A terrorpara megigézte a magyar társadalmat

Még mindig nem lehet tudni biztosan, hogy meglesz-e az érvényességi küszöb a vasárnapi népszavazáson, az utolsó adatok szerint mindenesetre billeg a léc. Miközben az eredmény jogi és politikai következményei bizonytalanok, és arról is éles viták folynak, hogy miről is szól valójában a szavazás, az nem nagyon lehet kérdéses, hogy ennek az egész felfokozott politikai hangulatnak jelentős társadalmi és lélektani következményei vannak.

Az Index és a Závecz Research közvélemény-kutatásában arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a magyarok („emberek”, „polgárok”, „lakosság” – a panelek ízlés szerint cserélhetők) véleménye most erről a komplexumról, mik a fő komplexusok, és mennyire uralja a fejeket és zsigereket a politika.

Hát eléggé. Több kérdést tettünk fel a menekültválságról, ezek részben arról szóltak, hogy ki mennyire kezeli jól a helyzetet, vajon Ferenc pápa, a „civilek” vagy az Orbán-kormány menekültpolitikáját látják megfelelőnek az emberek, de az is érdekelt minket, mit gondolnak a magyar szavazók a válság okairól és veszélyeiről.

Ami egészen egyértelmű: a menekültkérdés súlyosan átpolitizálódott. Alapvetően a pártszimpátiák befolyásolják a vélekedéseket, azok formálásában nem annyira az olyan szokásos tényezők számítanak, mint mondjuk a társadalmi helyzet.

Nem is menekültek, de ha azok is, mindegy

A magyar társadalmat leképező 1000 válaszoló összességében erősen menekültellenes válaszokat adott. A menekülteket összekapcsolják a terrorizmussal, integrálódásra képtelennek tartják őket, féltik tőlük az egzisztenciájukat. Széles körben elterjedt a xenofóbia, az emberek fele maradéktalanul egyetért azzal, hogy rosszabbá válik az ország, ha több idegen érkezik.

Ennél is többen (70 százalék) gondolják úgy, hogy a menekültáradat jelentősen növeli a terrorizmus veszélyét, és annak a véleménynek is abszolút többsége van, mely szerint a menekültek terhet jelentenek, „mert előlünk veszik el a munkát és a szociális támogatásokat”. Ennek az inverze az a nézet, hogy Magyarországnak demográfiai okokból és a munkaerőhiány miatt előnyös lehet bizonyos számú menekült befogadása, alig 10 százalékos támogatottsággal bír.

Azoknak a megfelelő ellenőrzés utáni befogadásával is csak az emberek negyede ért többé-kevésbé egyet, akik valóban háború és üldöztetés elől menekülnek. Egyébként is nagyon sokan vonják kétségbe, hogy „valódi” menekültekről lenne szó. Miközben ez a kérdés a felmérésünk szerint is megosztja a magyar társadalmat, az emberek 45 százaléka szerint „az Európába érkező migránsok többsége valójában nem üldöztetés vagy háború elől menekül”.

Hogy akkor miért jönnek? Amikor azt kérdeztük a válaszolóktól, azonosulnak-e azzal az állítással, hogy „a menekültválság valójában nem más, mint vallások közötti háború”, 35 százalék teljesen, további 13 százalék inkább egyetértett ezzel a civilizációs összecsapást láttató megközelítéssel. Ennél is többen (64 százalék) gondolják úgy, hogy a muszlimok többsége nem tud beilleszkedni Európában.

Csak ide ne

Hogy akkor mit kellene tenni, hogyan kellene kezelni a válságot? Minthogy a magyarországi befogadást a nagy többség elutasítja, nem meglepő, hogy az EU-s kvótát vagy valami ahhoz hasonló megoldást is csak 15 százalék támogatna. Ez arra utal, hogy még a baloldali szavazók is megosztottak a kérdésben, összességében a népesség kétharmada utasítja el, hogy „a már befogadott menekülteket az Európai Unió országai között szét kell osztani lakosságszám és gazdasági teherbíró képesség alapján”.

Az emberek fele közben egyetért azzal, hogy „a menekülteket egyszerűen tovább kell engedni oda, ahová menni akarnak”. Vagyis abban már nagyobb a bizonytalanság, hogy csak ide, mármint Magyarországra ne jöjjön senki, vagy a kormánypolitikával összhangban egész Európát nekünk kellene megvédeni.

