Elszámolta magát a Fidesz a határon túliakkal

Nem a Fidesz várakozásai szerint teljesítettek vasárnap a határon túli kettős állampolgárok. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok közül 270 ezer a regisztrált szavazó, ám csupán 80 ezer levélszavazatot küldtek el. A határon túliak szavazataival nemhogy nem javult a részvételi arány, de hat tizeddel még alacsonyabb is volt (43,9 helyett 43,3), mint ha csak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok szavazhattak volna.

Update: a külképviseleti szavazatok összesítése péntekig történik meg, köztük lesznek a csíkszeredai konzulátuson leadott szavazatok is, amelyek jelentősen megdobhatják az eredményeket. Így is azonban csak 40 százalék körüli lesz a szavazat, ami jócskán elmarad a 2014-es 80 százalékos részvételtől, ami a határon túli magyarok közelében volt mérhető.

Kétfarkú a határon túl?

Ráadásul a legnagyobb protesztszavazó körzeteket is lenyomták, hiszen a beküldött 80 ezer szavazatból 22 ezer volt érvénytelen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a határon túliak között tarolt az érvénytelen szavazatokra buzdító Magyar Kétfarkú Kutya Párt, csupán azt, hogy a levélszavazatokban jóval könnyebb formai hibát véteni: lezárt borítéknak kellett lennie, amelyben az azonosító volt, mellette szintén lezárt borítékban kellett elhelyezni a szavazólapot. Bármilyen eltérés esetén a levélszavazat érvénytelennek minősült.

A beszédes adat tehát nem ez, hanem a 29 százalékos részvétel, bár politikai következtetést ebből sem lehet közvetlenül levonni: nem valószínű, hogy a betelepítési kvótával szemben másként gondolkodnának Szlovákiában, Romániában vagy az EU-n kívüli Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok, mint Magyarországon, elvégre a beküldöttek között a nem szavazatok aránya ugyanúgy 98 százalék felett volt. (Az érvényteleneket nem veszik a statisztikába, csupán az érvényes igenek és nemek arányát vetik össze.) Az sem valószínű, hogy a migránsellenes kampányt a határon túliak magukra vették volna, esetleg kisebbségiként másképp viszonyulnának a kérdéshez.

Csalódhatott a Fidesz

„Gyakran hallottam baloldali elemzőktől is, hogy a végeredményhez majd hozzá kell számolni a 270 ezer regisztrált határon túli szavazatát is, ezen mindig meglepődtem. Sokakban az erős Fidesz-szavazó sztereotip képe él, miközben nem veszik figyelembe, hogy mennyire lehetnek hatékonyak a mobilizációs csatornák” – mondta Kiss Tamás. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint ez épp annyira tévedés volt, mint a kormánypártokban lévő meggyőződés a választói aktivitásról.

A voksolás azonban a regisztrációval, a levélszavazattal túl bonyolult – ez magyarázza, hogy sokan már késve regisztráltak, és sokan érvénytelen szavazatot küldtek el –, és nem volt igazán megszervezve a szavazatok eljuttatása sem. Túlbecsülte a Fidesz a választók eltökéltségét és az informáltságát is a népszavazással kapcsolatban, azt gondolva, hogy az elég a közvetlen mozgósításra. Az erdélyi szociológus szerint csak úgy növelhették volna a hatékonyságot, ha valaki magára vállalva a közvetítő funkciót, begyűjtötte volna a leveleket, és elvitte volna a konzulátusra.

Erdély nagy falat

Kiss szerint Romániából mintegy 30 ezer szavazat érkezett, nagyjából kétszer annyi, mint a jóval kisebb szerbiai Vajdaságból. Ez a két terület azért vethető össze, mert mindkét helyen szabadon lehetett gyűjteni, a szavazóknak nem kell titkolniuk magyar állampolgárságukat, ellentétben az ukrajnai és a szlovákiai magyarokkal.

