Kongói váltókezelőket lát a Jobbik a MÁV-nál

Az ülés a jobbikos Z. Kárpát Dániel felszólalásával indult a napirend előtt. Szerinte Orbán Viktor kudarcot vallott a V4-eknél: egy olyan záródokumentumot fogadott el, amely szerint "a munkaerőhiánnyal küzdő országok, akár jelentős számban is befogadhatja a migránsokat." A Jobbik képviselője megjegyezte, hogy egy ilyen dokumentum elfogadása különösen meglepő a kvótakampány ismeretében. Orbán nem tiltakozott, a magyar kormány befeküdt az EU-nak, kettős játékot játszik: "egész mást művel az európai térben, mint itthon". Ráadásul Szlovákia szerint a betelepítési kvóta ügye halott, így az október 2-i népszavazás is okafogyottá vált – mondta a képviselő.

A V4-ek záródokumentuma szerint az érintett kormányok és valójában Orbán Viktor kormánya is megengedőbb a migránsokkal kapcsolatban – mondta Z. Kárpáti, kitérve Varga Mihály nyilatkozatára, amely szerint Magyarországnak szüksége lehet a munkaerő pótlására külföldről, valamint arra, hogy a kormány a letelepedési kötvényekkel is kész off shore cégekbe csorgatott haszonért cserébe gazdag külföldieket is befogadni.

A kormány képviselője szerint a baloldallal került egy csoportba a jobbik a félretájékoztatással, mert a migránsok kérdését összekeveri az EU-ne belüli szabad munkaerőáramlással. Szerinte szó sincs arról, hogy a kvóta ügye lekerült volna az EU-ban a napirendről, ezt Juncker szóvivője is megerősítette, így továbbra is aktuális a kvótanépszavazás.

Rétvári képet villantott

Bangóné Borbély Ildikó a gyermekvédelmi ellátás rendszerének felülvizsgálatát követelte, rossz példaként Kubatov Gábort hozta. A Fidesz pártigazgatója a kormány kvótakampányának egyik fórumán nyilatkozta azt:  fia jövőjéért különösen aggódik.  „Van két lányom is, de remélem, hogy őket majd elveszi valami fiatalember, és eltartja őket” – az MSZP-s képviselő szerint ez is mutatja, mit gondol a nőkről a kormány a 21. században.

Válaszában Rétvári Bence a szociális támogatások növekedéséről, a munkanélküliség csökkenéséről, a családi adókedvezmény meghonosításáról szólt, majd a végén felvillantotta a fideszes kvótakampány fórumain használt kivetítő anyag egyik kinyomtatott képét, amelyen Bangóné látható, amint családja körében tiltakozik a kettős állampolgárság ellen.

Schmuck Erzsébet az átlagkereset csalóka látszatáról beszélt: azt csak Győr-Moson-Sopron megye és Budapest haladja meg. A legszegényebb és a leggazdagabb megye között 100 ezer forintos különbség van az átlagkeresetek tekintetében.

Jelentős bérelemlésre van szükség a közszférában és a magánszférában. Amunkavállalói járulékot 18,5-ről 12 százalékra csökkentené és többkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be.                   Az LMP frakcióvezetője szerint nem lehet vendégmunkásokkal pótolni a munkaerőhiányt.

Tállai András szerint Schmuck nem fogadja el az IMF és az OECD és az EU értékelését, sőt, a Standard and Poor's hitelminősítőjének értékelését sem – mondta a parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, miniszterhelyettes, akinek kormánya korábban nagyon nem hitt a hitelminősítőknek és az IMF-nek. Tállai szerint valók kellene leülnie az LMP frakcióvezetőjének és vitatkoznia. Tállai szerint 600 ezer új munkahely jött létre a Fidesz kormány alatt. Nőtt 9 százalékkal a magyar emberek fogyasztása – miközben szinte nincs infláció. A minimálbér 51 százalékkal nőtt 2012 és 2016 között, a nettó átlagkereset pedig 38 százalékkal nőtt, beleszámítva a családi adókedvezményeket is – mondta az államtitkár. Ezután:

• Egy KDNP-s felszólalás jött Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról, nagyra értékelve Széchenyi emlékhelyeinek, maulózeumának helyreállítását. Külön köszönetet mondott ezért a kormánynak és név szerint L. Simon Lászlónak, aki június 30 óta már nem kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, miután menesztette őt Lázár János.
• Csenger Zalán Zsolt a hétvégi berlini válazstások tanulságairól beszélt, a tavalyi röszkei csatával indítva. A fideszes képviselő szerint nyilvánvaló, hogy a hibás migránspolitikát folytató néppártok mélypontra jutottak, miközben a szélsőségesek előretörtek. Csenger ezután rátért a kvótanpészavazás fontosságára.

