Orosz diplomaták gyakorlatoztak a rendőrgyilkos brigádjával

• A bőnyi rendőrgyilkos félkatonai szervezete kapcsolatban állt orosz diplomatákkal, közösen airsoftoztak is.
• Az orosz katonai titkosszolgálatnak köze volt azokhoz a képekhez, amelyek két éve a Győrkösék által létrehozott weboldalon bukkantak fel, és aminek ürügyén a Kreml odapörkölt a magyar kormánynak.
• Ez volt az a bizonyos tankos botrány, ami miatt még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is összeült. És amiről Navracsics Tibor akkori külügyminiszter azt mondta, „barátságtalan gesztus” volt Moszkvától. 
• Nem sokkal később Győrkösék weboldala a magyar nyelvű orosz propaganda legfontosabb hídfőállása lett, és orosz domaint kapott.
• Ez a cikk angol nyelvű verzióban is olvasható.

Az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) emberei kapcsolatban álltak a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal, az MNA-val – értesülésünket több, egymástól független biztonsági forrás is megerősítette az Indexnek. Úgy tudjuk, korábban orosz diplomaták is részt vettek a Győrkös-féle csapat airsoftos gyakorlatozásaiban, amiről a hazai titkosszolgálatoknak, köztük a katonai elhárításnak is tudomása volt. 

Győrkös István az, akinél szerda reggel házkutatást tartott volna a Nemzeti Nyomozó Iroda. Amikor a nyomozók megjelentek, a 76 éves férfi tüzet nyitott rájuk, egy 46 éves rendőr a tűzpárbajban meghalt.

Információnk szerint orosz diplomaták, köztük az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei már évekkel ezelőtt rendre felbukkantak a hazai militáns szélsőjobbos szubkultúrában, igaz, nem csak a Magyar Nemzeti Arcvonal környékén. Már jóval az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt. Ezt az oroszok igyekeztek okosan, nem feltűnően csinálni.

Az ilyen típusú kapcsolatok létrehozását és fenntartását olyan tevékenységek és az ehhez kapcsolatos események segítették, mint például a relikviakutatás és az ezzel kapcsolatos börzék. A szélsőjobboldalról, szélsőbaloldalról érkező „magánkutatók” és gyűjtők gyakori látogatói ezeknek a börzéknek, amelyeket a GRU ügynökei is előszeretettel látogattak. Az oroszok dolgát valamennyire megkönnyítette, hogy ez egy „mozgó szubkultúra”, gyakran elég sok személyes átfedés volt a különféle szervezetek között. 

Ideális figurák

Az oroszok által használt szélsőséges figurák és csoportok tagjai gyakran maguk sem tudják, hogy közvetett módon irányítják, befolyásolják őket. Ideálisak azok, akik félőrültek, hasznos idióták, mert őket lehet a legkönnyebben, közvetett módon rávenni arra, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el. 

Az MNA "kiképzései" során általában airsoftoztak, volt, hogy ilyen alkalmakkor oroszok is jelen voltak. Ebben semmi törvénysértő nincs, hiszen az airsoft idehaza főleg szabadidős tevékenységként van jelen, így fontos tudni, hogy csak azért, mert néhányan ezt tényleg katonai jellegű kiképzésre használják, nagyjából csak annyira veszélyes, mint ha valaki paintballozik. Az airsoft fegyverek itthon is széles választékban kaphatók, de a kereskedelmük engedélyhez kötött, és az egyes típusokat csak hatósági bevizsgálást követően lehet forgalomba hozni.

Az airsoft a paintballtól abban tér el, hogy festékgolyók helyett apró műanyag lövedékeket lőnek ki, a fegyverek pedig külsőre megszólalásig hasonlítanak az igazi fegyverekre, sokszor még egyes működési jellegzetességüket is másolják, például a pisztoly hátrasikló szánját, vagy hogy egy mesterlövész puskát minden lövés után újra kell tölteni.

A hídfőállás

Győrkösék orosz titkosszolgálatai kapcsolatai a Hídfő nevű weboldalnál már tetten érhetőek voltak. Az oldalt eredetileg az MNA hozta létre 2012-ben. Árulkodónak tűnik, hogy a Hídfő.net első, 2012. őszi Facebook-bejegyzését cirill betűkkel írták: Новый новостной сайт запущен! – így számolnak be arról, hogy új hírportál indult.

