politikája érvényesítéséért küzdenie. Ehhez jól jönne neki egy újabb erős parlamenti felhatalmazás.
- Egy csomót spórolhatna Orbán. A jelenlegi tervek szerint 2017-ben és 2018-ban rengeteg pénzt költene a kormány fejlesztésekre, bérfejlesztésre, esetleg rezsicsökkentésre, további adócsökkentésekre (úgynevezett választási költségvetések következnek). Ezeket nem kellene most rögtön kifizetni, el lehetne tolni későbbre.
De Orbánnak fontos a stabilitás
A fenti okoknak ugyanakkor ellentmond, hogy Orbán korábban fontos értéknek nevezte a magyar politikai rendszerben a stabilitást. A kormányfő tavaly decemberben feltehetően a szóbeszédek miatt tért ki az előrehozott választások kérdésére. A MÁÉRT ülésén azt mondta a miniszterelnök, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, ahol a rendszerváltás óta a kormányok és a parlamentek mindig kitöltötték a ciklusukat. "Magyarországon 1990 óta nem voltak előrehozott választások, akármilyen összetételű volt a kormány, jelentsen az a nemzetnek éppen hátrányt, éppen áldást".
A kormányfő szerint "a stabilitás uralkodó szempont volt" mindig is a magyar a politikában. "Még akkor is, ha esetleg a miniszterelnök meghalt, ha a miniszterelnököt elmozdították, vagy éppen elmenekült".
Vagyis ez azért csökkenti az előrehozott választások valószínűségét. Igaz, ha erre is készülne Orbán, nem lenne érdeke ezt előre megmondani.