Rig Lajos férgekről kérdez

Tukacs István az MSZP-ből az egészségügyről szólt. Apolitikus arra volt kíváncsi, mi a helyzet a háziorvosi rendszerrel, alapellátással, kancelláriarendszerrel.

Rétvári Bence szerint a képvisleő letölthetné a parlamenti applikációt,  s okttanulhatna belőle az MSZP.

A szocialisták hatezer egészségügyi dolgozót küldtek el, kórházi ágyszámok csökkentek,  m ostkét szuperkórház épül, észak-pesten és Dél-Pesten, Dél-Budán és Észak-Budán is ki lesznek jelölve a helyszínek a szuperkórházaknak. A házirovosok 10 milliárd, a védőnök kétmilliárd forintos támogatást kaptak, béremelésre. Az Emmi parlamenti államtitkár szerint

A Jobbik tapolcáról bejutott képviselője is az egészségügy helyzetéről beszélt, szomorú példaként a győri kórház tusolójában látható férgeit felhozva. "Milyen lépések történtek a visszataszító állapotok visszaszorítása érdekében?” – kérdezte Rig Lajos.

Ismét Rétvári választolt: a győri Petz Aladár megyei oktatókórház új kórház modernizálására 13,7 milliárdot áldozott a kormány,  igaz, ez nem érintette a példaként felhozott épületrészt. Épült viszont új épületrész, fontos műszereket szereztek be. A tusolói férgekkel kapcsolatban Rétvári elmondta: ezek a vizesblokkok már felújítás alatt vannak. az ÁNTSZ vizsgálódik.

Sallai R. Benedek a horgászmutyiról kérdezett. A megélhetés nélkül maradt halászokról, ahazai édesvizi halak éttermekből való eltűnéséről kérdezett annak kapcsán, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség a 2015 végén lejáró haszonbérlettel rendelkező állami tulajdonú nyilvántartott vízterület halgazdálkodási jogát megszerezte.

Bitay Márton Örs szerint nagyüzemi és ipari méretű halászat betiltása nagy ökológiai hasznot hoz – az állami földekért felelős államtitkár az eddigi túlhalászati gyakorlat megszüntetésére szükség volt. Elismerte, hogy ez 250 vállalkozást érintett, nekik ez megélhetési problémát okozhat. Nem tagadta, hogy a MOHOSZ nyerte a tenderek javát, de nem kizárólagosan.

"Meddig lesznek szélsőjobboldali korrupt városvezetők?" – kérdezte a fideszes Simon Miklós, Érpatak polgármestere kapcsán. Pogácsás Tibor államtitkár elmondta Orosz Zoltán Mihályról, hogy nyomozás folyik tűzifaosztást érintő csalás, jogtalan járműhaszálat gyanújával, vitathatóan megszerzett ingatlanok ügyében. „Közvetlenül a kormánynak nincs módja beavatkozni, erra az igazszágszolgáltatás szervei alkalmasak” – mondta a politikus. 

Ander Balázs a Jobbiktól a külföldre áramló magyar munkaerő kapcsán a bérnövekedést elvileg szorgalmazó, de az állami cégeknél azt kevéssé érvényesítő kormányzati bérpolitikáról kérdezett. Az állami vállalatok vezetői jól keresnek, a dolgozókat viszont „Latin-Amerikát idéző bérszakadék aljára taszították” – mondta.

Fónagy János államtitkár szerint a magyar kormány nem szólhat bele az állami többségi tulajdonban lévő cégek bérpolitikájába, így a MÁV és a Posta fizetésébe sem. "Ugyanakkor a bérpolitika kialakításában fontos szerepet játszik a költségvetés teherviselő képessége is." Fónagy megjegyezte, hogy a kormány életpályamodellek kidolgozásával segíti a munkavállalókat.

Babitscsal az állatgyilkosok ellen

Kiss László, a francia kirándulók lelőtt pásztorkutyája kapcsán kérdezte, hol tart az állatvédelem ügye. Az MSZP képviselője szerint a történet nyomán előrevetíthető, hogy az állatkínzás kevésbé lesz büntetendő a jövőben, miközben pártja célja, hogy "az állatkínzók, az állatgyilkosok börtönbe kerüljenek." Kiss a Btk szigorítását javasolta és helyesnek tartaná, hogy a ptk-ban se dolgoként legyen meghatározva az állat, mert „Állatgyilkosok között is cinkos aki néma.” A kormányzati válasz szerint az állatvédők törekvése jogos és egyezik a kormányzat szándékával is, hogy visszaszorítsák az állatkínzást.

Az LMP elnökeként a parlamentbe a múlt héten érkezett Hadházy Ákos Simonka Györgyről kérdezett. A Fideszes képviselő – akinek feleségénél Hadházy szerint épp házkutatást tartanak – az LMP vezetője szerint Dél-Békésben fejlesztették a humánerőforrást, vitathatóan szerezve meg EU-s pénzeket. Hadházy a "Mengyi Roland körül bábáskodó" Public Sector Kft-ről kérdezett, amely úgy nyert egészségügyi tendereket, hogy az nem illik a vállalkozás megjelölt profiljába.