Kezdetben Győrkösék töltöttek fel rá tartalmakat. Az oldal akkor lett országosan ismert, amikor 2014 augusztusában az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Magyarországot, hogy fegyvereket, köztük T–72-es tankokat szállít Ukrajnának. Az orosz külügy az addig legfeljebb csak a szélsőjobboldali szubkultúrában ismert Hídfő egyik, nem éppen mindennapi cikkére hivatkozott. A weboldal ugyanis három „olvasói fotót” közölt, melyek augusztus 2-án készülhettek a magyar T–72-es tankokról Nyíregyházánál. Úgy tudjuk, a fotók elkészültéhez az orosz katonai hírszerzésnek is köze volt.

A tankügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta. Úgy tudjuk, a kormány tisztában volt azzal, hogy az orosz titkosszolgálat áll a T–72-es tankok szállításáról szóló hír mögött. Erre utalt az is, hogy az ügy kirobbanása után Orbánék nemtetszésüket fejezték ki Moszkvának. „Mindenképpen bizarr, hogy egy jelentéktelen honlapon megjelenik egy hír, amelyre hivatalos honlapján reagál az orosz külügy” – jegyezte meg akkor az Indexnek Navracsics Tibor, aki akkor még a külgazdasági és külügyminisztériumi tárca vezetője volt. Úgy tudni, Navracsics a bizottsági ülésen barátságtalan gesztusnak nevezte Moszkva lépését. A tankok sorsáról később ellentmondásos hírek jelentek meg.

A tankügy idején még magyar szélsőjobbos portálnak látszó oldal már egyértelműen oroszpárti volt. Olyan, mintha a Kijev-ellenes orosz háborús propagandára és dezinformációra kitalált orgánum lenne. Ma már teljesen az. Egyáltalán nincs rajta MNA-s tartalom, kizárólag orosz propagandaoldalként működik, és orosz domainre (Hidfo.ru) is költözött.  Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a bőnyi lövöldözés után ez az oldal is megerősítette, hogy Győrkös Istvánt "támadták meg az otthonában" a rendőrök. 

Az, hogy a Győrkös-féle szervezet az oroszokhoz közeledett, szélsőjobboldali körökben a Hídfő létrehozásának idején már nyílt titok volt. Olyannyira, hogy az MNA 2012-es szakadásában részben ez is szerepet játszott. Ahogy egy, az MNA ügyeire rálátó szélsőjobboldali forrás fogalmazott az Indexnek: „a hungarizmus keresztény alapjainak megkérdőjelezése és a kritikátlan oroszimádat mellett” egy pénzügyi elszámolási vita vezetett ahhoz, hogy Győrköstől elfordultak. Az MNA akkori vezetőségének több tagja és Győrkös egyik fia különbözött össze egy pénzügyi elszámolás során. A később szakadároknak kikiáltott vezetők szerint idősebb Győrkös ezen annyira „begőzölt”, hogy mindenkit árulónak kiáltott ki, aki feszegette ezt a témát.

Ezenkívül a kommunistákhoz, pontosabban a Munkáspárthoz és az oroszokkal szintén jó kapcsolatokat ápoló Thürmer Gyulához való közeledés is kiverte sok hungaristánál a biztosítékot.

De mi is az a GRU? A szovjet katonai hírszerzés, a GRU-nak rövidített orosz Felderítő Főcsoportfőnökség volt egykor a KGB mellett létező másik szovjet titkosszolgálat. Vagyis nem csak volt: míg a KGB 1991-ben felbomlott – utódai a belső elhárítás, az FSZB, a külső hírszerzés, az SZVR, továbbá néhány másik, kisebb szervezet –, a GRU érintetlen maradt, és a putyini Oroszország legnagyobb hírszerző szolgálataként az elmúlt években kulcsszerepet játszott például az ukrajnai orosz beavatkozásban.

Klasszikus hírszerzési feladatok mellett a GRU állományába különleges műveleti feladatokra (diverzió, mélységi felderítés, stb.) kiképzett egységek is tartoznak, részben ez utóbbiak közül kerültek ki a Krímben látott, azonosító nélküli „kis zöld emberkék” is. Eredetileg a GRU kötelékébe tartozott az orosz elitkommandó, a hírhedt Szpecnaz is.

