Jácint
15 °C
31 °C

Magyarország rendőrállamként jelent meg a nemzetközi sajtóban

D KZG20160920001
2016.10.01. 15:15

A Corruption Research Center Budapest (CRCB) kutatást készített arról, hogy a nemzetközi sajtó nyolc orgánuma milyen kontextusban számolt be a magyarországi menekültválságról és a magyar kormány szerepéről 2015 márciusa és szeptembere között (a kutatás teljes terjedelmében itt olvasható).

Ehhez a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Süddeutsche Zeitung, a Le Figaro, a Le Monde, a The Telegraph, a Mirror, a The Washington Post és a The New York Times 1518 újságcikket elemezték kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. Megállapításaik szerint a nemzetközi sajtó cikkeiben négy témakör kapott kiemelt figyelmet: a szögesdrót kerítés és a határzár, a menekültekkel szemben a magyar hatóságok által alkalmazott fizikai erőszak, a menekültellenesség és idegenellenesség, valamint a kormányzati intézkedések és a menekültek helyzetének kaotikussága, a magyar hatóságok szervezetlensége.

A nemzetközi sajtó tükrében Magyarország meglehetősen negatív színben tűnt fel a menekültügy kezelése kapcsán: idegenellenesség, kényszerítő eszközök alkalmazása, menekültek kriminalizálása, káosz, konfliktusok és a menekültek szenvedése volt a fő téma a cikkekben.

A cikkcímek elemezése arra mutat, hogy Magyarország közel kétharmados arányban negatív szövegkörnyezetben szerepelt a menekültválsággal kapcsolatos cikkek címeiben. Legerősebb negatív nemzetközi sajtóvisszhangja a szögesdrót kerítés építésének, a menekültekkel szemben alkalmazott (hatósági és nem hatósági) fizikai erőszaknak, illetve a magyar kormány menekültellenes hozzáállásának volt. A tényeket közlő cikkrészletek döntő többsége (69 százaléka) valamilyen negatív szövegkörnyezetben említette Magyrországot.

A nemzetközi sajtóban közölt fényképek statisztikai elemzése arra mutatott rá, hogy a menekültválság magyar eseményeit a nemzetközi sajtó szinte egyöntetűen a kényszerítés, káosz, szenvedés és konflikus fogalmi keretében ábrázolta. Tehát a magyar állam, mint rendőrök állama jelent meg.

Ráadásul mindez nem volt magyarázható a lapok politikai irányultságával: az inkább konzervatív irányultságú újságok éppen úgy, legalább annyira negatívan ábrázolták a magyarországi menekültválságot és ebben a magyar kormány szerepét, mint az inkább liberális és baloldali irányultságúak.