A nap folyamán számtalanszor választ adó Rétvári a válasz helyett az LMP ekézésébe fogott. Az államtitkár örömmel látta, hogy "az LMP és az MSZP egyeztetése jól működik. Érdekes, hogy akik az LMP önállóságával jöttek ide, most nyilvánosan egyeztetnek." Szerinte a felszólalás tartalmát is közösen hozták létre. "Nem tudom, hogy az LMP választói szavaztak-e 2010-ben és 2014-ben, hogy az LMP az MSZP-vel egy követ fújjon".

Urnából is szavazhatnak a kettős állampolgárok?

Szávay István a népszavazás kapcsán a voksolás tisztaságát vonta kétségbe a határon túli magyarok levélszavazatai kapcsán. Az Országgyűlés jobbikos jegyzője szerint veszélyt rejt magában, hogy a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgároknak regisztrálásuk után 10 éven át kapják meg a szavazást lehetővé tévő levelet anélkül, hogy ellenőriznék, hogy az illető még életben van-e. A választó elhalálozását a rokonoknak kell bejelenteniük, ha ezt elmulasztják, akkor lehetőség van arra, hogy a halott nevében szavazzanak.

Szávay szerint ez a rendszer 2018-ban semmiképp sem tartható fent, úgy vélte addig szükség lenne a határon túliak ismételt regisztrálására a szavazati jog fenntartása érdekében.

Az ellenzéki képviselő szerint a szabélyozás különösen visszás, mert miközben a kormány ennyire nagyvonalúan kezeli a határon túliak szavazatainak érvényességét, addig mindent elkövet, hogy az országot elhagyó, külföldön dolgozókat távoltartsa az urnáktól.

"Hány magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy esetében jelezték a hozzátartozók az adott személy elhalálozását?"

Válaszában Völner Pál előrebocsátotta:

mert ezt a Nemzeti Választási Irodánál kell megtenni, ők törlik a választói névjegyzékből, ez nem a minisztériumok feladata. Az államtitkár szerint azonban módosítási javaslatokat a kormány szívesen fogad, ezek elfogadása kétharmados többséget, tehát többpárti egyeztetést igényel.

Az EU-ban dogozó, Magyarországról elköltözöttek és a határontúli magyarok közötti különbség kapcsán elmondta: ha szélesítenék a levélszavazás intézményét – tehát, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön élők is szavazhatnának így – az csak növelné a visszaélések lehetőségét. Az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva elmondta: a jelenlegi rendszer – amelyben az EU-ban dolgozó magyarok levélben nem, de előre bejelentve külképviseleteken, vagy a voksolás idejére hazatérve szavazhatnak – nem sérti az aktív választói jogot.

Penészedő nemzeti emlékezet

Ikotity István a Magyar Nemzeti Levéltár várból való kiköltözéséről kérdezett, amelyre a kormányzat beköltözése miatt kerül sor. Az LMP politikusa szerint 70 ezer iratfolyóméterről van szó, amelyek Rákóczitól a földosztáson át a Nagy Imre-peren keresztül az állampárt egyéb irataiig a nemzeti emlékezet sok nélkülözhetetlen dokumentumát tartalmazza. Ezek őrzésére a kormány a "Daróczi utcai penészes és párás épületet jelölte ki, mintha direkt meg akarná semmisíteni a dokumentumokat."

Ikotity szerint júnusban ezért függesztették fel a szakhatóságok az iratok átszállítását.

Rétvári szerint Ikotiy pontatlan: nem 70, csak 18 ezer folyóméternyi iratokról van szó, azok sem Rákóczit vagy 56-ot, hanem későbbi időszakokat érintenek. Visszautotta a penészesedés vádját is, szerinte a Szentháromság tér 6. alól elszállítandó dokumentumok őrzásánek előkészítése megfelelően megtörtént, a páratartalmat folyamatosan ellenőrzik. 

Lázárt Jánost háromszor utasították vissza 

Azonnali kérdéseknél Orbán Viktorra várva visszautasította Gúr Nándor és Harangozó Gábor MSZP-s képviselők a válaszadásra kijelölt Lázár Jánost. Később ezt tette Volner János, aJobbik frakcióvezetője is.

Kunhalmi Ágnes viszont megkérdezhette a jelenlévő Polt Pétert a terézvárosi 2014-es önkormánzati csalásokról. Az MSZP-s politikus szerint igen valószínű, hogy Schmuck Andor Szociáldemokraták Magyarországi Polgári Pártja illegálisan jutott támogató aláírásokhoz, aminek célja az volt, hogy az ellenzék megosztására indíthasson jelölteket a parlamenten kívüli párt.

