Kövér Lászlónak a mai gátlástalan háttérhatalmak jutottak eszébe 1956-ról

Kövér László szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának védelme nélkül Európa és az Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az "államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének".

Az Országgyűlés elnöke erről a parlament keddi, ünnepi ülésén beszélt. A házelnök szerint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megkerülhetetlen tanulsággal szolgált a korabeli Európának, hiszen a nagyvilág felismerhette a kommunizmus igazi arcát, de épp oly fontos az üzenete a mai európai generációk számára. Úgy fogalmazott:

"A forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban pedig arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának, önrendelkezésének és önbecsülésének fenntartása és védelme nélkül egész Európa, az egész Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének."

Azt mondta, "1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül".

Kövér László hozzátette: a magyar 1956 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásokból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára.

Az ünnepi ülésen, amely a történelmi zászlók bevonulásával, valamint a Himnusz eléneklésével kezdődött, a házelnök úgy vélte: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszményei és értékei arra köteleznek, hogy olyan Európai Uniót, és benne egy olyan magyar államot építsünk, amely szolgálja és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar polgárokat. Megjegyezte: félreismeri és lebecsüli a magyarokat, aki napjainkban úgy gondolja, hogy "cukorral vagy korbáccsal, hazugsággal, nyomásgyakorlással és fenyegetéssel" rávehetőek leszünk 1956 örökségének megtagadására, történelmi eszményeink és elveink feladására.

Kiemelte: 1956 hősei egy olyan rendszerrel, a szovjet kommunizmussal szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult. Rámutatott: ennek a rendszernek Magyarország nem önszántából lett része, hanem a közép- és kelet-európai sorstársaival együtt, a második világháború után a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió közötti geopolitikai játszmák áldozataként "lökték oda rabnak". Kövér László a forradalom leveréséről szólva kiemelte: 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra, hatvanezer kiképzett szovjet katona zúdult néhány ezer, katonailag képzetlen vagy hiányosan felszerelt, többnyire fiatal civil szabadságharcosra.

"Több mint háromezer halott az utcákon (közöttük az éppen ma 60 éve itt, a Kossuth téren géppuskatűzzel legyilkolt név szerint ismert 71 és ki tudja, mennyi ismeretlen áldozat), húszezer sebesült, húszezer koncepciós per, több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet, ezer Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön, kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült és egy több, mint harminc esztendőre újra berendezkedő, hazaárulásban és emberölésben fogant, nemzetellenes és velejéig gonosz kommunista diktatúra" - Kövér László szerint ezt kapta büntetésként a magyar nép 1956-ért.

Úgy vélte: "vérrel és áldozattal megszentelt jutalomként" pedig azt kapták a magyarok 1956-tól, hogy 12 nap alatt visszanyerték a szabadság, a méltóság és a felelősségvállalás lélekemelő erejét. Ezen erő segítségével születhetett újjá 1990-ben a demokratikus Magyarország, ezen erő segíti ma is Magyarországot az euroatlanti szövetségekben, hogy az ezekből fakadó kötelezettségei teljesítése és jogai gyakorlása során megőrizze méltóságát, egyenjogúságát és függetlenségét - tette hozzá.

Kövér László hangsúlyozta: kegyelettel emlékeznek a kommunizmus minden magyar, lengyel, német és más nemzethez tartozó áldozatára, a kommunizmus elleni harc minden mártírjára. "Örök hála 1956 velünk élő hőseinek. Köszönet lengyel és német barátainknak, köszönet mindazon szabadságszerető polgároknak, akinek segítségére mindig számíthatunk a magyar és az európai szabadság érdekében" - zárta beszédét a házelnök.

Az ünnepi ülésen elnöklő Latorcai János külön köszöntötte Áder János, köztársasági elnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, az 1956-os szervezetek képviselőit, az 56-os események jelen lévő szemtanúit, politikai üldözötteket, a jelen lévő volt közjogi méltóságokat, a külhoni magyar közösségek képviselőit, a magyar történelmi egyházak képviselőit, a magyar EP-képviselőket, valamint Stanislaw Tillich-et, a német parlament felsőházának (Bundesrat) elnökét és Marek Kuchcinskit, a lengyel Szejm elnökét, akik fel is szólalnak az ülésen.