István, Vajk
17 °C
22 °C

Csak az utolsó pillanatban dől el, hány szavazat kell az érvényességhez

DSC 8191
2016.09.20. 12:32
Nagyjából 4 millió 130 ezer érvényes szavazat kell október 2-án ahhoz, hogy sikerüljön Orbán Viktor terve, és érvényes legyen a kvótanépszavazás. A pontos számot azonban egyelőre nem lehet megmondani, a névjegyzék ugyanis napról napra változik. Bár az érvényességnek nagy jelentőséget tulajdonít az ellenzék is, a szavazókörök közel kétharmadában nem lesz ellenzéki delegált.

Az október 2-i kvótanépszavazás egyik kulcskérdése lett az érvényesség. Az érvényesség lényege, hogy csak akkor jelent kötelezettséget a parlamentre egy népszavazási döntés, ha érvényes és eredményes.

  • Akkor érvényes a népszavazás, ha az összes választó több mint fele érvényesen szavazott. 
  • És akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott.

Persze egy népszavazás eredménye politikailag akkor is fontos, ha jogilag nem ír elő semmit az Országgyűlésnek. A kormánypárti és az ellenzéki politikusok pedig az utóbbi hetekben emelték is a referendum érvényességének a tétjét.

Fideszes politikusok és maga Orbán Viktor is többször utalt rá: nagyon fontosnak tartja a „Brüsszellel vívott harcban”, hogy egy érvényes szavazáson kerüljenek többségbe a nemek. Az ellenzéki pártok közül pedig a Jobbik és a DK is kijelentette már, hogy szerintük Orbán Viktornak le kell mondania, ha nem lesz érvényes a népszavazás.

Mit javasolnak a pártok?

Fidesz: nem

KDNP: nem

MSZP: távolmaradás

Jobbik: nem

LMP: a választókra bízza

DK: bojkott

Együtt: bojkott

PM: bojkott

Moma: bojkott

Liberálisok: igen

Kétfarkú: érvénytelen

Fontos tehát tisztázni, hogy hány szavazónak kell elmennie és szavaznia ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás. A jelenlegi szabályozás alapján az a fura helyzet áll elő, hogy pontos számot csak a szavazás napján lehet mondani.

Ugyanis az eredmény megállapításához a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgárok számát kell alapul venni. Azonban csak az utolsó pillanatban fogjuk megtudni, hogy pontosan hány választóról van szó, így az érvényességi küszöböt addig csak nagyjából lehet belőni.

A névjegyzék napról napra változik

A névjegyzék – amely a magyarországi lakcímmel rendelkező, illetve a külhoni, regisztrált szavazókból áll össze  ugyanis nem állandó, napról napra változik, és ennek több oka is van.

  • Ha valaki meghal, értelemszerűen nem számít választópolgárnak, a névjegyzékből ki kell húzni. Ez bármelyik nap megtörténhet.
  • Ha valaki betölti a 18. életévét, attól a naptól kezdve választópolgárnak minősül. Ha most október 2-án tölti be, akkor már voksolhat. Viszont addig természetesen nem lehet hozzáírni a névjegyzékhez.
  • Szintén növelheti a számot, ha valaki időközben megkapja a magyar állampolgárságot.
  • Csökkenhet viszont a választók száma, ha valakit a jogerős ítélete miatt kizárnak a közügyekből.

A fentieket napról napra vizsgálja a Nemzeti Választási Iroda, és a szavazás napjáig is frissíti természetesen az adatokat. Az október 2-i népszavazás névjegyzékének zárása szeptember 30-án pénteken 16 órakor fog megtörténni. Vagyis az lesz a végleges adat, amiből ki lehet számolni majd az érvényességi küszöböt.

A szám annyira ingadozik, hogy például augusztus 19-én (A Hvg.hu akkor nézett ennek utána) még 8 004 507 magyar lakcímmel rendelkező választó volt, szeptember 18-án már csak 7 999 233, 19-én 8 002 693. 

Ehhez még hozzá kell adni a regisztrált külhoni magyarokat. Ez a szám is napról napra változott a regisztrációk beérkezése miatt, ám a mostani népszavazáson csak azok szavazhatnak, akiknek a regisztrációs kérelme szeptember 17-ig megérkezett.

Az NVI honlapján lévő adatok szerint szeptember 18-ig 274 576 magyar lakcímmel nem rendelkező magyar regisztrált (a 2014-es választásokon 195 338 regisztráció érkezett, ebből 128 ezren szavaztak végül levélben). Ez a szám még növekedhet, hiszen az utolsó napon beadott kérelmeket még fel kell dolgozni. A levélszavazatoknak majd október 1-jén 23 óra 59 percig kell beérkezniük.

A szavazókörök nagy részében nem lesz ellenzéki delegált

A szavazatok érvényességét a szavazatszámláló bizottsági tagok ellenőrzik. Minden szavazókörben van legalább három választott tag (őket a helyi önkormányzat képviselő-testülete választja), illetve minden frakcióval rendelkező párt két-két tagot delegálhat szavazókörönként.

A pártok alig használták ki a rendelkezésükre álló lehetőséget, az MSZP 3811, a Jobbik 170, az LMP 41 pártdelegáltat küld a 10 331 szavazókörbe. Ami azt jelenti, hogy a szavazókörök kétharmadában nem lesz ellenzéki delegált.

Hány szavazat kell az érvényességhez?

A névjegyzék tehát a magyar lakcímmel rendelkezőkből és a regisztráltakból áll össze. Ez szeptember 19-én 8 277 269 fő volt. Ma, szeptember 20-án 8 millió 276 700-an vannak a névjegyzékben. Ha ennek a fele, plusz egy ember  ez most 4 138 350 + 1 szavazó  érvényesen szavaz, akkor érvényes a népszavazás. De ez a szám még módosulhat október 2-ig. Nem tévedünk nagyot azonban, ha kijelentjük, hogy

a szavazás érvényességéhez nagyjából 4,13 millió érvényes szavazat kell majd.

Ennyi érvényes szavazat kell tehát, ami nem egyenlő a részvétellel. Az érvényességbe ugyanis nem számítanak bele az érvénytelen szavazatok. Hiába mennek el tehát 4,13 millióan szavazni, ha abból 10 ezer, 100 ezer vagy még több szavazat érvénytelen, akkor nem érvényes a népszavazás. Vagyis október 2-án napközben nagyjából fogjuk csak tudni megbecsülni a részvételi adatokból, hogy hogyan áll az érvényesség.