Itt az alaptörvény módosítása: Magyarországnak senki ne diktáljon

Hétfőn kora délután felkerült a Parlament honlapjára az alaptörvény hetedik módosítása (pdf). A hivatalos benyújtó Orbán Viktor, az alkotmány pedig, ahogy azt előre bejelentették, négy helyen módosul:

1. Az előszóként funkcionáló Nemzeti Hitvallásba bekerül egy olyan mondat, hogy „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. ”
2. Annál a pontnál, hogy az ország az EU-s szerződések alapján keletkezett hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményein keresztül gyakorolja, bekerül egy olyan passzus, hogy ez a hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter "uniós klauzulának" nevezte a tervezetről szóló tájékoztatójában, és azt mondta, minden országban meghatározták, mely ügyekben nem adják át a rendelkezési jogot az Uniónak. Ezt nevezik alkotmányos magnak, Magyarország pedig ezeket tekinti ilyennek. Hozzátette: elkötelezettek az uniós tagság mellett.
3. Bekerül egy passzus, miszerint "Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”
4. És végül a már ismertetett passzus, amelynek lényege, hogy tilos a betelepítés, illetve az ország hatóságainak egyedi jóváhagyása nélkül idegen állampolgár nem élhet Magyarországon. Ez utóbbi nem vonatkozik az Európai Gazdasági Térség polgáraira.

A módosítás a kihirdetést követő nap lép hatályba. Az indoklásban hivatkoznak a népszavazás eredményére. Eszerint "létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását".

Ez az Alaptörvény-módosítás a 98 százalékos többség, 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik. Több ez, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad történetében

- írja.

A tervezet elfogadásához kétharmados többség kell. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető hétfőn a Parlamentben azt mondta, a frakciójuk kedd 14 órára egyeztetést kezdeményezett a többi párttal, emellett Orbán Viktor négyszemközti megbeszéléseket kezdeményezett a frakcióval rendelkező pártok elnökeivel.

A baloldali ellenzék korábban már közölte, hogy nem vesz részt az alaptörvény módosításában. Az LMP délelőtt jelentette be, hogy szerinte a kormány és a kormánypártok sem veszik komolyan az alaptörvény-módosítást, az ellenzéket pedig csupán statisztának, és nem partnernek tekintik. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök tájékoztatójukon arról számoltak be: a kormánypártok még pénteken kezdeményeztek egyeztetést az alaptörvény-módosításról hétfő délelőttre, de később "eltűntek, mint szürke szamár a ködben", így nem volt egyeztetés sem.

Szél Bernadett megjegyezte: mivel Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg Rigában tartózkodik, hogy futballmecccset nézzen, az LMP további egyeztetésen nem kíván részt venni a kérdésben.

Vona Gábor még korábban kért négyszemközti találkozót Orbántól arra hivatkozva, hogy egyedül a Jobbik tudja biztosítani a kétharmados támogatást a kormánypárti szavazatok mellett. Orbán erre - szintén napokkal ezelőtt még - annyit közölt, hogy kész egyeztetni minden parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével. Hétfő délután a Jobbik elnöke úgy fogalmazott,  támogatható a kormány alaptörvény-módosító javaslata, csak néhány módosítást vetnek majd fel az ötpárti egyeztetésen.

Homályos tervek

Orbán Viktor a népszavazás előtt nem árulta el konkrétan, hogy mik a tervei. Az Origónak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ha el akarta volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondta volna.

"Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, milyen irányban indulunk tovább" - mondta. Hozzátette: ha eredményes, meggyőző erejű, a népszavazás akkor "abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább".

Azt viszont már akkor is mondta, hogy a "referendumnak természetesen vannak és lesznek közjogi következményei". Ezt megismételte, amikor a szavazás napjának reggelén leadta voksát.

Az esti eredményvárón aztán bejelentette, hogy alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben". Másnap a Parlamentben ugyanezt elmondta, de ismét részletek nélkül.

Gyurcsány Ferenc ekkor már a módosítás bojkottjára szólította fel az ellenzéket. Az MSZP nevében Tóth Bertalan frakcióvezető azt mondta, nincs szükség alaptörvény-módosításra, így az MSZP nem is támogatja azt. Vona Gábor arra emlékeztetett, hogy a Jobbik már tavasszal javasolta az Alaptörvény módosítását.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető aznap délután körvonalazta a terveket: a pontos szövegen még dolgoznak, de várhatóan az lesz az iránya, hogy az alkotmány is kizárja, hogy Magyarországra kötelező érvénnyel telepíthessen be bárki nem magyar állampolgárokat a magyar parlament és kormány megkérdezése nélkül - mondta a politikus.

Szép szöveget alkottunk

Múlt kedden Orbán bejelentette, hogy az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy tilos a csoportos betelepítés Magyarországra, az csak egyéni kérelmek alapján történhet. Az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többségről úgy nyilatkozott: hisz abban, hogy "a jó forgatókönyv" szerint fognak haladni.

Kósa a menetrendet is elmondta akkor:

1. a kezdeményezéseket október 10-ig kell beterjesztenie a kabinetnek,
2. 17-én tárgyalhat róla a parlament és
3. november 8-án szavazhatnak is, majd
4. november közepétől válhat hatályossá.

A Fidesz-frakció már akkor ötpárti egyeztetést kezdeményezett.

Orbán Viktor aztán az állami rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt arról vasárnap, hogy a módosítás azt is kimondja majd, hogy az államforma, az államberendezkedés, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt semmilyen külső jogszabály nem módosíthatja, nem írhatja felül.

"Úgy érzem, hogy szép szöveget alkottunk. Ez javára válik a magyar alkotmánynak és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát" - fogalmazott, hozzátéve: a módosítás szövege "belül marad" az EU jogrendjén, és azt el is küldték már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek.

Arra kérdésre, számít-e a Jobbik támogatására a parlamenti szavazáskor, Orbán Viktor az interjúban közölte, minden parlamenti képviselő támogatására számít, ugyanis nem őt kell támogatni.