Alapítványozásba kezd a kormány is

Szinte visszhang nélkül fogadta el a múlt hét elején az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely visszaadja a kormánynak a jogot, hogy alapítványokat hozzon létre, írja a Magyar Nemzet.

A lap megkérdezte a Transparency Internationalt az új jogszabályról, Ligeti Miklós jogi igazgató pedig nem sok jót tudott elmondani az új törvényről. Azt nyilatkozta,

• szerinte nincs olyan sürgető szükséghelyzet, amelyet a kormány ne tudna megoldani alapítványok létrehozása nélkül.
• attól kell tartani, hogy a kormányalapítványok, hasonlóan a tíz éve betiltott közalapítványokhoz, közpénzszivattyúkként fognak működni
• ezt a gyanút erősíti a jegybank alapítványainak rossz példája is, amelyeken keresztül haveri, ismerősi körökhöz jutott jelentős összegű közpénz
• a kormány eleve hajlamos arra, hogy a közpénzt átláthatatlanul használja, amire jó példa a letelepedésikötvény-program.

Ami pedig a jogi aggályokat illeti:

• az egyelőre még nem hatályos törvény nem határozza meg, hogy a kormány milyen célra hozhat létre alapítványokat,
• nem szab felső korlátot abban, mennyi pénzt önthet a kormány alapítóként az alapítványokba
• azt sem szabályozza, hogy kik és milyen követelmények alapján nevezhetők ki a kormányalapítványok kuratóriumába
• sokkal gyorsabban alapíthat a kormány alapítványt, mint bárki más: 30 helyett öt napon belül kell a bíróságoknak megvizsgálni a kérelmet, és 20 napon belül be is kell jegyezni
• bár az MNB-alapítványoknál az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a közpénz nem veszítette el a közvagyon jellegét, Ligeti szerint félő, hogy a kormány majd azzal bújik ki ez alól a döntés alól, hogy az MNB független a végrehajtó hatalomtól, ezért ami a jegybankra kötelező, az nem vonatkozik a kormányra.

A Magyar Nemzet emlékeztet: a kormány korábban is hozhatott létre alapítványt, ezek megszüntetését az egykori Pénzügyminisztérium 2006-ban azzal indokolta, hogy a „közalapítvány intézménye sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává vált”, és a közalapítványok „valójában azért jöttek létre, hogy élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket”, például az alapítótól való vagyoni elkülönültséget.

Az első kormányalapítvány a Habsburg Ottó Alapítvány lesz, Lázár János szeptember végén egy kormányinfón azt mondta , a  Habsburg család megkeresése nyomán felmerült a Habsburg Ottó intézet létrehozása. Ehhez már elkészült egy törvényjavaslat egy alapítvány létrehozásáról. Az intézmény a budai várba kerülne. Az intézmény a szellemi hagyaték őrzésére lesz hivatott, létrejön egy könyvtár az írásos anyagok megőrzésére és a kutatások ápolására.