Bertalan
10 °C
28 °C

Felpörgött a védelem, elhalasztják a röszkei terroristaper ítéletét

2016.10.28. 11:41

Az eredeti tervek szerint a Szegedi Törvényszék pénteken hirdetett volna ítéletet a röszkei terrorperben, annak az Ahmed H. nevű szír férfinak az ügyében, akit az ügyészség a tavaly szeptember 16-i kődobálós-vízágyús-könnygázas balhé után egyedüliként terrorcselekmény elkövetésével is megvádolt.

Ahmed H. új ügyvédet kapott, aki teljesen új alapokra akarta helyezni a vádlott védelmét. Részsikerrel járt csak, de a bíró mindenesetre úgy döntött, nem hirdet ítéletet, a következő tárgyalási napot november 30-ra tűzte ki.

Sebők Balázs kirendelt védőként körülbelül két hete váltotta le az előző, meghatalmazott ügyvédet, aki kiszállt az ügyből. Sebők egyik fő problémája az volt, hogy nem is volt még alkalma személyesen találkozni a védencével, akit nem Szegeden, hanem Budapesten tartanak fogva. A szünetben az Indexnek elmondta: csak telefonon tudtak eddig beszélni, most, a tárgyalás előtt öt perccel találkoztak életükben először, amikor a bv-őrök meghozták Ahmed H.-t.

A bíró elfogadta, hogy tényleg túl szűkös volt eddig az idő a személyes kapcsolatfelvételhez, ezért adott helyt az elnapolásra vonatkozó indítványnak.

Mitől terrorper?

A terror ebben az ügyben sem azt jelenti, amit a köznyelv ért rajta. A vád szerint a 40 éves Ahmed H. terrorcselekménye abban állt, hogy erőszakkal próbált egy állami szervet rávenni arra, hogy azt tegye, amit ő akar: a rendőrök engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget.

Mindez a gyakorlatban a vádirat szerint úgy történt, hogy a feszültség tetőzésekor megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőrsorfalat, és az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg. Az események egy részéről videófelvétel is van, a bíróságon így például nem az volt a kérdés, hogy volt-e nála megafon, hanem hogy mit mondott, hergelni vagy – ahogy ő mondta - nyugtatni próbálta-e a tömeget.

Ahmed H. korábban a bíróságon azt mondta: ártatlannak érzi magát, szerinte nem követett el semmiféle terrorcselekményt, csak a szüleit szerette volna biztonságban tudni, amikor a háború elől menekülniük kellett.

Az új ügyvéd nemcsak időt próbált nyerni, hanem pótolni azt is, ami eddig - meglehetősen passzívnak látszó - elődje nem tett meg: tanúk sorát hívatta volna be Ahmed H.-ra nézve kedvező mondanivalóval. Olyan - főleg külföldi - újságírók és önkéntesek meghallgatását indítványozta, akik a határ szerb oldaláról látták a röszkei eseményeket, és akik az eddig megszólaló rendőrtanúk többségével ellentétben arról beszéltek volna, hogy a védence nem akart ártani a magyar államnak.

Végül a Szegedi Törvényszék bírája az indítványt lényegében elutasította, a sok közül csak egyetlen új tanú behívását hagyta jóvá: egy rendőrtanúról van szó, akinek korábban felolvasták már a vallomását, de személyesen még nem járt a bíróságon.

Az ügyvéd indítványozta egy felvétel lejátszását is, amely Röszkénél készült, elmondása szerint a vádlott beszél rajta angolul egy újságíróval, és kiderül belőle, hogy nem volt benne agresszió, csak szeretett volna a családjával eljutni az Európai Unióba. A bíró erről a felvételről egyelőre nem döntött.

Ahmed H. helyzetének iróniája, hogy ő személy szerint - a kint rekedt migránsok tömegével ellentétben - legálisan is bejöhetett volna Magyarországra. A röszkei összecsapás idején már tíz éve Cipruson élt, mivel a felesége ciprusi, voltak papírja, szabadon mozoghatott az EU-ban. Azon a napon úgy került a szerb határ túloldalára, hogy csatlakozott a családjához, akik akkor menekültek Európa felé a balkáni útvonalon át. Volt pénze, nyelvismerete, megpróbált segíteni nekik az utazásban.

 

Nemrég született elsőfokú ítélet egy másik híres terrorizmusvádas ügyben. Augusztus 30-án a Fővárosi Törvényszék 13 év fegyházra ítélte Budaházy Györgyöt a Magyarok Nyilai-ügyben. Társai többsége is nagyon súlyos büntetést kapott.

Az összecsapás után több családtagját is letartóztatták, idősödő, beteg édesanyja volt az egyetlen női vádlott az Ahmed H. perével párhuzamosan futó tömegzavargás-vádas büntetőperben. Első fokon bűnösnek is találták őt is, Ahmed H. édesapját is.

Ahmed H. már több mint egy éve fogságban, előzetes letartóztatásban van, nem sokkal a röszkei balhé után elfogták a TEK-esek. Eleinte nem volt világos, a nyilatkozatokban miért terroristázzák Ahmed H.-t: azért, amit Röszkén tett, és ami a Btk.-nk szerint terrorcselekménynek minősülhet, vagy olyasmi miatt is, amit a közgondolkodásban jelent a terrorizmus.

A pere idén áprilisban kezdődött el. A tárgyalásai idejére szigorított biztonsági intézkedéseket vezettek be a Szegedi Törvényszéken.

Veszélyes fanatikus, írták róla

A pénteki tárgyalást eljöttek meghallgatni az Amnesty Internationaltól, az amerikai nagykövetségtől is, jelen volt a külföldi sajtó, a Reuters hírügynökség is. A nap főként iratismertetéssel telt el.

Felolvasta például a bíró az igazságügyi elmeszakértő és pszichológus véleményét. Aszerint Ahmed H. nem beteg, átlagos az intellektusa, beszámítható volt a röszkei összecsapás idején, fel tudta mérni, mit tesz, bár a korábban átélt viszontagságok és a csoportnyomás miatt beszűkült tudatállapotba került, ami "a cselekmény kialakulását segítette". A szakértő azt is megjegyezte, hogy szerinte a vádlottnak indulatkezelési nehézségei vannak, alacsonyabb a frusztrációs toleranciája, a hitével kapcsolatos kérdések elől igyekezett kitérni, és úgy érződött, hogy manipulációra törekszik.

A legérdekesebb anyag, ami előkerült pénteken, egy interpolos jelentés volt arról, mire jutott a ciprusi idegenrendészeti nyomozók adatgyűjtése Ahmed H.-val kapcsolatban. A jelentés lényege egy súlyos ellentmondás: egyrészt kijelentették róla, hogy "veszélyes vallási fanatikus", de ezt nem támasztották alá, és közben tényként rögzítették, hogy ciprusi tartózkodása alatt nem provokált senkit, nem szított felkelést, nem próbált téríteni, vagy bárkit beszervezni.

Miután ezt felolvasta a bíró, Ahmed H. szót kért, és újra azt bizonygatta: soha nem volt radikális, keresztény feleségére sem próbálta ráerőltetni az iszlám hitet, békességre és barátságra törekedett, abban pedig semmi furcsa sincs, hogy Szaúd-Arábiában járt, hiszen a mekkai zarándoklat alapvető a muszlim emberek életében. Az ügyvédje úgy fogalmazott:

ezek szerint akkor minden katolikus is vallási fanatikus, aki életében egyszer a Vatikánba elmegy.