Árpád
3 °C
12 °C

A muszlimokkal izzasztották meg a német tévében a magyar nagykövetet

2016.10.03. 19:10
A kvótareferendum estéjén Györkös Péter, hazánk berlini nagykövete is vendége volt egy politikai beszélgetőműsornak a német közszolgálati televízióban. Györkös Péternek nemcsak az ARD műsorvezetője, hanem a többi vendég provokatív kérdései miatt is kellett izzadnia. Azt kérdezték például tőle, hogy ha Brüsszel nem írná elő menekültek befogadását Budapestnek, akkor Magyarország fogadna-e muszlim menekülteket? Györkös egy idő után elakadt, de váratlan segítséget kapott az osztrák külügyminisztertől.

A menekültek befogadása és a magyarországi kvótanépszavazás volt a témája Anne Will vasárnap esti műsorának az ARD-n. A műsor címe jól mutatja, hogyan tálalja a német média a magyarországi népszavazást: "Magyarország nem akar muszlimokat befogadni - Szalonképes lesz az iszlámellenesség?" 

Györkös Péter berlini magyar nagykövet mellé nagyon jól válogatták össze a beszélgetőpartnereket: a Magyarországnál kevesebb lakosú, mégis menekültek tömegeit befogadó Ausztria külügyminiszterét, Sebastian Kurzot, Cem Özdemirt, a német Zöldpárt török származású elnökét, Lamya Kaddo, szír származású, Németországban élő iszlám valláspedagógust és Cathrin Kahlweitet, a Süddeutsche Zeitung újságírónőjét, aki végigkövette a magyar népszavazási kampányt. 

Nem is a befogadásról van szó

A műsorvezető első kérdése ez volt Györköshöz: az érvénytelen népszavazás vajon azt bizonyította-e, hogy a magyarok mégsem annyira Európa- és idegenellenesek, mint a magyar kormány gondolta? A magyar nagykövet azt mondta, ők egyáltalán nem innen közelítik meg ezt a kérdést. A népszavazás sem magáról a menekültek befogadásáról szólt, hanem arról, ki dönthessen a menekültek befogadásáról. Magyarország pedig azt szeretné, hogy maga dönthesse el, kivel akar együtt élni, mondta a magyar nagykövet. 

A német Zöldek vezetője erre azt mondta: valljuk be, elég szuggesztív dolog egy olyan dologról népszavazást tartani, ami nincs, amit csak tervez az Európai Bizottság, miközben a magyar kormány képviselői ott ülnek a EU döntéshozó fórumain, és ott vannak az EP-képviselőik is, tehát részt vesznek a döntésekben. Özdemir szerint mindez csak azt bizonyítja, hogy Orbán két választás között szeretett volna visszajelzést kapni a választóitól, és egy kicsit a tatárok ellen védelmet nyújtó Szent István képében tetszelegni (ez a történelmi párhuzam persze nem stimmel).

A kvóták nem működnek

Nem sokkal ezután váratlan megmentőként sietett a magyar nagykövet segítségére Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki amúgy a Fidesszel egy pártcsaládba tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) tagja. Kurz szerint lehet itt vitatkozni azon, hogy érvényes volt-e vagy sem a magyar népszavazás, azt semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon most többen szavaztak, mint annak idején az uniós csatlakozása mellett (ez volt a Fidesz és Orbán Viktor fő érve a népszavazás sikeressége mellett). Kurz szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy ma az európai parlamenti választások sok helyen 20-30 százalékos részvételi aránnyal zajlanak (Magyarországon 2014-ben 28 százalékos volt a részvétel). 

Beszélhetünk kötelező kvótákról, de tudomásul kell venni, hogy a Balkáni útvonalon érkező menekültek nem Magyarországra vagy Romániába akarnak menni, hanem Németországba, Ausztriába vagy Svédországba. (...) A kvóták nemcsak azért nem működnek, mert az államok nem fogadják el őket, hanem mert a menekülteknek sem jók.

A Süddeutsche Zeitung újságírója erre annyit vetett közbe, hogy ő bizony végigkövette a magyar kampányt, és a kormány által szervezett fórumokra is elment, de ezeken nagyon nem a kvótákról volt szó, hanem arról, hogy Magyarország nem akar idegeneket befogadni, nem akar muszlimokat, mert azok "megerőszakolják a nőket", és Magyarország be akar zárkózni. Cathrin Kahlweit ezután röviden és tömören Európa- és idegenellenesnek minősítette Magyarországot.

Ekkor ismét az osztrák külügyminiszter védte meg a magyar nagykövetet. Kurz azt mondta: bár Ausztria a második legtöbb menekültet fogadta be Európában, ő is azt mondja, meg kell érteni azokat az országokat, amelyek másként gondolkodnak erről a kérdésről, és nagyon nem tetszik nekik, hogy emiatt másodrendű tagállamokként kezelik és minősítgetik őket.  