A legfőbb ügyész elmondta: a BRFK korrupció elleni részlegének nyomozását meghosszabbították 2017 januárjáig. Polt szerint "a megalapozott gyanú fennáll, két személyt azonosítottak". Egyikük elhunyt, "a másik személyazonosságának felderítése folyamatban van. Reméjük, ez sikerrel fog járni."

Polt szerint más kerületben nem folyik nyomozás, minden adat csak Terézvárost érintette. A legfőbb ügyész azt is megjegyezte, hogy a parlamenti választásokkal kapcsolatos gyanú nem igazolódott, Kunhalmi feljelentése nyomán nyomozás indult, ám azt szeptember 16-án bűncselekményre utaló jelek hiányában javaslat nélkül lezárták.

Lázár végre válaszolhat!

Schmuck Erzsébet elfogadta Orbán Viktor helyett Lázár Jánost. Az LMP frakcióvezetője a Kanada és az EU közötti  szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy kész-e a kormány elhatárolódni  a CETA-ttól, amely szSchmuck szerinte az Egyesült ÁLLamokkal kötendő TTIP trójai falova.

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában lemondta, hogy Orbán a szabadkereskedelmi egyezményt illetően mielőbbi parlamenti vitát javasolt. Lázár üdvözölte, hogy parlamenti ratifikáció kell, nem léphet a megállapodás automatikusan életbe, ahogyan azt az Európai Bizottság akarta volna.

Az általános hozzáállást illetően Lázár elmondta: a parlament álláspontjánk kialakítását várja, ez kötni fogja a kormányt.

Shcmuck konkrétan azt kérdezte:

• támogatja-e a kormány a GMO-t illető zéró tolerancia elvének feladását – amit a CETA érvénybe lépése vetítene előre.
• fellép-e a kormány az ideiglenes hatályba lépés ellen?
• támogatja-e a kormány, hogy a parlament ratifikálja a megállapodást?
• támogatja-e az egyezményben javasolt bíróságoi rendszert, amely alapján a cégek választott bíróságokhoz fordulhatnak az érintett országok nemzeti bíróságai helyett, ha úgy érzik, az adott ország szabályozása sérti gazdasági érdekeit?

Válaszában a konkrét állásfoglalást kerülte Lázár – ezért utalt a parlament állásfoglalásának elsődlegességére – végül azonban személyes álláspontját jelezve elmondta: osztja az LMP aggodalmait.

Még jobb üzlet lesz a letelepedési kötvény?

Staudt Gábor a letelepedési kötvényekről kérdezte a belügyminisztert, aki helyett Kontrát Károly államtitkár válaszolt.

A jobbikos képviselő szerint tovább dagad a letelepedési kötvények körüli botrány, mert az egyik, a kötvényekkel való kereskedésre az állam által megbízott egyik off shore cég képviselője már nem csak az EU-n belüli szabad mozgással és üzleteléssel, hanem a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségével kecsegtet.

Mintha nem hazánkról, hanem egy off shore banánköztársaságról szólnának a hírek

– mondta Staudt, megjegyezve, hogy a reklám szerint a letelepedési államkötvény megszerzése után a jövőben nem 8, hanem már öt évvel is be lehet nyújtani az állampolgársági igényt, sőt, egy módosítással letörölhetik a magyar nyelv ismeretének követelményét is. „Ha tagadják a könnyítést, akkor milyen jogi lépést tesznek a videón látható információval kacspolatosan”

Kontrát Károly biztosította a képviselőt, hogy a kormány nem tervezi az állampolgárság megszerzésének könnyítését. „Ne nézzen zagyva reklámokat, hanem a kormánynak higgyen.”

Kontrát szerint Magyarország továbbra sem állampoglásrságot, hanom tartózkodási engedélyt ad az igénylőknek, akik négyszeres biztonsági szűrésen vesznek részt, Alkotmányvédelmi Hivataltól a TEK-en át a rendőrségig. Ennek nyomán volt is olyan igénylő, akit elutasítottak, hiába fizette volna meg a 300 ezer forintos kötvényt – amelynek lejárta után az összeget az igénylő egyébként visszakapja.

Staudt szerint aggasztó, hogy

Megjegyezte, hogy a Kontrát által zagyva reklámnak minősített videón a megbízott cég képviselője beszél, tehát komolyan kell venni.

Kontrát megismételte: a vedeó nem jogforrás, arra senki sem hivatkozhat. Nem mondta, de ebből következően nem is tettek lépést a megtévesztő információkat közlő megbízott cég reklámja miatt.

„Ön nem csak jogvégzett, de bizonyára okos ember is, ne a videókra hallgasson, hanem a kormányra” – zárta le az ügyet a belügyminisztériumi államtitkár.

Ezután Lázárt