Orbán meg akarja menteni Brüsszelt az elszovjetesedéstől

Rendkívüli készülődés előzte meg Orbán Viktor idei október 23-i beszédét. Készültek a tüntetők, hogy kifütyüljék Orbánt, így aztán fokozottan készültek biztonságiak, hogy nehogy bejussanak a hangos tiltakozók a színpad előterébe.

Orbán Viktor Andrzej Duda lengyel elnök után beszélt, és bár a fütyülés és diktátorozás csak a tér széléről hallatszott, egy félmondatban azért üzent a tiltakozóknak is: egyszerűen lekommunistázta őket. Orbán ugyanis azt mondta, 1956-ban a forradalmárok megüzenték, hogy

a kommunizmus legyőzhető, igaz, néha visszajár füttyögetni.

A miniszterelnök azonban nem a hazai tiltakozásokra reagált beszédében, a bő húszperces beszédének céltáblája ezúttal az EU és Brüsszel volt. Míg ugyanis 56-ban a szovjetek ellen kellett harcolnunk a szabadságért, a magyar miniszterelnök szerint jelenleg az EU fenyegeti a magyarok szabadságát.

Brüsszel elszovjetesedése ellen kell harcolni

De lássuk a gondolatmenetet, hogy jutott el Orbán 56 kommunistáitól Brüsszel 2016-os szovjetesedésééig. Orbán a következőket mondta: 

• 1956 megmutatta, hogy "a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról, nem törődnek bele az elvesztésébe, és a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják varázsolni".
• "A szabadság olyan, mint az úszás, aki abbahagyja: elsüllyed". 
• A szabadság lényege, hogy "mi döntünk a magunk életéről, vagy valaki más".
• Ha a haza nem szabad, szabadság nélkül könnyen visszasüllyedhetünk nemzetiséggé.
• Ragaszkodni kell nemzeti eszméinkhez, a szovjeteknek is ebbe tört bele a foguk. 
• Ha egy ország feladja függetlenségét, akkor visszasüllyed, csak a nemzeti függetlenség védhet meg bennünket.

Mindezek miatt Orbán szerint nem fogadhatjuk el most, hogy "az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen.

Például mondta így is: nem szabad hagyni, hogy titokban kicseréljék az "altalajt", amelyre Európa épült, és hogy Európa kicserélje saját eszmei alapjait és népességét. De a leghatásosabb megfogalmazás kétségtelenül ez volt:

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől.

Orbán kijelentette, hogy "mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában". 

Orbánnak még egy EU-t ostorozó eszmefuttatása volt. Szerinte nem lehetünk gyávák,  mert gyáva népnek ugyebár nincs hazája, és Ha két út közül lehet választani, a nehezebbet kell.  A magyarok a nehezebbet is választják ellentétben például az EU-val. "Európa az olcsóbbat, hígabbat, kényelmesebbet választja: saját gyerekek helyett bevándorlókat, munka helyett a spekulációt választja" - vélte a miniszterelnök.

1956, 1989, 2016

Orbán megismételte a pár nappal ezelőtt gondolatát is, miszerint a magyarok 30 éve a történelem fősodrába kerülnek. Ez történt 1956-ban, amikor "a keleti határra akarták tolni a vasfüggönyt", és 1989-ben is, amikor a határnyitással a magyarok a német egységet segítették.

2016-ban nekünk kell lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről jövő népvándorlást. 

Szerinte egyszer sem kértük a feladatot, "a sors mérte ki ránk", de a magyarok sosem ugranak el a feladat el. Még akkor sem, ha "azok támadnak ránk hátulról, akiket védelmezünk." 

Orbán azzal zárta a beszédét, hogy ehhez a magyarokra váró nehéz feladatokhoz "fel kell emelni a szíveket". Ugyanis hiába a parlamenti többség és az új alkotmány, mert nem lehet felemelkedni a szívek felemelése nélkül. "Fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, mindenekben szeretet." 

Az idei október 23-ról szóló közvetítésünket percről percre itt követheti.