Megfagynak a körmendi sátortáborban a menekültek

Képzelje el, hogy egy tízfős katonai sátorban kell laknia, amely beázik az esőtől, nincs alja, csak egy vékony műanyag fólia, a világítás pedig csak sötétedés után működik! A Helsinki Bizottság májusi jelentése szerint ilyen állapotok uralkodtak a Bevándorlási Hivatal (BÁH) körmendi menekülttáborában (képeket a táborról ebben a cikkben láthat).

Most pedig képzelje el azt, hogy ugyanezekben a sátrakban jelenleg is 13-15 menekült lakik, miközben a hőmérséklet a hónap elején már a nulla fokhoz közelített, szinte állandóan esik az eső, és még napközben is ritkán van 15 foknál melegebb! A BÁH béléssel és fatüzelésű kályhákkal vette fel a harcot a hideg ellen, de csak miután az Abcúg rákérdezett, hogy mennyire van hideg a táborban, arról pedig szó sincs, hogy bezárnák a tábort.

Már gondoltam, hogy befagyhat a seggük

Október 11-én szakadt az eső szinte az egész országban, így Körmenden is. A helyi rendészeti szakközépiskola mellett dagonyázni lehetett, vizes volt a fű, és kifejezetten hideg volt az idő. “Már gondoltam, hogy befagyhat a seggük” – mondta egy közeli boltos. Azokra a menedékkérőkre gondolt, akik a szakközépiskola udvarán felállított sátortáborban laknak.

A körmendi sátortábor jelenleg az ország egyetlen ideiglenes menekültállomása, harminc darab tízfős katonai sátor áll az udvarán, ezekben laknak a menedékkérők. A zuhanyzó és a WC pedig a sátrak mellé állított konténerekben kapott helyet. Így néztek ki október 11-én:

A sátortábort azért kellett a kerítésen kívülről fotóznunk, mert a BÁH a menekültválság kezdete óta nem enged be újságírókat a közpénzből fenntartott magyar meneküttáborokba. Ez ügyben az Abcúg újságírója a Társaság a Szabadságjogokért segítségével pert is indított a magyar állam ellen.

A körmendi állapotokról így csak közvetett forrásból lehet információt szerezni. Nyitott táborról van szó, amit a bentlakók kedvükre elhagyhatnak, ha a környéken támad kedvük sétálni, október 11-én napközben viszont egyetlen menekülttel sem lehetett a táboron kívül találkozni. A helyi boltos szerint korábban még nagyobb csoportokban jöttek hozzá vásárolni, az utóbbi időben viszont alig látni őket, néha-néha ugrik be hozzá egy-egy táborlakó.

Ennek az oka lehet a rossz idő, de az is, hogy a háromszáz fős tábor már hónapok óta kong az ürességtől. Szeptember elején húsz fő tartózkodott ott, október 17-én pedig csupán 13.

Éjszakánként nagyon fáznak

Ennek a 13 embernek viszont valószínűleg nem lehet könnyű élete a táborban. A Magyar Helsinki Bizottság több táborban is működtet jogsegélyszolgálatot, többek között Körmenden is. „Az ügyfeleink hetek óta panaszkodnak, hogy éjszakánként nagyon fáznak” – mondta Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője.

Gyulai szerint a körmendi tábor egyáltalán nem alkalmas arra, hogy hideg időben is üzemeljen. “Ha esik, beázik, nyáron például teljesen felázott a sátrak alja, állt a víz mindenütt” – mondta Gyulai. Szerinte ilyen körülmények harmadik világbeli helyeken szoktak lenni sok ezer fős menekülttáborokban, Körmenden azonban nem ez a helyzet, hiszen legutóbb 14 ember lakott a táborban (azóta már csak 13). Gyulai szerint ez a szám a hideg és a rossz körülmények miatt is csökken, az ottlévők ugyanis egyáltalán nem motiváltak abban, hogy hosszabb időt töltsenek el a táborban, miközben az osztrák határ csupán pár kilométerre van.

Emellett még ráadásul nincs lehetőség sportolni, nincsenek szervezett programok és nincs magyar nyelvoktatás, holott Gyulai szerint többen kifejezetten szeretnének magyarul tanulni. A magyarokkal minimális a kapcsolat, bár ez szerinte a többi táborban is így van. “Ha hónapokig nincs mit csinálni egész nap, ha éjszakánként már vacogtató hideg van, és eleve alig van kilátás, hogy bármi is jobbra forduljon itt, nem csoda, hogy előbb-utóbb a legtöbben nekivágnak a határnak. A mi ügyfeleinken is látszik, hogy a hideg beálltával még a legelszántabbaknál is elszakad a cérna” – mondta Gyulai.

