Tip-top sportpályák lepik el a sötét Szabolcsot

• Maximum a távolbanézést.
• Mit?
• A távolbanézést – ismételte türelmetlenül a nyírbogáti presszó pultosa.

Úgy tűnt, többet nem is tudunk meg a sportolási szokásairól, de aztán egy pillanatra mintha tényleg abbahagyta volna a poharak törölgetését, hogy a szokásosnál kicsit hosszabban nézzen a kocsma végébe. “Be van kötve a Digi, de nem nézem, nem érdekel a sport” – mondta, és töltött egy vendégnek a petpalackosból.

Pedig, ha hihetünk a háromezer fős Szabolcs megyei település polgármesterének, a többség nem így gondolkozik. Simonné Rizsák Ildikó szerint az elmúlt időszakban szemléletváltás történt a faluban, és az emberek sorra ébrednek rá a mozgás fontosságára. Állítólag komplett családok ragadtak focilabdát, a biciklisek pedig nem győzik kerülgetni a Nyírbátor felé futó, görkorcsolyázó és gördeszkázó lakosokat.

“Az új kerékpárúttal a biztonságos közlekedés megvalósítása volt a célunk, de más, meglepő eredménye is volt. Hirtelen kinyíltak az emberek, és sportolni kezdtek” – mondta a polgármester, aki nyáron azzal került be a hírekbe, hogy több millió forintos végkielégítést adott férjének, Simon Miklósnak, akitől 2014-ben vette át a polgármesteri széket. Simon azért nem indult a választásokon, mert az új szabályok szerint országgyűlési képviselőként ezt már nem tehette meg. Mindenesetre korábbi munkásságáért augusztusban díszpolgári címet is kapott a feleségétől.

Még Simon polgármestersége idején, 2013 végén adták át Nyírbogáton a 20×40 méteres műfüves focipályát a 70 százalékban tao-pénzből finanszírozott MLSZ Országos Pályaépítési Program keretében, és az új polgármester is igyekszik a férje által megkezdett úton haladni. Így készülhet el jövőre a több mint ezer négyzetméteres tornacsarnok is, amit a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programból finanszíroznak. És ez még nem minden: az önkormányzat nemrég fitneszparkra és futópályára is adott be pályázatot.

De vajon mi szükség van ilyen beruházásokra az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében, és mit lehet itt csinálni a sportoláson kívül?

Ilyen szép csarnok megéri a kockázatot

“A műfüves pálya az iskola udvarán épült fel, ezért 250 diák tudja a tornaórán igénybe venni. Másrészt a pálya a lakosság számára is nyitott, ami azért fontos, mert a nagy élőfüves pályánk rossz állapotú, hepehupás, tele van vakondtúrással. Az emberek nem szívesen fociznak egy balesetveszélyes pályán” – mondta Simonné. A műfüves pálya harmincmillió forintból épült, aminek tíz százalékát vállalta a település önrészként.

“Minden korosztály használja a pályát, itt zajlanak a Bozsik-program edzései, de előfordul, hogy két-három család összefog, és együtt elmennek focizni. Sajnos, nem mérjük, hogy mennyien sportolnak, de azt látom, hogy állandóan gurul a labda, és nekem ez megnyugtató”.

A több mint ezer négyzetméteres csarnokot elsősorban az iskolásoknak szánják, mert a mostani tornaterem nem alkalmas a mindennapos testnevelésre. Nem elég tágas két osztály számára, ráadásul nincs benne természetes fény és szellőzés sem. “A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mérte fel az igényeket, és úgy látták, hogy nálunk szükség van erre a beruházásra” – mondta. Amikor az önkormányzat úgy döntött, hogy akarja a csarnokot, 130 millió forintos önrészt kellett vállalnia, ami nagy összegnek számít egy ekkora falu költségvetésében. Talán ezért is van, hogy Nyírbogáton kívül Baktalórántháza az egyetlen Szabolcs megyei település, amely részt vesz a programban, ott egy tanuszoda épül.

