Orsolya
7 °C
17 °C

Ahol beintettek a NER-nek, és ahol összehozták a 100 százalékot

2016.10.04. 12:15

A vasárnapi népszavazás országos eredményei úgy alakultak, hogy

  • a választásra jogosultak 40,41 százaléka szavazott érvényesen, ezen belül
  • 1,67 százalék volt az igenek 
  • és 98,33 százalék a nem szavazatok aránya.

Persze ezek az átlagolt eredmények, amik elrejtik az egyes települések közötti különbségeket. Ebben a térképekkel telepakolt cikkben összeszedtük, hogy hol mennyien és hogyan szavaztak. 

De a négy legfurcsábban (pontosabban az átlagtól leginkább eltérően) szavazó településnek külön is utánajártunk.

Farkaslyuk, a szocialista bányászfalu

A 2000 fős Ózd melletti településen 1288 választóból 216-an mentek el szavazni, így 16,77 százalékos volt a részvételi arány. Ez a 40 százalékos országos átlaghoz képest kiugróan alacsony. Ráadásul a szavazatok 4,63 százaléka érvénytelen volt, és az érvényesek közül is 2,43 százalékot kaptak az igenek. Összesen 201 ember volt, aki elment és érvényesen nemet mondott a kormány kérdésére.

A faluról 2010-ben készült egy dokumentumfilm, annak kapcsán ezt írtuk Farkaslyukról:

„Magyarországon a bányák bezárásával rengeteg ember, köztük sok roma maradt munka nélkül, akinek többsége azóta sem (tehát immár több mint húsz éve) tud elhelyezkedni. Ráadásul a státuszvesztés az ő esetükben igen nagy volt, hiszen bányászként a nyolcvanas években az átlagfizetés tízszeresét is meg lehetett keresni, manapság azonban, mint az a filmben is elhangzik az egykori vájárok többsége a 28 ezer forintos segélyből, illetve közmunkából él.”

Felhívtuk a polgármestert, az MSZP-s Gábor Dezsőt, hogy az ő ellenkampányának köszönhető-e az alacsony részvétel. A válasza konkrét volt:

Nem.

Ugyanis ő nem mondta senkinek, hogy ne menjen el a szavazásra. Pedig országos szinten az MSZP bojkottra szólította fel a szavazókat. (Többnyire.)

De az az MSZP. Én meg Gábor Dezső vagyok. A szavazókra bízok mindent

– válaszolta kérdésünkre. Helyi ellenzéke nincs, rajta kívül mindenki függetlenként ül a testületben, vagyis az országos kormányzati média és plakátkampány ennyire képes a helyi fideszesek segítsége nélkül.

Baktalórántháza, ahol elítélt exfideszes sikkasztó a polgármester

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város a legnépesebb a listánkon, 4 ezer lakosa van, ebből 2800-an voltak választásra jogosultak. Itt a részvétel majdnem az országos duplája, 78,21 százalék lett. Az érvénytelenül leadott szavazólapok aránya 3 százalék volt, a 2124 érvényes voksnak a 98,49 százaléka volt nem szavazat. Ez azért is érdekes, mert a város közgyűlésében első látásra nincs ott a Fidesz–KDNP. Egy helyi politikai szervezet, a Baktalórántházáért Választási Szövetségé (BVSZ) az összes szék az önkormányzatban.

Ennek az oka az, hogy 2013-ban a korábbi fideszes polgármestert, Vida Károlyt két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte a Debreceni Ítélőtábla sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, közokirat-hamisítás miatt. Nagy Lajos, a másodrendű vádlottja az ügynek ugyanezekért a bűncselekményekért másfél év, két évre felfüggesztett börtönt kapott. Nagy azóta nem a Fidesz színeiben indul, de a legutóbbi 2014-es önkormányzati választáson is ő nyerte a választást a BVSZ jelöltjeként. A Fidesz nem indított ellenjelöltet, és ellenzéki pártok jelöltjei sem indultak, csak függetlenek, de egyikük sem jutott be az önkormányzatba. A közgyűlésben mindenki a BVSZ tagja.

