Érik az új balos összefogás, elkezdődött az MSZP és a DK összeborulása
További Belföld cikkek
- Kiknek kell tartaniuk Magyar Pétertől és mozgalmától?
- Keményen beszólt Orbán Viktornak a volt olasz miniszterelnök
- Baranyi Krisztina kiállt Varga Judit mellett: Magyar Péter győzte meg arról, hogy ez egy bántalmazó kapcsolat
- „Magyar Péter nem alternatíva a baloldali szavazók számára”
- A csomagküldésnél is bevezetné a fóliázós törvényt a kormány
Este hét óra után még nem tudhattuk a kvótanépszavazás pontos eredményét, de már mindenki tisztában lehetett azzal, hogy az Orbán Viktor által kezdeményezett referendum érvénytelen lesz.
A baloldal vezetői, ahogy azt megjósoltuk, persze Orbán kudarcáról beszéltek, bár más hangnemben, más vérmérséklettel fogalmaztak:
- Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke: „Miniszterelnöknek egy ilyen vereség után le kell mondania.” A bojkott sikeres volt, a távol maradók megállították Orbán Viktort, mondta Gyurcsány, aki győzelemnek nevezte az eredményt.
- Molnár Gyula, az MSZP elnöke: „Látszólag jó hír, de mégsem szeretnék győzelemről beszélni.” Szerinte ha jó ízlése van a kormánynak, ne beszéljenek erkölcsi és politikai sikerről, „ezt úgy hívják, hogy egy nagyon drága közvélemény-kutatás.”
A sajtótájékoztatóik legfontosabb része azonban nem a szavazás értékeléséről, hanem a baloldal terveiről, a pártok lehetséges stratégiájáról szólt. Gyurcsány és Molnár ugyanis egymástól távol, két külön helyszínen ugyanarról beszélt: a baloldal összefogásáról 2018-ban.
Gyurcsány – időrendben előbb – azt mondta: a baloldal számára az a feladat, hogy
a mai győzelemből kormányváltó erőt kovácsoljon 2018-ra.
A DK ezért már jövő héten elkezdené a felkészülést a következő választásra azokkal a pártokkal, amelyek szintén a távolmaradásra buzdítottak. Ez az MSZP mellett az Együtt, a PM és a Moma.
Molnár Gyula pedig eközben arról beszélt, hogy a népszavazási részvételből is látszik, „le lehet győzni a Fideszt és Orbánt”. Ehhez szerinte az kell, hogy
egy kihívója legyen a Fidesz–KDNP-s jelölteknek mindenhol 2018-ban.
Ennek a politikai szövetségnek pedig az MSZP meghatározó ereje akar lenni. Az MSZP elnöke is arra célzott, hogy az összes baloldali párttal meg kell állapodni 2018-ig, Molnár ezt az elnöki kampányában úgy nevezte, hogy le kell ülni egy vasárnapi ebédre mindenkivel.
De Molnár még konkrétabb dolgokat is mondott: „új alkotmány, új választási és médiatörvény kell”, és az elnök szerint a lehetséges választási koalíció első eleme lehetne a közös államfőjelölt.
Közös jelöltek, külön lista?
A két elnöki beszéd igazolja azokat a hetek óta terjedő pletykákat, miszerint megkezdődtek az informális tapogató tárgyalások az MSZP és a DK 2018-as összefogásáról. A mostani nyilatkozatokból úgy tűnik, jövő héten elkezdődnek az egyeztetések is.
Itt az igazi kérdés az lesz, hogy milyen formációban indulnak – az utóbbi időkben a koordinált indulásról lehetett hallani. Ez azt jelentené, hogy közös jelöltek lennének a 106 választókerületben, de a pártok külön listán indulnak. Kérdés persze, ebbe a koncepcióba hogyan illeszkednének a kisebb pártok, amelyek közül az Együtt és a PM is előválasztást követel.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)