Gyöngyi
9 °C
9 °C

Ordibálással indult a hétfői ülés

D MTZ2016101010
2016.10.10. 13:20 Módosítva: 2016-10-10 13:41:37
  • Az érvénytelen kvótareferendumra tervezett alkotmánymódosítás és a Népszabadság megszüntetése határozta meg a hétfői parlamenti ülést a napirend előtti felszólalásoknál
  • Az ellenzéket a tiltakozó hangoskodásért Kövér László többször rendreutasította.
  • Az ellenzék szerint a történet újabb szög a sajtószabadság koporsójában, a Fidesz szerint piaci alapú döntés nyomán zár be a Népszabadság.
  • Az MSZP szerint a népszavazásra hivatkozni alaptalan az alkotmánymódosítások kapcsán, mert a referendum érvénytelen volt.
  • A kormánypárt szerint nemzeti egység született, az MSZP ebből kizárta magát, de ha támogatja az alaptörvény módisítását még kiköszörülheti a csorbát.
  • A Jobbik inkább oktatásügyi kérdésekkel foglalkozott.

A hétfői ülés napirend előtti részén, ahogy várható volt, a Népszabadság felfüggesztésnek nevezett megszüntetése és az alkotmánymódosítás volt a főszereplő.

Hamar kiabálásba fulladt 

„Újabb szöget vertek a sajtószabadság koporsójába. Ahol a közszolgálati médium a Fidesz pártszócsöve, pártközeli oligarchák felvásárolják a médiumokat, ott sajtószabadságról nem beszélhetünk” – mondta az MSZP frakcióvezetője.

Tegnap az Origo, a Vs.hu. TV2, ma a Népszabadság, ki a következő?

– kérdezte Tóth Bertalan a napilap bezárása kapcsán. A kvótareferendumról elmondta: „Október 2-án nemet mondtak a szavazók a jobbik és a Fidesz politikájára. Érvénytelen népszavazásból nem következik alaptörvény-módosítás.” Szerinte ez olyan, mintha egy esküvőn csak az egyik fél jelent volna meg és mondott volna igent.

„A népszavazás és az alkotmánymódosítás értelmetlen, az EU tagállamai önállóan döntöttek eddig is a csoportos betelepítésről” – hivatkozott az EU magyar biztosára, Navracsics Tiborra az MSZP parlamenti képviselője, aki szerint a Fidesznek el kell számolnia a kampány 17 milliárd forintos költségével. Az elszámoláshoz az MSZP parlamenti eseti bizottság felállítását javasolta.

Bizottsággal válaszol az MSZP a Népszabadság bezárására

A Demokratikus Koalíció már korábban közölte: hétfőtől Gyurcsány Ferenccel együtt a párt mind a négy parlamenti képviselője bojkottálni fogja a parlament munkáját, tiltakozva a napilap ellehetetlenítése miatt.

Az ülés kezdete előtt parlamenti sajtótájékoztatót tartott az MSZP is a Népszabadság kapcsán. A párt elnöke közölte, szükség lenne egy olyan parlamenti bizottság felállítása, amely a médiumok tulajdonosi hátterét, az esetleges aránytalanságokat vizsgálná meg.

 „A magyar demokrácia és a sajtószabadság sötét időszaka kezdődött el” – idézte Molnár Gyulát az MTI. Molnár azt is javasolta, hogy a Legfőbb Ügyészségen belül jöjjön létre a politikusok ügyeit vizsgáló kiemelt részleg.

Kezdeményezte azt is, hogy a Fidesz és „a hozzá kötődő érdekcsoportok” fizessék vissza a népszavazás 15 milliárd forintos költségét.

A párt nem is vesz részt a kormány által kezdeményezett egyeztetésen, amelynek célja az alkotmánymódosítás kétharmados többségének biztosítása.

Tóth szerint Orbán Viktor kleptokráciájának véget kell vetni, ehhez nyújtanak be „antikorrupciós” csoport felállítására vonatkozó javaslatot – Tóth külön megnyomta az anti előtagot –, amelynek célja, hogy a jogvédő szervezetek is részt vehessenek a korrupció visszaszorítását célzó törvények kidolgozásában.

