Nem kell nyelvvizsga a diplomához, ha anyád a dékán jobbkeze

Dékáni méltányosságból engedélyezem az oklevelek kiadását

- írta egy 2014-es levelében a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának vezetője, Tóth Péter egy hallgató kérelmére. A zongora és zenetanári szakokon tanuló nő annak ellenére kérte a diplomái kiadását, hogy nincs az oklevél feltételeként előírt középfokú nyelvvizsgája. Ezt engedélyezte az említett levelében Tóth.

Ám a kérelmező nem egy átlagos hallgató volt, hanem a dékáni hivatal vezetőjének lánya. 

Az ügy megértéséhez tudni kell, hogy a nő a mentességet egy ritka betegségére hivatkozva kérte. Hogy mi az, a személyiségi jogok védelmi miatt nem írjuk le. Ám ez az állapot a felsőoktatási törvény fogyatékosságokat felsoroló rendeletében nem szerepel. A jogszabály a mozgáskorlátozottságot, hallássérültséget, látássérültséget, beszédfogyatékosságot, pszichés fejlődési zavart (ide tartozik a diszgráfia, diszlexia, figyelemzavar, magatartászavar), és az autizmust sorolja fel. Az ezekkel élők kaphatnak felmentést részben vagy egészben például a nyelvvizsga alól.

Tény, hogy egy másik, a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adójogszabály viszont súlyos fogyatékosságnak nevezi a szóban forgó betegséget. Egy ilyen adóügyi hivatkozást be is csatolt a nő a kérelméhez. Érdemes tudni, hogy az adórendelet ide veszi a legsúlyosabb betegségeket, rendellenességeket, de olyan krónikus állapotokat is, amik a köznyelvben nem minősülnek fogyatékosságnak, például a cukorbetegséget, lisztérzékenységet és a laktóz-intoleranciát is. A nő betegsége nem olyan, amit bárki klasszikus fogyatékosságként értelmezne.

A nő a dékánnak írott kérelmében arra hivatkozott, hogy

• van az említett betegsége,
• teljesítette minden vizsgakötelezettségét,
• dolgozik és gyereket nevel,
• letette az intézményi belső, nem akkreditált nyelvvizsgát, az IKI-t.

A levelében a nő egyébként a felsőoktatási törvény egyik nyelvvizsgakövetelményről szóló passzusára is hivatkozik (ezt jobbra olvashatják, a keretes részben), ám ebben nincs szó a betegség miatti akadályoztatásról.

Az egyetem szerint ez ritka, de megtörténhet

Megkerestük az egyetemet. Válaszukban azt írták, nem tudják elképzelni, hogy hogyan jutottunk hozzá törvényesen bármely hallgató személyes adatához, így annak figyelembe vételével válaszolnak, hogy a hallgatói adatok továbbítása szigorú feltételekhez kötött.

"Átvizsgálva a 2014-es nyilvántartásainkat, találtunk olyan esetet amelyben egy hallgatónk, aki az intézményi nyelvi vizsga sikeres letétele után még nem lett volna jogosult a diplomára, de tekintettel súlyos fogyatékosságára az Nftv. 49.§ (8) jogcímén, dékáni határozat alapján kapott diplomát" - folytatódik a válasz, vagyis nem a nő által kért paragrafus alapján adták ki végül az oklevelet. Sőt: ez a jogcím az Index által megismert akkori dékáni határozatban sem szerepelt.

Az egyetem által a mostani válaszban hivatkozott passzus valóban azt írja, hogy "a fogyatékossággal élő hallgatót (...) szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól". De ezzel visszakanyarodunk ahhoz, hogy a törvény rendeletében felsoroltak között nincsen az az elváltozás, betegség ami a nőt érinti. Igaz, az állapot fizikai kíméletet és gyógyszerelést igényel.

Az egyetem azt is közölte, hogy

a kérdéses dékáni határozat minden tekintetben megfelel a jogszabályoknak. Tekintettel a speciális körülmények fennállására, ilyen egyéni döntési eset nagyon ritkán fordul elő.

Megkerestünk egy felsőoktatási jogi szakértőt. Ő az ügy részletes ismerete nélkül, neve mellőzését kérve azt mondta, nem állítható, hogy biztosan jogszabályt sértett az egyetem, de annak ellenkezője sem. Ha egy belső szabályzat a dékán kezébe adja a döntést, akkor nem lehet belekötni. "Az a méltányosság lényege, hogy valaki saját jogkörben határozhat." És előfordulhat az is, hogy egyes betegségek alapállapotban nem, de ha súlyosbodnak, akkor gátolják a mozgást. A kérdés inkább az, hogy ha megnyílik egy ilyen surranópálya, akkor az nem értékteleníti-e el a diplomát, illetve hány ember használhatja ki, mondta a szakértő.

Érdekesség, hogy Török Márk szegedi HÖK-elnök egy nyári levelében egy nagyon hasonló ügyet emlegetett konkrétumok nélkül. Akkori interjúnkban nem akart az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre érdemben válaszolni, és most is elzárkózott a nyilatkozattól.