Ahogy a Belügyminisztérium III/I-es Csoportfőnökségének, azaz a magyar szocialista polgári hírszerzésnek az épületében bent ült a KGB több „tanácsadója”, úgy a Magyar Néphadsereg Vezérkara (MNVK) 2. Csoportfőnöksége (Felderítő Csoportfőnökség), vagyis a magyar katonai hírszerzés is hasonló szimbiózisban működött a GRU-val. A rendszerváltozáskor a MNVK 2. Csoportfőnökségéből alakult meg a demokratikus magyar köztársaság katonai hírszerzése, a Katonai Felderítő Hivatal (KFH), míg a katonai elhárítással foglalkozó Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) a szintén szovjet „tanácsadók” inspirációjára működő Belügyminisztérium III/IV-es csoportfőnökségének lett az utódja. 2012-ben az Orbán-kormány a katonai hírszerzést és elhárítást összevonta, a KFH-ból és a KBH-ból létrejött a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

Egy 1989 előtt aktív hírszerző az Indexnek úgy fogalmazott, a szocialista rendszerben a magyar és a szovjet szolgálatok között az együttműködésnek olyan mélységét kell elképzelni, ami ma már példátlan. 

A katonai elhárítás sötét foltjai

A magyar katonai szolgálat(ok)nak és az állományukból érkező, polgári vonalra váltó szakembereknek máig nincs jó hírük a Belügyminisztérium és az alá tartozó polgári szervek köreiben, pontosan a „katonai vonal” túlzottan erős orosz kötődései, valamint a szervezet zártsága, a valódi ellenőrzés hiánya és a '89 előtti mentalitás továbbélése miatt. Ezekre talán a legszemléletesebb példa a romagyilkosságok ügye. Csontos István, a 2008–2009-es gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottja a KBH beszervezett ügynöke volt, amit a KBH azonban jó ideig tagadott. Csontos az ötödik rasszista támadás, a tiszalöki gyilkosság után még találkozott is egykori tartótisztjével, és a nyomravezetőnek járó százmillió forintra célozgatott neki.

Ezt a találkozót és magát a kapcsolatot a KBH és a tartótiszt a nyomozások és vizsgálatok során végig elhallgatta és letagadta. Mikor mégis fény derült rá, a tartótiszt ellen bírósági feljelentésre hamis tanúzás miatt eljárás indult, de a KBH belső vizsgálata során végül csak fegyelmit kapott. A Népszava szerint azért nem bocsátották el, mert valójában felsőbb KBH-s utasításra hazudott. 

Egyetlen orosz diplomatát sem utasítottak ki

Szijjártó Péter külügyminiszter a vele készített nyári interjúkban azt állította, nincs róla tudomása, hogy 2010 óta kémkedés miatt bármilyen külföldi diplomatát kitiltottak volna Magyarországról, 2014-es hivatalba lépése óta pedig „egészen biztosan nem”. A magyar kormány hozzáállása már csak azért is rendhagyó, mert a régió országaiból, például Romániából vagy Csehországból évente-félévente érkeznek hírek főként diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők persona non gratává minősítéséről.

Ám magyar részéről még a jobbikos Kovács Béla kémügyében sem merült fel ez a lehetőség, pedig ha Kovács valóban az oroszoknak kémkedett, akkor értelemszerűen nem saját magával találkozgatott konspiráltan. „Az én tudomáson szerint sem orosz, sem más diplomatának a kitiltásáról, kiutasításáról nem volt szó. Nem is kérdeztek tőlem olyat, hogy ezt javasolnám-e” – mondta Szijjártó az Indexnek, aki a Kágébéla-ügyről azt is elárulta, hogy „a mostani a második orosz nagykövet, mióta én vagyok a miniszter, de egyikkel sem került szóba”.

A cseh elhárítás (BIS) szeptember elején hozta nyilvánosságra éves jelentését, mely szerint az orosz szolgálatok voltak tavaly (is) a legaktívabbak az országban, ahogy az ukrán válság kirobbanása óta mindig. A beszámoló szerint elsődleges céljuk a cseh média és internet behálózása orosz propagandával és dezinformációkkal, a NATO és az EU egységének a bomlasztása, valamint a cseh energiaszektor feletti orosz befolyás növelése.

A magyar kémelhárítás (Alkotmányvédelmi Hivatal) viszont hasonló beszámolókat már ki sem ad. Az oroszok aktivitásáról kicsit is konkrétabb állításokat Magyarországon legfeljebb politikusok tesznek, ám ezek ellenőrizhetetlenek. Például Gyurcsány Ferenc, aki nemrég arról beszélt, tudomása szerint 600-800 orosz titkosügynök dolgozik jelenleg az országban, duplája annak, mint miniszterelnöksége idején.