Jácint
15 °C
31 °C

Semmis, semmisebb, legsemmisebb: Nagy Imrét megint rehabilitálták

2016.10.13. 16:57
A Kúria csütörtökön nyilvános ülésen meghozott végzésével igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét.

Bár Nagy Imrét és kivégzett mártírtársainak koncepciós ítéleteit már az 1989-ben rehabilitációjuk során hatályon kívül helyezték, a Kúria most ismételten semmisnek nyilvánította az 1958-as elítélést. A forradalom 60. évfordulója előtt meghozott döntés alapvetően szimbolikus gesztus, hogy van-e bármi jogi relevanciája, az szakmai körökben is vitatott.

Az újabb semmisségi döntést nem családtagok, hanem Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte. A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványának most helyt adott, így igazolást adnak az 1958. június 15-én halálra ítélt Nagy Imre, Gimes Miklóst és Maléter Pál, valamint a börtönbüntetéssel sújtott Kopácsi Sándor, Donáth Ferenc, Tildy Zoltán, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós, és egy másik eljárásban az év tavaszán halálra ítélt Szilágyi József ügyében.

A Kúria fejet hajt az áldozatok előtt

– mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. Az indoklás szerint a mostani  határozat annyival megy tovább a korábbinál, hogy azt is leszögezte: a két 1958-as döntés csak formáját tekintve bírói ítélet, valójában nincs közük az igazságszolgáltatáshoz. „Igazságszolgáltatásnak nem nevezhető színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést” – mondta a tanácselnök az MTI szerint.

Az indoklás szerint a bírói hivatásrend a semmisség kimondásával szabadulhat meg ezektől a döntésektől, amelyek tanulsága, hogy a bíró csak a törvényeket alkalmazhatja és nem engedhet semmilyen külső befolyásolásnak.