Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Érik az új balos összefogás, elkezdődött az MSZP és a DK összeborulása

IMG 6252
2016.10.02. 22:57
A kvótanépszavazás estéjén a rengeteg reakció között volt két nyilatkozat, amely alapvetően meghatározza a baloldal következő hónapokban folytatott stratégiáját. Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc is a baloldali összefogás szükségességéről beszélt. Gyurcsány már jövő héten elkezdené a tárgyalásokat, Molnár pedig közös államfőt jelölne a baloldallal.

Este hét óra után még nem tudhattuk a kvótanépszavazás pontos eredményét, de már mindenki tisztában lehetett azzal, hogy az Orbán Viktor által kezdeményezett referendum érvénytelen lesz.

A baloldal vezetői, ahogy azt megjósoltuk, persze Orbán kudarcáról beszéltek, bár más hangnemben, más vérmérséklettel fogalmaztak:

  • Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke: „Miniszterelnöknek egy ilyen vereség után le kell mondania.” A bojkott sikeres volt, a távol maradók megállították Orbán Viktort, mondta Gyurcsány, aki győzelemnek nevezte az eredményt.
  • Molnár Gyula, az MSZP elnöke: „Látszólag jó hír, de mégsem szeretnék győzelemről beszélni.” Szerinte ha jó ízlése van a kormánynak, ne beszéljenek erkölcsi és politikai sikerről, „ezt úgy hívják, hogy egy nagyon drága közvélemény-kutatás.”

A sajtótájékoztatóik legfontosabb része azonban nem a szavazás értékeléséről, hanem a baloldal terveiről, a pártok lehetséges stratégiájáról szólt. Gyurcsány és Molnár ugyanis egymástól távol, két külön helyszínen ugyanarról beszélt: a baloldal összefogásáról 2018-ban.

Gyurcsány – időrendben előbb – azt mondta: a baloldal számára az a feladat, hogy

a mai győzelemből kormányváltó erőt kovácsoljon 2018-ra.

A DK ezért már jövő héten elkezdené a felkészülést a következő választásra azokkal a pártokkal, amelyek szintén a távolmaradásra buzdítottak. Ez az MSZP mellett az Együtt, a PM és a Moma.

Molnár Gyula pedig eközben arról beszélt, hogy a népszavazási részvételből is látszik, „le lehet győzni a Fideszt és Orbánt”. Ehhez szerinte az kell, hogy

egy kihívója legyen a Fidesz–KDNP-s jelölteknek mindenhol 2018-ban.

Ennek a politikai szövetségnek pedig az MSZP meghatározó ereje akar lenni. Az MSZP elnöke is arra célzott, hogy az összes baloldali párttal meg kell állapodni 2018-ig, Molnár ezt az elnöki kampányában úgy nevezte, hogy le kell ülni egy vasárnapi ebédre mindenkivel.

De Molnár még konkrétabb dolgokat is mondott: „új alkotmány, új választási és médiatörvény kell”, és az elnök szerint a lehetséges választási koalíció első eleme lehetne a közös államfőjelölt. 

Közös jelöltek, külön lista?

A két elnöki beszéd igazolja azokat a hetek óta terjedő pletykákat, miszerint megkezdődtek az informális tapogató tárgyalások az MSZP és a DK 2018-as összefogásáról. A mostani nyilatkozatokból úgy tűnik, jövő héten elkezdődnek az egyeztetések is. 

Itt az igazi kérdés az lesz, hogy milyen formációban indulnak – az utóbbi időkben a koordinált indulásról lehetett hallani. Ez azt jelentené, hogy közös jelöltek lennének a 106 választókerületben, de a pártok külön listán indulnak. Kérdés persze, ebbe a koncepcióba hogyan illeszkednének a kisebb pártok, amelyek közül az Együtt és a PM is előválasztást követel. 

(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)