Vendel
5 °C
20 °C

Nyugalom! Tízezrek kellenének a szavazás elcsalásához

D  HS20100425002
2016.10.01. 08:14
Mennyire kell tartani a kvótaszavazás elcsalásától? A szavazatszámlálók kedvükre ikszelgethetik a szavazólapokat? Bármennyi nemet beikszelhetnek? Mekkora probléma, hogy a szavazókörök majdnem kétharmadában nincs baloldali delegált? 5+1 kérdés arról, lehet-e országos csalást szervezni.

Amikor kiderült múlt héten, hogy a szavazókörök bő harmadában lesznek jelen az ellenzéki delegáltak, a választási iroda pedig útmutatót adott ki az érvénytelen szavazatokról, többen - főleg baloldali körökben - elkezdtek rettegni a szavazás elcsalásától.

A kormánynak és a Fidesznek persze kiemelten fontos, hogy meglegyen az érvényesség - ez a kutatások szerint a határon billeg -, ám a választási rendszer szabályai szinte lehetetlenné teszik a csalást. Végigvettük, hogy mit kellene tennie, ha valaki visszaélésre készülne, és miért nincs okunk a túlzott aggodalomra.

1. A szavazókörökben meg lehet hamisítani a szavazatokat? 

A Nemzeti Választási Iroda választási füzete alapján lángolt fel a vita, hogy a szavazókörökben az érvénytelen szavazatokból is tudnak érvényes nemet csinálni. A DK-s Molnár Csaba sajtótájékoztatót is tartott, hogy szinte lehetetlen lesz érvénytelenül szavazni, mert a "nyilvánvalóan teljesen érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul érvényes nemnek fogják majd tekinteni" az útmutató alapján. A DK ezért javasolja inkább a távolmaradást.

A csalástól azonban nem kell tartaniuk azoknak sem, akik érvénytelenül akarnak szavazni. A törvény szerint csak akkor érvényes a szavazat, ha az egyik karikában két egymást metsző vonal található. A bizottságnak figyelmen kívül kell hagyni, mit ír a szavazólapra a választó, még ha a szavazatával ellentétes mondatokat is ír a lapra. 

Ha mindkét karikában van iksz, érvénytelen a szavazat, ha egyik karikában sincs, akkor is érvénytelen. Ez utóbbi esetben viszont valóban fennáll az elvi lehetőség, hogy a bizottság az egyik választ önkényesen beikszeli: vagyis egy érvénytelen szavazatot érvényesre hamisít. Ehhez azonban az összes szavazatszámláló és a jegyzőkönyvvezető asszisztálása szükséges. Ám tudniuk kell, ez választás rendje elleni bűncselekménynek minősül a büntető törvénykönyv szerint, és

a csaló szavazatszámlálók 3 évig terjedő szabadságvesztést kockáztatnak. 

Egy-két ikszért aligha vállalnák be tömegesen a börtönt a szavazatszámlálók. Egy szavazókörhöz átlagosan 600-800 választópolgár tartozik, vagyis egy-két szavazatos csalásért kellene mindenkinek óriásit kockáztatni - rengeteg szavazókörben.

2. A szavazókörökben teleikszelhetik az üres szavazólapokat?

Ez is ugyanolyan bűncselekmény lenne, ráadásul még egyszerűbb lebukni. A szavazatszámlálóknak el kell számolniuk az összes szavazólappal. Vagyis nemcsak a felhasznált (érvényes és érvénytelen, vagy rontott) lapokkal, hanem a fel nem használt szavazólapokkal is darabra el kell számolniuk. Vagyis nem ikszelgethetnek nemeket a kedvükre, és nem adhatják hozzá az érvényes szavazatokhoz. Ráadásul rögtön kiderül a csalás, ha egy szavazókörben több a szavazat, mint ahányan szavaztak.

