Orbán ajtaja nyitva áll Molnár Gyula előtt

Mint azt talán cikkünk címe is jelzi, Orbán Viktor mai Kossuth Rádióban sugárzott interjúja mérsékelten volt izgalmas a kormányfő állami rádióinterjúinak átlagos izgalomfaktorához képest. 

A beszélgetés elején rögtön bombát robbantott a riporter (természetesen csak képletesen), és felelevenítette, hogy Lázár János tegnap nem mondott igazat arról, hogy a miniszterelnök tárgyal-e Molnár Gyulával a népszavazás utáni alaptörvény-módosításról. 

Az én ajtóm nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt. Azonban az ügyeknek van fontossági sorrendje. Most a kényszerbetelepítésről időszerű beszélni, minden másról ezután

- válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy Molnár Gyula MSZP-elnök minden másról, például a jogállamiság, a sajtószabadság visszaállításáról, esetleg a közös európai jövőnkről lenne hajlandó tárgyalni vele. A miniszterelnök tehát nem zárkózott el attól, hogy ezekről a témákról beszélgessenek a TAO-pénzek titkosítását "véletlenül" megszavazó szocialisták vezetőjével, de csak miután ismét módosították az alaptörvényt. 

Ha pedig már alaptörvény-módosítás, Orbán megjegyezte, hogy szívét-lelkét beleadta a módosító javaslatba. "Igyekeztem a lehető legszebb szöveget előállítani. Nem egyedül, sokan segítettek, az Igazságügyi Minisztérium munkatársait meg kell említeni" - mondta Orbán az Oscar-gála hangulatát idézve, majd jelezte, hogy hétfőn fogja elmondani a törvénymódosításról szóló expozéját a parlamentben, aztán megfontolják az ellenzéki pártok javaslatait.

Természetesen csak akkor, ha lesznek megfontolásra érdemesek - emlékeztetett a miniszterelnök.

Új egység vagy új többség?

Szóba került még a közjogilag érvénytelen, de politikailag érvényes kvótanépszavazás, amely kapcsán Orbán ismét elmondta a Fidesz által hangoztatott új szlogent, miszerint "Magyarországon létrejött egy új egység, nevezzük Új Egységnek Magyarországértnak".

A nyakatekert megfogalmazás nem jön még tökéletesen a kormányfő ajkára, ugyanis a beszélgetés egy későbbi pontján azt mondta, hogy ez egy "Új Többség Magyarországért", ami szemantikai szempontból egész mást jelent, mint az új egység. 

A sikerek felsorolásában Orbán megemlítette, hogy 6 év alatt 660-670 ezer munkahelyet hoztak létre, szóval jó esélyei vannak, hogy megvalósuljon a 2010-es választási ígérete. "10 év alatt 1 millió új munkahelyet ígértem, talán még azok is kinevettek, aki ránk szavaztak" - idézte fel a kormányfő némi elégtétellel a hangjában a második Orbán-kormány megalakulása utáni küzdelmes pillanatokat. 

A miniszterelnök szerint azonban a munkahelyteremtés vonatán nem lehet fék, tovább kell menni, és fokozni kell az ország versenyképességét is, aminek érdekében "meg kell állapodni a gazdasági élet szereplőivel", mert a kormány egyedül nem tud jó gazdaságpolitikát csinálni. Főleg, mert "Magyarország magángazdaság, nem állami gazdaság" - mondta. Orbán szavaiból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt hat évben nem sikerült kellőképpen kiegyezni a gazdasági élet szereplőivel. 

Ezzel kapcsolatban Orbán megjegyezte, hogy ha "létrejött egy Új Többség Magyarországért a bevándorlás ellen", akkor létre kell hogy jöjjön az "Új Többség Magyarországért a gazdaságélénkítés érdekében".