Dömötör Csaba államtitkár megszólalása alatt hamar hangzavar támadt, az ülés levezetője rendreutasította az ellenzéket. Az államtitkár szerint ha az MSZP korrupcióval kapcsolatos munkacsoportot állít fel, akkor kezdje az Alstom-üggyel.

A hivatalosan érvénytelen népszavazás kapcsán elmondta: új egység jött létre azzal, hogy 3,3 millió szavazó 98 százaléka nemmel szavazott.

A Népszabadság megszüntetése szerinte gazdasági döntés: „A kormány nem avatkozhat be a tulajdonosi döntésekbe. Ha ezt megtenné, azzal sértené meg a sajtószabadságot.”

Helikopterdemokrácia

Az LMP-s Sallai R. Benedek új nevet is adott a rendszernek: Rogán Antal lakodalmi utazása kapcsán helikopterdemokráciának nevezve el. Dömötör válaszolt ismét, visszautasítva a vádakat, megjegyezve, hogy az LMP adónövelést tervezne, ha kormányon lehetne, ezzel szemben a Fidesz kitart az adócsökkentés mellett. Beszédét folyamatos hangzavar kísérte, amely után Kövér László jelent meg. A házelnök mindenkit nyugalomra intett.

„Próbálják meg a demokrácia általános szabályai szerint meghallgatni mások véleményét is. Most Dúró Dórának adom meg a szót, kérem tiszteletteljes csendjüket.”

A Jobbik politikusa szerint a Klik silány minőségű tankönyveket hoztak létre az új rendszerben, a tanárok inkább a pad alatt tartott régi tankönyvekből tanítanak. Dúró szerint 12 ezer forinttal drágább lett az iskolakezdés egy átlagos családnak, dacára az ingyentankönyveknek.

Amit az elmúlt hat évben az oktatásban műveltek, arra egész egyszerűen nincsen mentség – mondta Dúró.

A kormányzat nem a szakma ellenében kellene az oktatáspolitikát alakítani, ez így is van – mondta válaszában Palkovics László. Az oktatásért felelős államtitkár szerint a közoktatási kerekasztal fóruma működik, ez minden érintettet megszólít.

Nőtt az oktatásra fordított kiadás is: 2013-ban 1581 milliárd volt,  2014-ben 1721 és 2016-ban 1900 felett lesz – mondta Palkovics. 2013-től a pedagógusbérek 50 százalékkal nőnek 2017-ig,  ennek köszönhetően a mostani 244-ről jövőre majdnem 350 ezer forintig emelkedhet a bruttó fizetése egy 1966-ban született, 30 éves jogviszonnyal rendelkező tanárnak.

Harrach Péter szerint sosem látott béremeléseket hajtott végre a kormány a közszféra minden területén. A KDNP frakcióvezetője a sikert egyértelműen Matolcsy György MNB-elnök pénzügypolitikájához kötötte.

A béremeléseket számokkal támasztotta alá: a felsőoktatásban 15 százalékos béremelést említett, a rendvédelmi dolgozóknál 30 százalékosat, amit háromszor ötszázalékos béremelést növelhet később, a kormányhivatalok köztisztviselőinek a bére is nőtt. Harrach szerint azonban a legfontosabb az egészségügyi béremelés: az orvosok béremelése idén bruttó 107 ezer forint lesz. A védőnők fizetése bruttó 30-35 ezer, a fogorvosoké 50-55 ezer forinttal lesz több.

Kiemelte a szakdolgozók béremelését: idén 26,5-tel, jövőre 12 százalékkal, majd újabb kétszer 8 százalékkal fog nőni a fizetésük. Az OKJ-s képzésben részt vett ápolók béremelése elérheti a 75 százalékot – mondta Harrach, aki szerint az ellenzéknek fanyalgás nélkül kéne örülnie a hírnek.

Kósa is megkiabáltatta az ellenzéket

3,36 millió ember egyértelműen azt mondta, nem enged az EU nyomásának, nem enged az ország szuverenitásából, új nemzeti egység született – mondta Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője még meg sem szólalt, amikor Kövér László már figyelmeztette a hangoskodó ellenzéket, hogy nem ők, hanem a Fidesz képviselője kapott szót. 

