Jácint
15 °C
31 °C

Keményen kiosztotta az Alkotmánybíróság a bíróságokat

2016.10.18. 13:05
Komoly konfliktus bontakozott ki az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok között, és mai határozathirdetésén az AB egyértelművé tette, hogy nem enged az álláspontjából.

Három ügyben hirdetett ma határozatot az Alkotmánybíróság (AB). Ezek közül kettő a rendőri arcképek kitakarásával kapcsolatos. Az ATV és a Hvg.hu is alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hoz, indítványozva, hogy a testület semmisítse meg az őket kártérítés fizetésére kötelező jogerős bírósági ítéleteket, amiért szolgálatban lévő rendőrökről felismerhető felvételeket közöltek.

A kérdés nem új az AB számára. 2014-ben épp az Index panaszára hoztak egy fontos határozatot, főszabályként kimondva, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a tájékoztatás hírértékű és a felvétel közlése nem öncélú. Ezzel lényegében azt mondta ki az AB, hogy ha ezek a feltételek fennállnak, a két versengő alapjog közül a sajtó szabadságához fűződő fontosabb, mint a rendőré a képmásához.

Az ügy a várakozások ellenére itt mégsem ért véget, mert a megismételt perben születő bírósági ítéletben leszűkítően értelmezték az AB határozatát, és végül újra a rendőröknek adtak igazat. Az Index ezért nemrég megint az AB-hez fordult, de a megismételt ítélet lényegében borítékolta az AB és a bíróságok nyílt konfliktusát:

a bíróságok nem hajlandók elfogadni, hogy az AB előírja nekik, az ilyen személyiségi jogi perekben miként döntsenek, az Alkotmánybíróság viszont nem enged abból, hogy a határozatait a bíróságok az ítélkezés során teljeskörűen figyelembe vegyék.
Pro és kontra
Pro és kontra

A mai nyilvános ülés volt az első, ahol az AB deklarálta, hogy nem enged a bíróságoknak, az ATV és a Hvg.hu pervesztésével végződő ítéleteket egyaránt megsemmisítette. Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla nem értett egyet a többségi döntéssel.

Az Alkotmánybíróság határozataiból kiderült, hogy mindkét esetben azt vizsgálták, a bíróságok kellő súllyal vették-e figyelembe az Index ügyében született AB-döntést, elvégezték-e az előírt mérlegelést a sajtószabadság és a rendőr jogai között. Mindkét ügyben úgy találták, hogy ez nem történt meg, a bíróságok csak azt vizsgálták, hogy a rendőr hozzájárulására szükség lett volna-e.

Az AB hangsúlyozta, hogy a határozatai mindenkire, így a bíróságokra nézve is kötelezők, és azok közvetlenül hatályosulnak a közzétételkor, tehát valójában irreleváns, hogy a Kúria késlekedett a korábbi, a rendőröknek fizetett kártérítések alapjául szolgáló jogegységi döntés megsemmisítésével, mert a két jogerős ítélet megszületésekor a vonatkozó határozata már hatályban volt.

Ha mindez nem lett volna elég, az AB elnökeként eljáró Sulyok Tamás mindkét döntés indoklásakor elmondta, hogy a bíróságok nem szelektálhatnak önkényesen az alkotmánybírósági határozatok pontjai között. Az AB ezzel, ha burkoltan is, de teljesen egyértelművé tette, hogy

minden olyan ítéletet meg fog semmisíteni, melynek meghozatala során a bíróságok nem a fentiek szerint járnak el.

A ma tárgyalt harmadik ügynek nincsenek ilyen közéleti vonatkozásai. Az AB-hez egy bíró fordult, aki a 2013-as földforgalmi törvény egyik szakasza alkotmányellenességének kimondását kérte. A bíró egy általa tárgyalt per során arra jutott, hogy sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, hogy nem minden érintett ügyfél részére biztosítja az őt közvetlenül érintő döntés megismerésének lehetőségét.

Az eset röviden arról szól, hogy tulajdonosa eladásra meghirdetett egy földterületet, jelentkezett egy vevő, ám valakinek elővásárlási joga volt, amivel élni kívánt, és ezt be is jelentette. A vevő azonban megtámadta a folyamatot, mire az illetékes önkormányzat a korábbi álláspontját megváltoztatva már nem támogatta, hogy az elővásárlásra jogosult legyen az új tulajdonos. Erről azonban – a törvénynek megfelelően – őt nem értesítették, így hátrányt szenvedett.

Az AB kimondta a törvény érintett szakaszának alkotmányellenességét, és azt megsemmisítette.