Hogy a vajdaságiak szavazatleadása intenzívebb volt, az Kiss szerint azzal is magyarázható, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jóval aktívabban vett részt ebben, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Az RMDSZ és a Fidesz között inkább egyfajta megnemtámadási szerződés van érvényben, a VMSZ sokkal inkább része a Fidesz klientúrájának – mondta Kiss, megjegyezve, hogy az RMDSZ önmagában is eltérően viszonyult a kvótareferendumhoz: a bihari szervezete hagyományosan inkább a baloldalhoz van közel, míg a székelyföldi szervezetek egy része sokkal inkább a Fidesz mellett áll. Utóbbiak aktívabbak is voltak, ám az eredmények alapján ezek a mobilizációs csatornák sem voltak elég hatékonyak.

Az RMDSZ-nek nem fő programja a határokon átívelő nemzeti reintegráció, míg Kárpátalján, a Vajdaságban ezt sokkal inkább tudja képviselni a Fidesz az ottani magyar szervezetek révén. Erdély ahhoz túl nagy, hogy saját klientúrát építsen ki a Fidesz, amely ezzel a stratégiával is megpróbálkozott korábban – mondta Kiss, utalva az RMDSZ-szel szemben létrejött, de végül alternatívát nem jelentő Fidesz-közeli szervezetekre.

Kiss szerint elképzelhető, hogy a Fidesz most csalódott a határon túliak elkötelezettségében, és lehet, hogy a kormány elektorális szempontból átgondolja a határon túliakkal való politikáját. Most a Fidesz többet veszített velük, mint amennyit nyert, bár Kiss szerint a Fideszt a kettős állampolgárság lehetővé tételében nem az motiválta, hogy újabb szavazókat importáljon, „ha igen, akkor az elgondolás téves.”

Szerinte nem hoz változást a népszavazás eredménye a Fidesz és az RMDSZ viszonyában, az viszont valószínű, hogy végiggondolja, milyen módon tudná hatékonyabban becsatornázni ezeket az elvileg meglévő szavazatokat.

Kárpátalja, Szlovákia titok

A 15 ezer vajdasági és a 30 ezer erdélyi szavazat ismert, Ukrajna és Szlovákia adatai azonban nem. Ezt a Nemzeti Választási Iroda a „kettős állampolgárságot tiltó országok” címszó alatt jegyzi, ám itt is csupán 359 szavazatot találunk. További 612-t Magyarországon adtak le, amit szintén a két országhoz sorolhatunk, ám ez összesen még mindig nem tesz ki ezer szavazatot, és kevesebb, mint a Németországban leadott 1145.

További 23 ezer szavazatnál az értesítési cím csupán e-mail, ezek döntően szintén Szlovákiát és Kárpátalját rejtik, tehát összesen legfeljebb 24 ezer szavazat jöhetett Szlovákia és Kárpátalja magyar állampolgárságú lakóitól, ami intenzívebb ugyan, mint az erdélyi, de még mindig bőven 50 százalék alatt van – igaz, ezen belül a kárpátaljai közösség aktivitása nem tudható.

Az ottani magyar szervezetek a törvény szerint nem működhettek közre a választás lebonyolításában, így a szavazatok begyűjtésében sem – tette világossá a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) képviselője. Mester András szerint a KMKSZ ugyan kiállt a népszavazás mellett, de a részvételt és a szavazatok eljuttatását a tagokra bízta. Márpedig itt a postai feladás nem volt járható út, épp azért, mert az ország, Szlovákiához hasonlóan tiltja a kettős állampolgárságot.

A lebukás veszélye nélkül elég nehéz lenne vasárnap bemenni a magyar konzulátusra, így a többségnek csak a magyarországi út marad, hogy ott aztán vagy postán, vagy egy szavazókörben adja le levelét. Igaz, könnyebbséget jelent, hogy ezt nem kell személyesen megtenni, így a szavazatok össze is gyűjthetők, de az eredmények alapján ez a megoldás nem volt túl hatékony.