Elkészült a 186 milliós tanösvény, csak lelakatolták

Egy kilométernyire is nehéz megközelíteni azt a területet, ahol tavaly december óta készen áll az interaktív táblákkal felszerelt környezetismereti tanösvény. Nehéz dolga van annak, aki közelebbről tanulmányozná a lápos területen átvonuló madárvilágot és a környéken élő állatvilágot, már az út elejét egy lezárt sorompó állja el.

Pedig egy 186 milliós, köznek szánt EU-projekt valósult meg Hatvanban, ám jelenleg elég nehéz bejutni a kerítéssel, lelakatolt kapuval védett tanösvényre. A terület tulajdonosa, az Aranyfácán Konzervgyár Kft. egyik udvarán lévő portáján közölték:

a kulcsot a Robitól lehet elkérni,

vele kell egyeztetni, de van rá mód, múltkor ő maga kísért be egy madárleső embert, meg állítólag néha jönnek iskolás csoportok is.

A tanösvénynek helyet adó cég tulajdonosáról, Stolczenberger Róbertről van szó, aki a Hvg.hu szerint Szabó Zsolt NFM-államtitkár, korábbi hatvani polgármester rokona. (A vitatott projektről először a 60lap.hu-n lehetett olvasni még a nyáron.)

Mi azért megpróbáltunk eljutni a tanösvényhez, átbújva a tábla nélküli sorompó alatt. Az út egyik oldalát napraforgóföld szegélyezi, ahol őzikék zizegnek a száradt növények között. Nem is kell jobb belépő egy tanösvényhez.

A távolban feldereng egy szögesdrótos kerítés, de jó helyen járunk: rajta kifüggesztve a jól ismert tábla, amelyen megüzenik Brüsszelnek, hogy mennyi pénzt szánt az EU az adott csatornázásra/útfejlesztésre/térkövezésre/játszótérre – vagy épp tanösvényre.

A brüsszeli üzenet mellett azonban van egy másik, zavarba ejtő felirat is: „Állj! Fegyveres őrrel védett magánterület!” A belépés tilos, a kapu egyébként is zárva, hogy mikor lehetne meglátogatni a tanösvényt, az nem derül ki, igaz, egy sajátosan újrahasznosított táblán áll egy telefonszám, ahol talán érdeklődni lehet.

Persze, ha eleget álldogál a kapu előtt az ember, az őr egy idő után magától is megjelenik – a kiírt telefonszám ugyanis az övé. Nekünk sem kellett sokáig várakozni: az őr udvariasan közölte, nem engedhet be senkit, csak engedéllyel. Kíséret nélkül szerinte egyébként sem lehetne végigmenni, mert a lápos terület ismerete nélkül talán nem is lenne biztonságos.

Elmentünk a kulcsért Robihoz

Megpróbáltunk tehát kíséretet szerezni. Stolczenberger Róbert érkezésünkkor szerencsére a cég irodájában volt. Sajnos azonban a portánál tovább nem juthattunk, mert nem tudott fogadni. Esetleg máskor igen, de az egyeztetéshez telefonszámot a portáson keresztül sem adott, így nem derült ki, miként is lehetne eljutni a parkba, ha legalábbis iskolás csoport lennénk vagy madárlesők.

Hogy akkor a projektet hogyan fizették ki, miért tekintik késznek, és főleg, hogyan lehet, hogy néha mégis mennek csoportok az interaktív tanösvényre, az nem derült ki, ahogyan az sem, milyen engedélyekről van szó, és mikorra szerezhetők be.

Az sem világos, mitől is interaktív a tanösvény, amelyen feliratos táblák állnak a területen átvonuló madarakról. Igaz, állítólag némelyiken mechanikus logikai játék is van, bár az interaktivitás, úgy tűnik, elsősorban abban merül ki, hogy az érdeklődőknek nagyon sok emberrel kell interakcióba lépniük, ha be akarnak jutni.

Az volt a cél, hogy alig látogassák

A kft. 20 hektáros területén lévő beruházáshoz szükséges pénzért egyébként nem a kft., hanem az Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület pályázott. Az egyesület korábbi vezetője Kurucz Anikó volt, „aki Szabó polgármestersége idején a városi beruházásoknál ténykedett” – írta a Hvg.hu korábban. Az egyébként elérhetőséget nem megadó, honlappal sem rendelkező egyesület ugyanott van bejegyezve, ahol Stolczenberger irodája van, a férfi több más cégével és olyan vállalkozással együtt, amelynek korábban Szabó is tulajdonosa volt.

A területen lévő, egykor ülepítésre, ipari céllal létrehozott Cukorgyári-tavat érintő pályázat célja „a tavak 20 hektáros területén természetvédelmi szempontból kedvezőbb állapot kialakítása, mely mozaikosságából adódóan biztosítja a biodiverzitás megőrzését, és gátolja a záró fás társulás kialakulását.

Ennek megőrzését segíti a terület látogatásának korlátozása, illetve kísérettel történő engedélyezése

– áll a pályázat indoklásában. A látogatók számának visszafogása tehát bevallott cél volt a magánterületen, amelyen az MTI tavalyi híre szerint „olyan zsilipeket, vízleeresztőket építettek, illetve újítottak fel, amelyek lehetővé teszik a tavak közötti »vízkormányzást«, azaz a megfelelő vízszint kialakítását és fenntartását.

A természetes állapot visszaállítása során a madarak kedvére való öblöket, kubikgödröket is kialakítottak, a kétéltűek számára pedig a száraz mederrészben létesítettek telelőhelyet. Ezeken túl a látogatói infrastruktúra alapjait is megteremtették.” Igaz, engedélyek hiányáról itt sem számoltak be.

A helyet ismerők szerint valóban épült zsilip a területen, a területen kétségtelenül megfordulnak madarak is. Legfeljebb nem láthatja senki, ha nem enged be a cég, amelynek területe egy 186 milliós beruházással gazdagodott.