A válaszolók negyede odáig megy, hogy „akik a menekülteket segítik, azok Magyarország ellenségei”. Ez alapján azt is lehetne képzelni, hogy a segélyszervezetek is rákerülnek a képzeletbeli ellenséglistára, de azért itt még nem tartunk. A civil szervezetek humanitárius tevékenységét a válaszolók átlagosan közepesre értékelik, és ezt a pártszimpátiák sem befolyásolják lényegesen.

A rendőrök lenyomták a pápát

Azt is megnéztük, hogy az emberek mennyire látják megfelelőnek a különféle szervezetek, csoportok, országok hozzáállását, tevékenységét a menekültválságban. Itt is egyértelmű, hogy a migránsokat távol tartó politika, hatósági fellépés kap magas osztályzatokat:

Egyértelmű kritika fogalmazódik meg az USA és az EU – és különösen Németország – menekültekhez való hozzáállásáról, illetve arról, amit az emberek arról tudni vélnek.

A magyar kormány menekültpolitikája összességében jó jegyeket kapott, de az erősen megosztja a társadalmat. Nem meglepő, hogy a fideszesek jónak értékelik, rajtuk kívül még a jobbikosok respektálják a közepesnél magasabb szinten.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik szélárnyékban ennél rosszabb, de azért a közepest elérő jegyet kapott. Az MSZP nehezen megszült menekültügyi álláspontjának a megítélése egészen pocsék, ők kapták a legrosszabb osztályzatot az egész választékból, még saját választóik is csak közepes mértékben tartják azt megfelelőnek.

Érdekes, hogy az EU menekültkérdésben elfoglalt álláspontját az összes magyar párt támogatói negatívan látják, ebben nincsenek nagy különbségek politikai szimpátiák szerint. Külön kíváncsiak voltunk Ferenc pápa ezzel kapcsolatos megítélésére. Erről sokat elmond, hogy a katolikus egyházfő közepesnél kicsit rosszabb eredménye hajszálra azonos az általában gyanakvással figyelt média menekültügyi teljesítményének átlagosztályzatával.

A pápát ebben a tekintetben az MSZP-s szavazók tartják a legtöbbre. Ez egyaránt jelezheti a jobboldal ambivalens viszonyát Bergoglióhoz, és azt, hogy Ferenc – talán a pápák sorában elsőként – a baloldalon népszerűbb. Már ha a menekültügy magyar megítélését és egy közvélemény-kutatást efféle egyháztörténeti ügyekben relevánsnak akarjuk tartani.

Tömeges és totális elutasítás

Nézzünk végül egy kicsit mélyebbre a magyar társadalom törésvonalaiba. Závecz Tibor úgy találta, hogy a menekültügyben három nagyobb véleménycsoport különíthető el a totálisan elutasítóktól (övék a legnagyobb halmaz) az elfogadókig (ők vannak a legkevesebben). A klaszteranalízissel azonosított csoportok jellemzői röviden:

• Elfogadók: 19 százalék

Náluk a menekültekkel kapcsolatos előítéletek, negatív vélemények csak mérsékelten vannak jelen, pártolják az ellenőrzött befogadást. Főleg baloldali szavazók, de ott is csak a szimpatizánsok harmadára jellemző ez a beállítódás.

• Totálisan elutasítók: 47 százalék

Idegenellenesek, a menekültekről elítélően beszélnek, érzelmi felfűtöttségükben odáig mennek, hogy a menekülteket segítő embereket hajlamosak az ország ellenségeinek tartani. Ez a nézetrendszer leginkább a Jobbik és a Fidesz táborában van jelen.

• Mérsékelten elutasítók némi toleranciával: 34 százalék.

Nem titkolják negatív véleményüket a menekültekkel kapcsolatban, de visszafogottabbak. Különösen a terrorizmus terjedését és az integráció hiányát vetik a bevándorlók szemére. A mérsékelt ellenérzések elfogadással párosulnak, némi szolidaritást és türelmet is mutatnak. Ez az ambivalens viszonyulás leginkább a fiatalok, magasabb végzettségűek körében és a nagyvárosokban jellemző.

Hát így. Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogy általában is előítéletesebb lett-e a magyar társadalom az elmúlt egy évben. A legjobbakat!