“Éppen csak átment a testületen, mert nem mindenki akart vállalni ekkora önrészt. De mi úgy gondoltuk, hogy egy ilyen csarnok megér ekkora kockázatot, különben soha nem fogunk előrelépni”.

A nyírbogátiak szerencséjére azóta a kormány önrész nélkülivé tette a beruházást, Simonné szerint csak két-hárommillió forintot kell beletenniük. “Döntés előtt áll, hogy részben ez is nyitott lesz-e a lakosság számára, de biztosan nem fogjuk teljesen kinyitni, nehogy tönkretegyék” – mondta.

Ha minden jól megy, Nyírbogáton hamarosan fitneszpark és futópálya is lesz. “Igény van rá, ezért is pályáztunk. Azt láttuk, hogy a gyerekek sokszor elcsellengik a délutánt, az utcán csoportosulnak. Nincs megfelelő tér, a fitneszpark viszont alkalmas lehet rá. A futókört a csarnok köré építenénk, az önkormányzat négymillió forint önrészt biztosít. Ma sokan a bicikliúton és a régi pályán kénytelenek futni, panaszkodnak is, hogy nem megfelelő”.

Végre valami a sötét Szabolcsban is

“Mondhatom, hogy példamutató vagyok” – ismerte el Simonné, aki egyben a falu háziorvosa is. “Húsz éve rendszeresen mozgok, heti kétszer egy órát tornázom egyedül vagy csoportosan, 10-15 helyi ismerősömmel. Átmozgatjuk a testünket, egy kis step pad, haspad, nem annyira az aerobik irányába mozgunk”.

Simonné szerint a sportberuházások átformálhatják az emberek szemléletmódját. “Érzik az emberek, hogy mozogni kell. Mi mindenben partnerek vagyunk, ami az egészséges életmód és az egészséges szemléletkialakítás érdekében történik. Ingyen lehet vérnyomást, vércukrot és testzsírt mérni, valamint reformételeket is szoktunk bemutatni”. A polgármester azt mondta, a beruházások a hátrányos helyzetű, rosszabb egészségi állapotú lakosok számára is hasznosak.

“Szerintem csak annak van esélykiegyenlítő szerepe, ami a gyerekeket célozza. Márpedig ha a gyerek elkezd mozogni, lehet, hogy magával viszi az anyukát is” – mondta. A település 2013-as esélyegyenlőségi tervében ehhez képest az szerepel: “a helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül nem vállal szerepet”.

Bár a presszóban megismert nőt hidegen hagyják a sportok, a fejlesztéseknek örül. “Én nem fogok oda járni, de jó, hogy végre a sötét Szabolcsba is eljut valami” – mondta. Hasonlóan látja Edit is, aki gyerekkorában röplabdázott, ma viszont már kifejezetten utálja a sportokat. “Kell az a csarnok, mert a régi tornaterem tényleg rossz állapotban van. A rokkantnyugdíjas Sándor szerint viszont az egész fölösleges, és sportberuházás helyett inkább a szegényeket segítené. “Minek az? Vagy minek akkora? Nem elég a kisebb? Miért nem újítják fel a régit? Nem értem. Közben az emberek éheznek” – dohogott.

“Ja, van egy nyírbogáti focicsapat, de a fele alkoholista, alig tudnak felmenni a pályára” – nevetett egy fiatal fiú, amikor a műfüves pályáról kérdeztük. “Mi nem járunk focizni, inkább otthon kondizunk. De a bicikliúton tényleg szoktak futkározni páran”. A presszó vendégei közt sem találtunk olyat, aki használná a pályát. “Külön el kell kérni a kulcsot az önkormányzatnál, és nem adják ám azt oda mindenkinek” – mondta egy férfi.

