Huba
18 °C
34 °C

Fidesz: Önkényesen korlátozták a gyülekezési szabadságot az állami ünnepen

IMG 6654
2016.10.24. 14:59
  • "Mennyibe került ez a magáncég, hogy ott ellátta a biztosítást? Vajon ennek az őrző-védő cégnek van arra jogosítványa, hogy embereket motozzanak és megmondják, hogy bemehetnek-e egy ünnepségre vagy nem? Ezért majd valaki felelősségre von közülük valakit? Fognak kártérítést fizetni a sérelmet elszenvedett embereknek? Nem. Nagyon jó lenne, ha már egy kicsit megpróbálnánk nem mindig különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. Azt gondolom, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek attól függetlenül, hogy ellenzéki vagy kormánypárti." Ékes Ilona, Fidesz
  • "El nem tudom képzelni, hogy Franciaországban, Németországban előfordulhatna, hogy egy állami rendezvényen egy magán biztonsági cég motozza meg az embereket. Tudom, hogy ombudsmani döntés is született az ügyben, de szerintem ez egy olyan fokú jogsértés, amit duplán alá kell húzni, és a bizottsági jelentésben erre külön ki kell majd térni." Révész Máriusz, Fidesz
  • "Nem tartja alkotmányellenesnek, hogy egy idegen őrző-védő kft. végzi nemcsak a szűkebb biztosításokat, hanem például március 15-én vagy más ünnepségeken is? Ennek már csak a létezése is nemzetbiztonsági kérdést vet fel." Wittner Mária, Fidesz

2016. október 23-án a Kossuth téri állami ünnepséget a Valton Security biztosította. A biztonsági őrök szúrópróbaszerűen ellenőrizték főleg a táskával, csomaggal érkezőket, több síppal érkezőt nem engedtek be. Az egyik őr azt mondta magyarázatképp: nem szeretnék, hogy megzavarják a rendezvényt. Juhász Pétert, az Együtt alelnökét sem engedték be. Amikor rendőrt hívott, az a magyarázat hangzott el az elmondása szerint, hogy az állami rendezvényt egy magáncég, a Valton Security biztosítja, és ők dönthetik el, kit engednek be. Juhászt nem akarták beengedni. A politikus hétfőn közölte: bepereli a Miniszterelnökséget.

A fenti három idézet kísértetiesen hasonló helyzetet ír le, mint a vasárnapi, de nem most hangzottak el. Az elmúltnyolcévre, azon belül is 2008-as és 2009-es nemzeti ünnepeken történtekre vonatkoznak.

Nem új jelenség ugyanis, hogy a hatalmon lévő vezetés magáncégre bízza állami rendezvények biztosítását, és az sem, hogy ez felháborodást kelt.

Amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, fideszes politikusokban merültek fel komoly alkotmányossági aggályok, és ők voltak azok, akik az ombudsman véleménye mögött felsorakozva válaszokat követeltek.

Nem mindegy, hogy rendőr vagy biztonsági őr

Szabó Máté, az akkor hivatalban lévő ombudsman 2008-ban és 2009-ben is gyászos jelentést adott ki az adott év március 15-éről. Bőven volt jogsértés és panasz, amivel foglalkoznia kellett.  A sok közül az egyik dolog, amit vizsgált, az volt, hogy mindkét évben csak egy vagyonvédelmi magánvállalkozás (In-kal Security )által végzett ellenőrzés után lehetett belépni a Múzeum körúti állami rendezvény területére. Előfordult, hogy kisgyerekes családtól elvették volna a cumisüveget, és csak úgy engedték volna be őket. A jelentéseiben Szabó Máté kimondta:

komoly alkotmányos aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy egyes állami (vagy önkormányzati) rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató (ún. őrző-védő) magánvállalkozásokra bízza.

Az ombudsman szerint önmagában nem azzal van gond, ha a belépésnél ellenőrzés van, az érkezők csomagját átnézik, és a közbiztonságra veszélyes tárgyak bevitelét megtiltják. Szerinte erre lehetőség van akkor, ha az állami szervezőnek olyan információk jutnak birtokába, miszerint a rendezvény biztonságát – az általános kockázaton túl – jelentős, konkrét veszély fenyegeti.

