Van olyan megye, ahol a baloldali delegáltak száma: nulla

Múlt péntekig jelezhették a frakcióval rendelkező pártok, hogy hány pártdelegáltat küldenek a kvótanépszavazáson a szavazókörökbe. A Fidesz járt élen a delegálásban, a baloldali ellenzéknek pedig nem nagyon sikerült teljesítenie az ígéretét, hogy mindenhol gondosan felügyelik, hogy véletlenül se történjen választási csalás.

10 331 szavazókört alakítanak ki október 2-án az országban, a törvény szerint mindenhová két delegáltat küldhet egy párt. A határidő lejárt, a delegáltak száma a következőképp alakult országosan.

• Fidesz-Magyar Polgári Szövetség: 13 122
• Magyar Szocialista Párt: 3 811
• Kereszténydemokrata Néppárt: 239
• Jobbik Magyarországért Mozgalom: 170
• Lehet Más a Politika: 41 delegált.

Nem meglepő, hogy a Fidesz nagy erőket mozgósít, mint ahogy az sem különleges, hogy a Jobbik (amely a kormánnyal egyetértésben szintén a nem mellett kampányol) nem fordít különösebb energiákat arra, hogy ellenőrizze a szavazás folyamatát. 

Sokkal meglepőbb, hogy a baloldal csak a szavazókörök bő harmadában lesz jelen. Márpedig az MSZP pár hete még azt mondta, hogy "nem bízunk abban, hogy október 2-án nem történik csalás, közösen fogjuk megakadályozni a törvénytelenségeket." Az MSZP ezért felkínálta a lehetőséget a többi bojkottáló baloldali pártnak, a DK-nak, az Együttnek, a PM-nek és a MoMának, hogy küldjenek ők is delegáltakat, bejuttatják a bizottságba szocialista színekben (csak a frakcióval rendelkező pártok küldhetnek tagokat).

Megye MSZP-s delegált nélkül

Ehhez képest még meglepőbb, ha megyei bontásban nézzük a baloldali delegáltak számát. A Nemzeti Választási Iroda elküldte az Indexnek megyékre lebontva, hogy hány delegáltat küldenek a szavazókörökbe a pártok, és ebből a legmeghökkentőbb adata, hogy

Vagyis a megye 450 szavazókörének egyikében sem lesz baloldali delegált, aki szavazatot számol. Se Győrben, se Sopronban, sehol. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik szintén nulla delegáltat küld, az LMP pedig 4 delegálttal képviseli az ellenzéket a 450 szavazókörben. A Fidesz ugyanebben a megyáben 563 delegálttal van jelen.

Több megyében szintén nem áll jól az MSZP, néhány beszédesebb adat, ezekbe a megyékben van a legkevesebb baloldali delegált:

• Vas megye (366 szavazókör): 54 MSZP-s, 410 fideszes, 1 jobbikos
• Heves megye (320 szavazókör): 61 MSZP-s delegált, 454 fideszes, 34 KDNP-s, 16 jobbikos
• Baranya megye (574 szavazókör): 89 MSZP-s delegált, 429 fideszes, 1 jobbikos

Úgy tudjuk, hogy a delegáltak száma a megyei szervezetek aktivitásán múlt. Vagyis ott lett kevesebb baloldali delegált, ahol a helyi vezetők nem igazán érezték szükségesnek a mozgósítást, és a helyi tagok is inkább más programot választottak október 2-ára. Olyat is hallottunk, hogy az MSZP annyira passzív volt, hogy még az önként jelentkező DK-sokat is elutasította, mert nem akartak vesződni a delegálással járó adminisztrációval.

Megkérdeztük az MSZP-t, miért ilyen kevés a delegált országosan, és Győr megyében. Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke azt mondta, hogy az MSZP-sek minden területi választási bizottságban jelen vannak, és a kifogásokról, problémás esetekről itt döntenek első fokon.

De mire jó a pártdelegált?

Ha egy szavazókörben nincs baloldali vagy ellenzéki delegált, attól még nem lehetetlenül el egy bizottság működése. A szabályok szerint egy bizottságnak legalább öt tagja van, ebből három választott tag (önkormányzati képviselő-testület választja), a többi pártdelegált, úgynevezett megbízott tag. Ha a bizottságok taglétszáma – a delegálás hiánya miatt – nem érné el az ötöt, akkor a választott póttagokat kérik fel, hogy vegyenek részt a bizottsági munkában.

A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A frakcióknak érdekük, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak tagot, mivel így saját megbízottaikon keresztül győződhetnek meg a népszavazás tisztaságáról, ellenőrizhetik azt, és részt vehetnek az esetleges jogviták eldöntésében. Például a bizottságok döntik el, hogy egy szavazólap érvényes-e vagy sem. 

Ha egy szavazókörben csak olyan tag van, aki a kormány felé húz (ez is könnyen előfordulhat), akkor nyilván nagyobb eséllyel hajlik a bizottság arra, hogy a problémás szavazólapokat is nemnek fogadja el. A problémás szavazólapok száma azonban általában csak elenyésző százaléka az összesnek.

Nem igazán lehet manipulálni

Ha a bizottságok a kormánynak igazán segíteni akarnának, a részvétellel kellene manipulálniuk, vagyis a jegyzőkönyvet meghamisítaniuk, olyan emberek aláírását odahamisítva, akik nem szavaztak (majd a nevükben behúzni a nemre az ikszet). Ez azonban kockázatos, mert nagy a lebukás veszélye. Ha egy szavazókörben a korábbiakhoz képest kiugró a részvétel, az ott élő választók kilencven napig ellenőrizni tudják, hogy aláírta-e helyettük más a jegyzőkönyvet. Ha kiderül a bűncselekmény, a jegyzőkönyvvezető és a bizottsági tagok akár börtönbüntetést is kaphatnak. Vagyis nagyon kis eredményért nagyon nagy kockázatot kellene vállalniuk, ami csökkenti a választási csalás esélyét.