György
2 °C
15 °C

Orbán elkezdte kóstolgatni a nagy ellenséget

soros gyurko orban viktor sarkany
2016.10.21. 08:25
2013 óta harcol szóban Soros György és az általa támogatott civil szervezetek ellen a kormány és a Fidesz. Az elmúlt hetekben azonban két különböző politikus két konkrét lépést is tett a csatában: Németh Szilárd utasítást adott nemzetbiztonsági átvilágításra, Lázár pedig a nemzetbiztonsági bizottság elé viszi az ügyet. Közben törvénytervezet is készül a civilekről, benne nagy bírságolási lehetőségekkel. Az egykori szovjet befolyási övezetben nagy hagyománya van a Soros-szervezetek ellehetetlenítésének.

Elnézést, ön az Open Societynek dolgozik?

Ezt a kérdést szegezte a főbejáraton kilépő embereknek egy öltönyös férfi New Yorkban, Soros György szervezetének székháza előtt tavasszal.

Mindezt videóra vette, az alig néhány igen válaszból pedig gyorsan le is szűrte a tanulságot, hogy miközben Soros civil intézményrendszere az átláthatóságot propagálja, ő maga átláthatatlan, titkolózik, vagyis gyanús.

A férfi James O'Keefe amerikai konzervatív politikai aktivista. Ő is egyike azoknak az amerikai radikáljobbosoknak, akik Soros Györgyre a világrend felforgatójaként, a demokrácia megrontójaként tekintenek. 

Nézeteik szerint – amiben nyilván nagy szerepe van abban, hogy Soros nem őket, hanem a demokratákat finanszírozza – a milliárdos civilek támogatásának és jogvédelemnek álcázva valójában propagandát csinál, újságírókat vásárol meg, tüntetéseket szervez, kampányadományaival az igazságszolgáltatást alakítja át.

 „Ha egy liberális politikus nem az ő szekerét tolja, nem ad neki több pénzt. Bárkit be tud feketíteni, a szervezetei millió dollárokat tudnak erre szánni. A végső célja pedig, hogy megvásároljon egy elnökválasztást” – magyarázza Bill O'Reilly politikai kommentátor a Fox csatornán, előszedve az átláthatatlanság vádját is. Augusztusban a Sorost támadók jó muníciót kaptak a küzdelmükhöz: hekkerek szivárogtattak ki adatokat arról, hogy mely országokban milyen szervezeteknek mire adott pénzt a milliárdos.

Ez az az értelmezés, ami ugyan nem új, de a magyar kormány mostanában egyre inkább magáévá tesz. Eleinte csak kommunikációban mentek neki az alapítványaira világszerte évente egy-másfél milliárd dollárt fordító Sorosnak (erről lásd jobboldali keretes írásunkat), de az elmúlt hetekben magához ragadta a kezdeményezést a kabinet.

Soros és Orbán

2010-ben még megbeszélést tartott Soros és az akkor már kormányfő Orbán egyebek mellett az iszapkatasztrófáról és az uniós romaprogramról, majd 2012-ben Balog Zoltán is együtt szerepelt egy konferencián a milliárdossal.

2013 elején Hoffmann Rózsa már Sorost emlegette a kormány ellen tüntető Hallgatói Hálózat hátterében, majd pár hónapra rá Bajnai Gordon finanszírozójaként jött szóba a milliárdos egy fideszes sajtótájékoztatón.

2013 augusztusában már a TASZ-t, Helsinki Bizottságot, Amnesty Internationalt és más civil szervezeteket is Bajnai mögött állóként, egyben a kormány ellen dolgozóként nevezte meg Hoppál Péter. Októberben pedig a Demokratikus Koalíció is képbe került a kormánynál, mint Soros által fizetett szervezet.