A jelentés hangsúlyozta, hogy általános vizsgálatra gondol, vagyis arra, ha az összes résztvevőnél van átvizsgálás: a biztonság védelmében ilyenkor nincs szó a magánszférához való jog aránytalan korlátozásáról. Kimondta ugyanakkor azt is:  „nagy jelentősége van azonban az alapjog-korlátozás arányosságának megítélésekor annak, hogy ezeken az állami rendezvényeken ki végzi el az ellenőrzést: rendőr vagy egy a biztosítással megbízott személy- és vagyonőr”.

Még nagyobb ennek a jelentősége ennek a kérdésnek közterületen zajló állami rendezvények esetében, folytatta, és megjegyezte: pusztán az, ha egy adott utcát, teret állami rendezvény miatt lezárnak, attól az még közterület marad.

Szabó Máté 2008-ban és 2009-ben arra jutott:

Ha az állami (önkormányzati) rendezvényekre való beléptetést személy- és vagyonőrök végzik, akkor fokozottan fennáll a visszaélés lehetősége, megítélésem szerint ugyanis hiányoznak azok a garanciális eszközök, amelyek az adott rendőri intézkedést, a belépők csomagjának átvizsgálását – általánosságban – arányossá teszik.

Annak ugyanis megvannak a kidolgozott keretei, menete, hogyan és kinél lehet panaszt tenni a sérelmes rendőri intézkedések miatt. Ha a vagyonőr tesz valami jogelleneset, akkor bírósághoz fordulhat, feljelentést tehet vagy polgári pert indíthat az állampolgár, de ez, ahogy az ombudsman írta, „különösen a rendőri intézkedés elleni panasszal összemérve – nem tekinthető tényleges, valódi garanciának”.

Szabó Máté a Gyurcsány-kormány idején rögzítette azt is, hogy emellett „az állampolgárokban keltett bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, a garanciális rendelkezések ilyen megkerülésének a veszélye fennáll, amely a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményét veszélyezteti”. Az ombudsman megoldási javaslata az volt, hogy a rendezvénybiztosítást a rendőrség végezze, ha mindenképp muszáj átvizsgálni az érkezőket, rendőrök tegyék ezt.

Az ombudsman kritikája mellett 2009-ben felsorakozott a Fidesz. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, aki akkoriban, 2010-ig a parlament emberi jogi bizottságának az elnöke volt, levélben fordult 2009. március 17-én Bencze Józsefhez, az akkori országos rendőr-főkapitányhoz. A levél kiadója a Fidesz volt. A szöveg ma már nem érhető el a fidesz.hu oldalon, amelyet pár hete a párt Facebook-oldalára irányítottak át, de az interneten több helyen megvan még mindig, és az MTI archívuma is megőrizte.

Balog bűncselekményt gyanított

A rendőr-főkapitánynak címzett levélben Balog felidézte Szabó Máté 2008-as (akkor még a 2009-es jelentés nem volt kész) alkotmányos aggályait az őrző-védő vállalkozások megbízásával kapcsolatban. "Jómagam is egyetértek az állásfoglalással, különösen a tegnapi események kapcsán, amikor a Nemzeti Múzeum kertjébe való belépéshez a polgároknak fémkereső kapukon lehetett csak bejutni, amit őrző-védő cégek alkalmazottai üzemeltettek. Magánszemélyek döntöttek tehát arról, hogy valaki bejuthat-e az ünnepségek helyszínére."

Balog ebben a 2009 márciusi levélben arról kérdezte a rendőrfőkapitányt, "miért nem volt képes a rendőrség a Nemzeti Múzeum kertjébe való bejutásnál a biztosítási feladatok ellátására". Arra is kíváncsi volt, mennyibe került vajon a magáncégek munkája. Végül pedig ezt a kérdést is feltette:

Egyetért-e velem Tábornok Úr abban, hogy a fenti őrző-védő vállalkozások munkavállalói önkényesen korlátozták a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárokat alkotmányos alapjoguk gyakorlásában, és ezáltal bűncselekmény gyanúja is felmerülhet eljárásukkal kapcsolatban?

A téma előjött pár nappal később, 2009. március 24-én a parlamentben az emberi jogi bizottság ülésén, ahol jelen volt Bencze József és Szabó Máté is. Itt tette fel Ékes Ilona a cikk elején idézett kérdéseit. A Wittner Máriától és a Révész Máriusztól származó idézet másfél évvel későbbi, a 2002 és 2010 közötti és különösen a 2006 őszén elkövetett állam általi jogsértéseket vizsgáló albizottság 2010 szeptemberi ülésén hangoztak el.