Nagy Lajos polgármestertől megtudtuk, hogy bár az országos átlagot nézve kimagasló eredmény a 78 százalékos részvétel, de érdemes visszanézni az elmúlt 15 év választási adatait: a településen mindig magasabb vagy sokkal magasabb volt a részvételi hajlandóság, mint az országos átlag, akár ennél is magasabb. Megnéztük, a 2014-es országgyűlési választáson például a település mindhárom szavazókörében 80 százalék feletti volt a részvétel, de a 2008-as népszavazásnál is a megyei átlag (51%) feletti, közel 70 százalékos (68%) részvételi arányt produkáltak a baktalórántháziak.

A másik okot pedig abban látta a polgármester, hogy a hivatalos országos kampányon túl a baktalórántházi képviselő-testület is elfogadott egy határozatot a betelepítési kvóta ellen, amit propagáltak is a városban. Ráadásul az igen vagy a távolmaradás melletti kampánnyal egyáltalán nem találkozott, ilyen plakátot nem látott.

Tiszabő, a legszegényebb település

Az észak-alföldi településnek 2100 lakosa van, a részvétel itt is kiugróan magas, 75,66 százalékos volt, de ami még meglepőbb: mindegyik szavazat érvényes volt, és mindenki nemmel szavazott.

Bruna László
Bruna László
Fotó: Magócsi Márton / abcug.hu

Az ország legszegényebb településeként elhíresült Tiszabőről és a 2014-ben megválasztott polgármesterről, Bruna Lászlóról az Abcúg írt riportot. Abból az derül ki, Bruna a korábbi fideszes polgármestert úgy győzte le, hogy a Fidesz kihátrált a 2014-ig regnáló Szabó Béla mögül. Bruna úgy szerezte meg a kormánypárt támogatását, hogy a helyi közmunka-programok szervezőjeként kampányolt. „A választásokon ötezer embert szereztem a Fidesznek a környékről” – mondta akkor.

A legutóbbi önkormányzati választások után óriási bulit rendezett a faluban, ahol felcsendült Mc Hawertől a „Polgármester, csak azt kérem, Hogy egy kis segélyt adjon nékem” refrénű mulatós dal is.

Azért lett ilyen az eredmény, mert azt akartuk, hogy ne jöjjenek be a migránsok. Tartottunk gyűlést is, és mindenki felfogta, hogy így kell szavazni

− mondta nekünk a polgármester, aki szerint az emberek hálásak neki, amiért munkát adott mindenkinek a Fidesz segítségével, és a bűnözést is visszaszorította, így hallgatnak rá. Megkérdeztük, volt-e bármilyen kampány az igen vagy az otthon maradás mellett: a polgármester nem tud élő kampányról, de MSZP-s plakátot látott.

Ebben a faluban mindenki fideszes, velem az élen

− tisztázta a helyzetet Bruna, aki szerint települése odatette magát, hogy ne telepíthessenek migránsokat az országba, és másoknak is ugyanígy kellett volna tenni. 

Iborfia, ahol 10 fő a népesség

Aki az interneten rákeres a Zala megyei településre, azt fogja látni, hogy az országos sajtó viszonylag sokat foglalkozik Iborfiával, méghozzá azért, mert a KSH 2014. január elsejei adatai alapján összesen nyolcan éltek itt.

A vasárnapi népszavazáson azzal vívták ki a figyelmet az iborfiaiak, hogy már délelőtt 11 órakor 100 százalékos volt a részvétel, a szavazatok 100 százaléka érvényes volt, és 100 százalék volt a nem szavazatok aránya. Mi hiába kerestük, a Hvg.hu viszont elérte a polgármestert, aki elmondta: mivel kötelező este 7-ig nyitva tartani a szavazóköröket, ezért a szavazatszámláló bizottságnak bekapcsolta az internetet, hogy legyen mivel elütniük az idejüket.

2014-ben mi is forgattunk Iborfián: akkor az EP-választás után voltunk, és szintén kiugróan magas volt a szavazási arány. Érdekes, hogy most 10-en szavaztak, ami a KSH 2014-es népességre vonatkozó adataihoz képest azt jelzi, hogy 2 ember beköltözhetett a faluba. Ez 25 százalékos népességnövekedés! Iborfiát egyébként csak pár kattintás végigjárni a Google Street View képein.