A kezdeti nagy morgolódás után valamiért nagy csend lett, még akkor is, amikor Kósa azt mondta, az MSZP kizárta magát a nemzeti egységből, de kiköszörülheti a csorbát, ha az alkotmánymódosításra szavaz. Aztán a Népszabadság bezárására tért ki:

„A Népszabadság az MSZP-é volt. Ők adták el!” Először egy svájci cégnek, majd megmaradt 27 százalékukat egy pénzügyi befektetőnek.

Tessettek volna nem eladni!

– mondta Kósa, aki szerint eleve nevetséges, hogy ez az ügy fontosabb, mint a népszavazás, de mindegy is, a lényeg, hogy maga az MSZP pecsételte meg a Népszabadság sorsát.

„Különösen rosszul áll hölgyeknek, ha ordibálnak” – mondta Kövér László az ellenzék felé, mert az ellenzéki háttérzaj folyamatos.

Az interpellációkat Burány Sándor nyitotta meg.

Az MSZP-s képviselő az üzemanyagok adóemelése ellen interpellált. 50 dolláros világpiaci ár alatt 6 forinttal emelte a benzin és 13 forinttal a gázolaj literenkénti árát az új rendelkezés. „Új helikopterre gyűjtenek?” – kérdezte Burány.

„Az MSZP helyében nem lennék ilyen humoros” – mondta Tállai András, aki szerint alapvetően a családok, vállalkozások adóterheit csökkenteni kell, főként a jövedelemadó terén. 2010-ben még a GDP-hez mért adóterhelés 41, másfél évvel ezelőtt már csak 39 százalék volt – mondta az államtitkár, kiemelve, hogy az szja már csak 16 százalék. 

Az áfakulcsok diverzifikálásával is több marad az emberek zsebében, csökkent a sertéshús és az éttermi szolgáltatások áfakulcsa.

A benzin jövedéki adója Tállai szerint alacsonyabb, mint a régióban, a vállalkozások terheit sem növeli, hiszen ők visszaigényelhetik azt.

„Önök nyolc évig kormányoztak, eltörölték az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét és növelték az áfát. Amikor ön számon kéri az adóértékek növelését, akkor összevetve a baloldali kormányok adópolitikájával azonnal hiteltelenné válik.”

Burány szerint Tállai mellébeszélt, hiszen ellenzékben 40 dolláros olajárnál a Fidesz az üzemanyag jövedéki adójának csökkentését követelte, most 50 dollárnál is növelne. És a szocialista kormány idején a minimálbér adómentes volt – mondta Burány.

Farkas Gergely a jobbiktól ismét az oktatásról kérdezett. Túlterheltek a diákok, egy másodikos diáknak akár 27 órája is lehet egy héten – mondta a gyermekek túlterheltségéről szólva.

Palkovics államtitkár szerint nem lehetett kapkodni, fontos volt a terhelés csökkentésének megszervezésére a szakemberek véleményét figyelembe venni. A tanárok szabadon dönthetnek, hogy mit hagynak ki, hogyan súlyoznak, flexibilis tanmenet létezik, amelyben a tanárok saját maguk alakíthatják ki a tanmenetüket, ezzel csökkenni fog a gyerekek túlterhelése.

Farkas szerint a válasznak bocsánatkéréssel kezdett volna kezdődnie, mert négy éven át nem volt hajlandó figyelni a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos iskolai kritikákra, a tiltakozó tanárokról azt mondta a kormány, hogy csak fizetésemelésért mennek utcára. Farkas elismerte az elmúlt 9 hónapban valóban már elgondolkodott a kormány a terhelés csökkenésén, de a választ nem fogadta el, de a parlament igen.

Kövér bocsánatot kért az LMP-től

Kövér megkövette az LMP-t, mert legutóbb nem adott szót Széll Bernadettnek, arra hivatkozva, hogy nem választották meg az LMP frakcióvezető-helyettesévé.

„Nem volt hiba, hanem az, hogy nem voltam következetes, mert valóban, 2015 szeptemberében a KDNP-s Soltész Miklósnak szót adtam, noha ő sem volt frakcióvezető-helyettes. A jövőben igyekszünk tartani az egyenlő mércét, elnézést kérek az LMP frakciójától.”

(Borítókép: Tóth Bertalan a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülése előtt 2016. október 10-én. Mellette frakciótársai: Gőgös Zoltán, Burány Sándor és Varga László Népszabadsággal a kezükben. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)