Ezek a kommunikációs panelek 2014-ben kicsit háttérbe szorultak, majd tavaly novemberben a migrációs válságban ugyanezek a szervezetek mint Soros György Európát gyengítő tevékenységének végrehajtói kerültek terítékre a Migration Aiddel együtt.

2016 elején a Fidesz Sorost látta az oktatási szervezkedések és tiltakozások mögött is, aztán Bill Clinton Orbán-ellenes nyilatkozatát is Soros számlájára írták, ami rögtön háttérhatalmazásba fordult át.

Májusban Lázár János bejelentette a migrációval kapcsolatosan, hogy „titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György magyarországi befolyását”, de nem lett folytatása az ügynek (itt részletesebben is olvashat erről). Németh Szilárd szeptember végén újból ezt a szálat vette elő, és azt mondta, Soros György szervezett hálózati rendszert működtet a magyar kormány migránspolitikájával szemben, és ezzel komoly nemzetbiztonsági érdekeket sért

Szívesen beszámolna

Ezúttal viszont konkrét lépés is jött: Németh kezdeményezte a titkosszolgálatoknál "a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek" tevékenységének teljes átvilágítását. Szerinte Soros nyílt törvénysértést követ el azzal, hogy migránsok millióit biztatja a szabályok megszegésére. A kettővel ezelőtti kormányinfón pedig Lázár János lengette be, hogy hírszerzésért felelős miniszterként szívesen tájékoztatná a nemzetbiztonsági bizottságot arról, milyen módszerekkel él Soros György a környező országokban, amelyekkel

megpróbál megváltoztatni egy országot.

Hogy ez utóbbi pontosan mit takarhat, arra jó kiindulópont lehet a cikk elején emlegetett Soros-ellenes riport. A videóban szó esik a lengyel KOD nevű, 2015 végén alakult ellenzéki mozgalomról, amit Soros segít, és amiről elhangzik, hogy „spontánnak tűnik, de valójában karrieraktivisták csinálják, valamint hamis információk terjesztésével akarja gyengíteni a kormányt és beavatkozni a demokráciába. A riport hozzáteszi, hogy a mozgalom vezetője, Mateusz Kijowski késik a tartásdíjjal, vagyis

tulajdonképpen bűnöző.

Azt nem tudni, hogy mire készül a kormány. Lázár Jánost hiába kerestük az ügyben. Szijjártó Péter még egy júniusi Magyar Hírlap-interjúban  azt mondta, amíg betartják a törvényeket, addig nem nyúlnak hozzá a Soros-szervezetekhez.

Nem mondja meg Soros

Nemzetbiztonsági bizottsági ellenzéki forrásunk azt mondta, a Lázár-beszámoló novemberben lesz, és azon nagyon sok minden el fog dőlni”. Szerinte szakmai értelemben egyelőre nem több a kormány sorosozása puszta politikai kommunikációnál. Ha a kormány tényleg akar valamit kezdeni velük, azt meglátjuk Lázár előadásából, majd akkor érdemes lesz újra beszélni róla.

Azt is hozzátette, hogy a bizottságban eddig megismert dokumentumok nem támasztják alá, hogy a migránsokat segítő civilek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Mivel a migránsok igénybe vették a segítő szervezetek munkáját, így a velük inkognitóban bejövő terroristák is így tettek, de ebben egyik oldalról sincs szándékos összejátszás – magyarázta.

A magyarországi Open Society Institute annyit közölt megkeresésünkre, ha mondanivalójuk van, azt közleményben szokták tudatni. Beszéltünk Soros-szervezetekkel is. Azt mondták, semmi jele nincs egyelőre annak, hogy szaglásznának utánuk, nem kértek be iratokat tőlük, nincs jele vizsgálatnak.

Titkosszolgálati módszerekkel persze kutakodhatnak utánuk, de ehhez nem kell Németh Szilárd felszólítása, ez amúgy is a szolgálatok dolga, és ezt úgysem veszik észre, mondták. Ráadásul a Németh-féle átvilágítás nagy eséllyel jelenthet nyilvánosan elérhető adatokból történő profilozást – mikor, kivel tartottak sajtótájékoztatót, mit mondtak, milyen pénzből működnek.