Csak a héten szerelhették be a kályhákat

Megkérdeztük a BÁH-ot, ők hogyan látják a helyzetet, meddig tervezik nyitva tartani az ideiglenes tábort, és hogyan készültek fel a hidegre.

A hivatal most hétfőn annyit közölt, hogy a 13 menedékkérő elhelyezéséről fűthető sátrakban gondoskodnak. “A sátrak belülről béléssel lettek felszerelve, illetve a sátrak közepére egy-egy fa tüzelésű kályha került telepítésre” – írták. Továbbá hálózsákokat és takarókat osztottak ki, a Vöröskereszt pedig rendszeresen oszt meleg teát a külföldieknek.  Szerintük a sátrak, amikben tartózkodnak, nem áztak be az esőben, és “írásos panasz az elhelyezettek részéről ezidáig nem érkezett”.

A Helsinki Bizottság ugyanakkor úgy tudja a táborban lakó ügyfelei elmondása alapján, hogy hétfőn még nem volt fűtés a sátrakban, így a kályhákat akkor, vagy azóta szerelhették be.

Egy körmendi menekült hétvégén a telefonjával meg is mérte a hőmérsékletet, a készülék pedig 12 fokot mutatott az egyik fűtetlen sátorban.

Bőven lenne hely a jobb táborokban

Rákérdeztünk arra is, meddig tervezik nyitvatartani a tábort. Erre azt a választ kaptuk, hogy “a körmendi befogadó állomás működése a mindenkori migrációs helyzet függvénye”. A BÁH júliusban ugyanezt a választ küldte nekünk, amikor arról érdeklődtünk, hogy meddig tervezik nyitva tartani a körmendi tábort, valamint szeptemberben is, amikor arról érdeklődtünk, milyen befogadó állomásokat terveznek nyitni vagy zárni az elkövetkező időszakban.

Az egyik legnagyobbnak számító bicskei befogadó állomás bezárását szeptemberben jelentette be a hivatal. Gyulai Gábor szerint

, a Körmenden lévő tábor pedig a legrosszabbnak a magyar menekülttáborok közül (a bicskei tábor bezárásának indokaival az Abcúg ebben a cikkben foglalkozott részletesen).

A Helsinki Bizottság információi szerint ugyanakkor a körmendi tábort nem tervezi bezárni télre sem a bevándorlási hivatal. Pedig Gyulai szerint Európában már a kőházas tábori elhelyezés is elavultnak számít, Nyugat-Európában a menekülteket magánszállásokon, vagy civil szervezetek, egyházak által működtetett kisebb, családiasabb központokban helyezik el (egy ilyen helyet épp egy magyar pár működtet Ausztriában, itt írtunk róluk)

A körmendi tábor fenntartása azért is érthetetlen, mert a jobb körülményeket biztosító magyar menekülttáborok az elmúlt hónapokban alig félházzal működtek. A körmendi, a vámosszabadi, és a decemberig még üzemelő bicskei és a kiskunhalasi tábor is nyitott. Ezekben szeptember közepén 356 ember jutott 881 férőhelyre, így bőven jutott volna hely a Körmenden lévő 13-20 menekültnek is.

A BÁH érvelése, miszerint a táborok nyitása és zárása az aktuális migrációs helyzettől függ, logikus, de jelenleg még az országba érkező menedékérők száma sem indokolja a tábor nyitvatartását. A év első hónapjában a menedékérők száma 82 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest, nyár vége óta pedig ennél is kevesebben érkeznek, a rendőrség statisztikái szerint szeptemberben és októberben nem volt olyan nap, hogy 28-nál több határsértőt fogtak volna el, míg több olyan nap is volt, amikor egyet sem.

Ez a szám persze változhat, és a tranzitzónákon keresztül is érkezhet bizonyos számú menedékkérő (ez azonban nehezen járható út a menekülteknek, erről itt írtunk bővebben), de tapasztalat az, hogy télen jellemzően csökken az országba érkező menedékkérők száma.

“A magyarországi menekültügyi rendszer teljes leépítése zajlik”

– mondta Gyulai Gábor. Ez szerinte több elemből áll, része volt a kerítés felhúzása, az új menekültügyi szabályok, a tranzitzónák kialakítása. És ezen elemek egyike az is, hogy “az elhelyezési körülmények sok kívánnivalót hagynak maguk után”. Gyulai szerint a kormány jelenleg bezárja a kőház alapú állomásokat, helyettük pedig olyan táborokat nyit, mint a kiskunhalasi konténertábor vagy a Körmenden lévő sátortábor. “A tartósabbtól az ideiglenes felé mozdultak el” – mondta.