Az összeesküvés-elméletek kedvelői persze gondolhatnak arra, hogy eleve több szavazólapot nyomtatnak és küldenek ki a szavazókörökbe, hogy így növeljék a nemek számát. Ez azonban azért elképzelhetetlen, mert akkor az óriási csalásban benne kellene lennie a Nemzeti Választási Irodának, a 3177 helyi választási irodának, és a 10 3311 szavazókör tagjainak (legalább öt tag).

Vagyis tízezrek asszisztálása kellene egy olyan csaláshoz, ami megérné a Fidesznek.

Ez semennyire sem életszerű.

3. A távol maradók helyett aláírhatnak és szavazhatnak?

Elvileg olyan csalás is elképzelhető, hogy a nap végén a szavazatszámlálók meghamisítják a részvételt, aláírnak pár távol maradó szavazók helyett, és a nevükben például nem szavazatot adnak le. Így matematikailag kijön az eredmény, hiszen egyezik papíron a szavazók és a szavaztok száma.

Ez is választás rendje elleni bűncselekmény természetesen (akár 3 év börtön), és az összes szavazatszámláló asszisztálása kell. Ráadásul ezzel is simán le lehet bukni. Ha egy szavazókörben az átlaghoz vagy a korábbi részvételekhez képest kiemelkedően magas a részvétel, az ellenzék, illetve a sajtó biztosan megvizsgálja a körülményeket.

A névjegyzéket és a szavazólapokat még 90 napig meg kell őrizni a választási irodákon, így könnyen kiderülhet, ha hamisított aláírás van a névjegyzékben. Azt ugyanis bárki megnézheti utólag, aláírták-e helyette a névjegyzéket (ez személyes adat, amelyet elvileg kikérhet a helyi választási irodától).

4. A választási kifogásokat eltussolhatják?

Nem lehet titokban tartani, ha valahol problémát észlel valaki, és vizsgálatot követel. A szavazókörökben tapasztalt kifogásokat a helyi (területi) választási bizottságoknak meg kell vizsgálniuk. Itt viszont már mindenhol ül ellenzéki, baloldali delegált is. Vagyis hiába hiányzik az ellenzéki delegált a szavazókörök nagyjából kétharmadából, a problémás esetek tárgyalásakor már szavazati joggal jelen vannak. 

A Nemzeti Választási Bizottságban pedig, ahol az első fokú döntés elleni fellebbezés esetén szintén foglalkoznak az üggyel, szintén ott ülnek az ellenzéki delegáltak. 

5. A levélszavazatoknál csalhatnak?

A levélben szavazásra csaknem 274 ezer választópolgár jogosult, ők azok a főként határon túli magyarok, akik magyar állampolgárok, de nincs magyarországi lakcímük. A szavazataikat az NVI-ben számolják majd meg, de csak vasárnap este 7 órakor lehet elkezdeni felbontani a szavazatokat tartalmazó borítékokat. 

Ezt a munkát a tervek szerint a választási iroda 80 munkatársa végzi három-négy tagú csoportokban. A szavazatokat négy-öt gépen szkennelik be, majd közlik - a tervek szerint negyedóránként - a levélben szavazás előzetes eredményeit. A végleges, hivatalos eredményt kézi számlálás után állapítják meg. Az NVB tagjai bármikor ellenőrizhetik a számlálást.

5 + 1 Akkor nem is lesznek visszaélések?

A fentiek alapján láthattuk, hogy egy olyan összehangolt csaláshoz, amely érdemben módosítja a végeredményt (növeli a részvételt, a nemek számát), szinte lehetetlen végrehajtani, mert ezrek, tízezrek asszisztálása lenne szükséges hozzá.

Ezzel együtt nem állítjuk, hogy vasárnap nem lesznek visszaélések, szervezett kisbuszoztatás, esetleg a 150 méteres szabály megsértése (itt kampánycsend van), netán szavazatvásárló krupmli- vagy konzervosztás. Ez azonban az országos végeredményt alig befolyásolja.