Mindannyian hangsúlyozzák, hogy mindenben átláthatók, nincs titkuk a hatóságok előtt, és mindig saját véleményüket képviselik, „nem mondja meg Soros, mit kell csinálni.

Nem tudni, van-e összefüggés, mindenesetre épp most készül  egy törvénytervezet , amiről a Kormány.hu azt írja, a célja egyebek mellett, hogy

egyszerűsödjön a civil szervezetek működése feletti állami kontroll.

Ez új szabályokat vezetne be a civil szervezeteket illetően, például az úgynevezett törvényességi felügyeleti eljárásban 10 és 900 ezer forint közötti bírság lesz kiszabható a szervezetekre, ami akármennyiszer megismételhető. Civil szférás forrásaink szerint ettől még nem kell kongatni a vészharangot, simán lehet, hogy ez a Gyermekrák Alapítvány-féle visszaélésekre íródott, ráadásul a szabályozás nem ad senki olyannak ellenőrzési jogkört, akinek eddig nem volt. „De persze ha úgy használják majd, akkor lehet bénító hatással bárkire” – tették hozzá.

Az orosz meló

Ám ha a kormány keményet akar lépni, van minta, nem is egy. Mindegyik keletről. A magyar származású Soros előszeretettel tolta a pénzét a mi régiónkba, segítve a demokratikus átmenetet a szovjet időszakból. 

A régi Fidesznek még még jól jött

A rendszerváltás környékén sok – akkor még liberális – fideszesnek is segített Soros. Orbán Viktor, Szájer József, Kovács Zoltán és Németh Zsolt is az ő ösztöndíjával voltak Oxfordban, itthon Schmitt Mária és Kövér László tanult Soros-pénz segítségével, Deutsch Tamás pedig egy Soros-féle brit–magyar menedzseriskola hallgatója volt. Ez okozott is egy kis zavart idén a kormánypártban, de aztán megoldották.

Aztán később is  kiemelt figyelmet fordított a posztszovjet térségre, befolyáshoz vagy hatalomra segített autokráciaellenes politikai erőket Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Horvátországban, Lengyelországban, Szerbiában, Macedóniában. Emlegetik a 2003-as grúz, és a 2004-es ukrán forradalom segítőjeként is.

Ezt persze az adott országok jobbára oroszbarát vezetői nem nézték jó szemmel, Üzbegisztán 2004-ben záratta be a helyi Soros Alapítványt, miután hozott egy olyan törvényt, hogy a civil szervezeteknek újra kell regisztrálniuk magukat, a kormánynak pedig vétójoga van a működésüket illetően. Kazahsztán adóelkerüléssel vádolta ugyanabban az időszakban a Soros Alapítványt, Türkmenisztán 2010-ben tette feketelistára Sorost, ami azt jelenti, hogy a szervezeteinek képviselői nem léphetnek be az országba.

A szovjet nagybirodalmi nosztalgiára építő, keményen Amerika-ellenes és civilellenes Putyinnál magától értetődő volt, hogy beszáll a Soros elleni küzdelembe. Ő 2003 óta harcol a civilek ellen. Először csak adminisztratív eszközökkel nehezítette a dolgukat, aztán nemkívánatosak lettek, végül tavaly év végén eljutott odáig, hogy gyakorlatilag betiltotta az Open Societyt.

Az úgynevezett ellenséges szervezetek listájának összeállításában a nemzetbiztonsági és kémelhárítási szolgálat, az FSZB segített a hatóságoknak.

Idén júniusban India is figyelőlistára tette az OSF-et, ami azt jelenti, hogy az adományozók nem küldhetnek ezentúl direktben pénzt nekik, a kormány jóváhagyása kell ehhez.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)