Még egyszer megkérdezzük

Az igazán izgalmas rész ezután következett. Anne Will műsorvezető azt kérdezte Györköstől: ha nem lesznek kvóták, és Magyarországnak nem akarják megmondani Brüsszelből, hogy hány menekültet fogadjon be, nos, akkor kész lenne-e befogadni muszlim menekülteket?

A magyar nagykövet először egy klasszikus elkenős, diplomata válasszal próbálkozott: "Magyarország kész integráns része lenni az európai intézkedések komplett rendszerének és az önkéntes elosztásnak".

"De nem válaszolta meg a kérdést", szólt közbe foteljéből a muszlim valláspedagógus.  

A magyar nagykövet újra nekifutott. Itt most egy politikai és módszertani kérdésről van szó. Rendet akarunk-e a házunkban vagy sem. Nem bezárkózásról, hanem rendről beszélünk, a schengeni és a dublini rendszerről.  Csak ha rend van a saját házunkban, akkor tudunk annyi embernek segíteni, amennyinek lehetséges.

A műsorvezető azonban nem tágított. Minden embert befogadnak vagy bizonyos vallások képviselőit nem? A 10 milliós Magyarországon 10 ezer muszlim él. Orbán Viktor miért tüzeli a hangulatot olyanok ellen, akiket nem is ismer?

Györkös Péter erre csak annyit tudott mondani, hogy Orbán Viktor szerinte jól ismeri az iszlámot, hiszen folyamatosan úton van, jár ezekben az országokban, és rendszeres tárgyalásokat folytat ezekkel az országokkal. "A mi családpolitikánkkal és az adópolitikáknak azonban elsősorban a mi családjainknak akarunk segíteni. Nem látok itt ellentmondást"- mondta Györkös, majd félszegen mosolygott, mint az a diák, aki a vizsgán tudja, hogy nem jó a válasz.

Műsorvezető: Még egyszer megkérdezzük, miért nem akarnak muszlimokat?

A magyar nagykövet utolsó érve: Több mint 2 ezer muszlim egyetemista van Magyarországon. Őket a magyar állam finanszírozza. "Ön szerint ez a magatartás arra utal, hogy Magyarország a muszlimok ellen van?"

Integráció és gyűlölet

A Süddeutsche újságírója a magyar nagykövet iszlámbarát kijelentéseit azzal finomította, hogy a menekültkvótás kormányzati roadshow-kon nem egészen ezekről volt szó, hanem arról, hogy a "muszlimok nem tudnak beilleszkedni", "nem tudnak írni-olvasni", "nincs munkamoráljuk", ellenségesek és nem európaiak. A magyarok a menekülteket nem akarják befogadni, de aki fizet és államkötvényeket vesz, azt szívesen látják, sorolta a német újságíró.

A helyzetet ismét az osztrák külügyminiszter próbálta oldani, akinek a bevándorlók integrációjának elősegítése is feladata. A 8 milliós Ausztriának ezen a téren komoly tapasztalatai vannak, elvégre 600 ezer muszlim él az országban. Ők nem válogatnak a menekültek között, főleg nem vallási alapon. Az integráció náluk a teljesítmény útján valósul meg, de ehhez szükséges a másik oldalon az osztrák társadalom elfogadása is. Meg vannak ugyanakkor győződve arról, hogy a migrációt lehet és kell is irányítani, azaz csak szabályozott keretek között működik.

Kurz szerint olyan látszatproblémákkal ők már nem is foglalkoznak (mint a németek), hogy Ausztria bevándorlási célország-e vagy az iszlám Ausztria része-e, hiszen mindkettőre igen a válasz. Sokkal nagyobb probléma azonban a gyűlölet mindkét oldalon: ha ő a Facebook-oldalán a muszlim kisebbséget valamelyik ünnepén köszönti, elárasztják az oldalát a szélsőjobboldali bevándorlásellenes kommentek. De ha a zsidó kisebbséget köszönti az ünnepén, muszlim csoportok írnak neki a legdurvább antiszemita megnyilvánulásokkal. A legtöbb amit tehetünk, mondta hogy ezt megpróbáljuk kontroll alatt tartani. Az osztrák külügyi és integrációs miniszter szerint számukra a tavalyi menekültválsággal az volt a baj, hogy ha ilyen nagy számban érkeznek emberek, az ilyen tömeg integrációja egyre nagyon nehezebbé válik.

Feltettük Semjén Zsoltnak is azt a kérdést, kiket fogadnánk be, ha az EU nem írna elő menekültkvótákat. Nézze meg a válaszát.