Nemcsak sportolni lehet, hanem takarítani tanulni is

“Munkanélküliség, elöregedés, születésszám-csökkenés” – sorolta Simonné a falu legnagyobb problémáit. A település esélyegyenlőségi terve szerint a térség foglalkoztatási rátája 14,6 százalékkal rosszabb az országosnál. A munkanélküliségen elsősorban a közmunka-programmal próbál segíteni az önkormányzat. Ebben most 150-200 ember vesz részt. Ez annyira sikeres, hogy helyet is kaptak a Belügyminisztérium 2012-2013-as kiadványában, ahol a közfoglalkoztatás jó gyakorlatait gyűjtötték össze. Ebben főleg a nyírbogáti zöldségtermesztést, azon belül is a kordonos uborkatermesztést emelték ki.

“Nagyon sok képzést szerveztünk az utóbbi években: kőműveseket, parkgondozókat, takarítókat képeztünk ki, és fontos volt az is, ahol háztartási, kertészeti ismereteket oktattunk” – mondta. Simonné szerint utóbbira azért volt szükség, mert a hátrányos helyzetű családokat a “számunkra természetesen működő funkciók helyes kivitelére” is meg kell tanítani. “Nagyon fontos, hogy felnőtt egy olyan generáció, amely nem biztos, hogy tudja, hogy a dughagyma melyik részének kell a földbe kerülnie, és minek kell kilógnia. Fontosnak tartottam, hogy ezt a hiátust, ami a társadalom velejárója lett mára, mi pótolni tudtuk”.

“Volt olyan képzésünk, ahol a takarítás fortélyait tanítottuk hétköznapi anyagokkal, takarítószerekkel. Olyan háztartásokban is elkélne az ilyesmi, amit nem is gondolnánk. Például, hogy hogyan kell helyesen felmosni. Hogy nem seprünk előtte, hanem felporszívózunk, mert a sepréssel felkavarjuk a port, és a kórokozók bekerülnek a levegőbe, aztán légúti infekciót okozhatnak”.

Simonné szerint a közmunkások 10-20 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, főleg azért, mert helyben viszonylag sok vállalkozás működik. Azonban az esélyegyenlőségi program állítása, mely szerint “az önkormányzatnál és intézményeiben nem jellemző a roma munkaerő alkalmazása”, szerinte ma is igaz. “Ugyanakkor kihangsúlyoznám, hogy nálunk a lakosság 3-4 százaléka roma, de van olyan település, ahol ez 60-70 százalék között van”.

Jó, ha keretesen mennek a dolgok

Simonné odafigyel, hogy a sport és a közmunka mellett minden rendezetten, vagy ahogy mondta, keretesen menjen a faluban. Ezért is foglalták rendeletbe, hogy a faluban csak az kaphat települési segélyt, aki rendben tartja a házát, kertjét, és rendeltetésszerűen használja a vécéjét. “Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek van joga, de van kötelessége is, és aki nem teljesíti, akkor annak a jogai is felülbírálhatók” – mondta.

“Környezettanulmánnyal ellenőrizzük, hogy rendben van-e a porta, mielőtt odaítéljük a segélyt. Nem tudom elfogadni, ha méteres parlagfű nő a kapuban, vagy ha szeméttel van tele az udvar, és mindegy, hogy a leghátrányosabb helyzetű vagy a legmódosabb lakosról van szó”. Persze a legmódosabbak kertjébe nem néznek be, hiszen ők nem kérnek támogatást, de ha bejelentés érkezik, mindig figyelmeztetik a lakost.

“Igen, ha valaki tejesdobozt dobálna szét az udvarán, azt biztosan jelezné a szomszéd, mert ez nem Budapest, hanem Nyírbogát. Ha valaki tejesdobozt hajigál szét, akkor azon tejmaradvány lesz, ami elkezd bomlani, és ott lesznek a különböző apró állatkák, ami lehet, hogy a szomszédot zavarni fogja”.

A jegyző szerint évente két-három esetben fordul elő, hogy ilyen okokból szüneteltetik vagy teljesen megszüntetik a segély folyósítását. “Úgy gondolom, ha egy ilyen előfordul, annak már van visszatartó ereje. Nem ok nélkül került bele a rendeletbe”.

(Borítókép: A nyírbogáti polgármester szerint a sportolni vágyók ellepték a bicikliutat. Fotó: Hajdú D. András / Abcug.hu)